A kormány és az ellenzék egyaránt hosszú kampányt indított Lengyelországban. Ki nem mondva mindkét oldal arra készül, hogy akár 2023 előtt is az urnákhoz hívják a választókat. Donald Tusk hazatérésével régi ellenfele, Jaroslaw Kaczynski is elemében érezheti magát, ám nagy kérdés, hogy a lengyeleknek nincs-e még elegük a kétpárti acsarkodásból.
Kisebbik koalíciós partnere kilépett a kormányból, így a Jog és Igazságosság (PiS) vezette Egyesült Jobboldal formálisan elveszítette többségét a szejmben, ám Jaroslaw Kaczynskit ez sem akadályozta meg abban, hogy döntésre vigye a médiatörvény módosítását. A törvényjavaslat már eddig is sok vihart kavart, azzal pedig, hogy a Jaroslaw Gowin vezette Egyetértés otthagyta a koalíciót, a szavazás még izgalmasabbá vált. A voksolás ugyanis egyben megmutatta azt is, hogy a PiS-nek mekkora az ereje. Kaczynskiék pedig demonstrálták, hogy elegük van a kis koalíciós partnerek zsarolásából, és még egy ilyen sorsdöntő szavazás előtt is képesek ajtót mutatni a belső ellenzéknek.
Ehhez persze arra is szükség volt, hogy a kormányzó párt felkészüljön a szakításra. Ideje volt rá, hiszen a parlamenti többséget biztosító két kis párt már jó egy éve zsarolta a PiS-t. A jobboldal vezető politikusaként Jaroslaw Kaczynski mindent megpróbált a féken tartásukra. Hol engedett, hol bekeményített, végül az indulatok csillapítására tekintélyét bevetve még kormányzati szerepet is vállalt, ám a vihar csak nem csendesedett. Ezért a PiS elnöke előkészítette a B tervet: megállapodott egy kis ellenzéki frakcióval, valamint néhány függetlennel, és rábeszélte az Egyetértés több képviselőjét is a kormány melletti kiállásra, majd a döntő szavazást meg sem várva menesztette Gowint.
A voksolás Kaczynskit igazolta. A médiatörvény módosítása átment. S hogy a többség biztosítása mennyire nem egyszerű feladat, azt jól mutatja, hogy először még néhányan „tévedésből” rossz gombot nyomtak meg. A PiS azonban nem adta fel. Technikai okokra hivatkozva megismételtette a szavazást, és akkor már minden ment a megegyezés szerint. Ebből az eredményből az olvasható ki, hogy a kormány egyelőre nem számol a választások előre hozásával. Arra elképzelése szerint legfeljebb akkor kerülhet sor, ha előbb javít a pozícióin a médiában – ezt szolgálta a törvénymódosítás –, az új gazdaságélénkítő program beindításával pedig helyreállítja a szociálisan érzékeny kormány imázsát. Ennek érdekében még az Európai Unióval folytatott elvi vitáit is félretette, engedett a legfontosabb kérdésben (módosította az unió szerint a bírák érdekeit sértő igazságügyi reformot – a szerk.), ezzel pedig legalábbis időt nyert.
Erre a kormánynak szüksége is van, mert az ellenzék jelentős erősítést kapott Donald Tusk hazatérésével, amelyet sokan úgy értelmeznek, hogy a Nyugatnak, ezen belül is elsősorban a német elitnek elege van a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság országlásából, és döntésre akarják vinni a dolgot. Tuskkal kétségkívül kevesebb baja lenne az Európai Uniónak és Berlinnek, az őt a választások előtt hazatérésre kapacitálók azonban nem igazán számoltak azzal, hogy a lengyelek többségének elege van Kaczynski és Tusk, a Jog és Igazságosság, valamint a Polgári Platform (PO) két évtizede tartó, gyűlölettől átitatott, a társadalmat kettészakító vetélkedéséből. A PiS arra alapozhat, hogy a kétségkívül sokak helyzetét javító szociális politikájuknak új lendületet adnak, és ehhez meglesz a gazdasági háttér is. Emellett abban bízhat, hogy az ellenzék képtelen lesz az összefogásra. Ellenkező esetben azonban nagyon nehéz lesz ismételnie. A PO sikere szintén a PiSen múlhat, pontosabban azon, hogy a kormány tovább lépdel-e a jogállamiságot egyre többször sértő úton. Persze Tuskék arra is számítanak, hogy ebben a harcban számíthatnak az európai fősodor segítségére. Ezzel hiba nem lesz, ám kérdés, hogy a beavatkozó nyomásgyakorlás mennyire aktivizálja Kaczynskiék táborát.
S hogy ez a verseny mennyire éleződik, azt jól mutatja, hogy a fő ellenzéki tévé ellehetetlenítésére kihegyezett médiatörvény-módosítás az első számú szövetséges érdekeit sérti, hiszen TVN mögött valódi tulajdonosként az amerikai Discovery áll. Nem meglepő tehát, hogy törvény elfogadása tovább hűtötte az utóbbi időben egyébként is akadozó lengyel–amerikai kapcsolatokat. Így Kaczynskiék jó eséllyel arra apellálnak, hogy a lengyel érdekeket sértő német– amerikai paktumot vegyék célba. Mindezeket látva elképzelhető, hogy a PiS csak időnyerésre játszik, és amint előkészíti a terepet, még az ellenzék összekovácsolódása és a nyugati nehéztüzérség bevetése előtt maga kezdeményezi a választások előre hozását.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2021/34. számában jelent meg augusztus 19-én.
