– Egyelőre ebben a konfliktusban még Irán tűnik a mérsékeltebb félnek – erről beszélt Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszékének egyetemi docense a Magyar Hang megkeresésére értékelve azt, hogy Amerika vasárnap hajnalban a perzsa államra támadt.
Megjegyezte, nem gondolta volna, hogy a teokratikus állam lesz a kevésbé agresszív fél, de eddig ez a helyzet. Hogy ennek mi lehet az oka, vélhetően az, hogy Irán nem elég erős egy komolyabb támadáshoz: „nyilván ha az izraeli légierő a maga 300 korszerű vadászbombázó gépével uralja a légteret, és Amerikának pedig több mint 2500 ilyen gépe van, akkor ezzel a mennyiséggel szemben Iránnak nincs esélye védekezni – ám ez közel sem jelenti azt, hogy eszköztelen lenne. Bár Teheránnak legfeljebb pár száz, maximum ezer darab olyan ezer kilométeresnél nagyobb hatótávolságú rakétája van, amivel Izraelt is el lehet érni, de a zsidó államnál jóval közelebb lévő, amerikai célpontokból bőven van a térségben. Például Irakban, az Emírségekben, Kuvaitban, Katarban és Szaúd-Arábiában ennél jóval közelebb vannak amerikai bázisok – nem is beszélve az amerikai haditengerészet hajóiról vagy a Perzsa-öbölből kifelé, vagy befelé tartó forgalom hajóiról. A Perzsa-öböl hajóforgalma ellen Irán bőven rendelkezik fegyverekkel, például öngyilkos merénylő vezette motorcsónakokkal, mini tengeralattjárókkal, sőt, rengeteg kínai eredetű hajó elleni rakétájuk, robotrepülőgépük és víziaknájuk is van. Hasonló eszközöket használtak már a jemeni huszik is, akik ezeket éppen Irántól kapták.
– Vagyis Amerika ellenében Iránnak vannak lehetőségei az ellentámadásra, de nyilván a vezetőség mérlegel. De azt nem gondolom, hogy felemelt kézzel hagynák, hogy porig bombázzanak mindent az amerikaiak és az izraeliek, hiszen ennyi erővel az iráni rezsim be is jelenthetné a hatalom átadását a nem létező ellenzéknek – tette hozzá. Mint megjegyezte, mérvadó ellenzék Iránban azért nincsen, mert akik voltak vagy meghaltak, vagy börtönben vannak, vagy emigrációban. Egyébként jelen állás szerint Donald Trump arról beszélt, hogy nem akarnak rezsimváltást.
Az arab országok aggódnak
Ami a térségbeli arab országokat illeti, ők persze nem támogatják teljes mellszélességgel Izraelt. – Az érintett államok politikai vezetése képes fogcsikorgatva többé-kevésbé korrekt kapcsolatot kialakítani az izraeli vezetéssel, de az utca népe mindenhol gyűlöli a zsidó államot. Vagyis az arab országok nem állhatnak Jeruzsálem mellé, különben jó eséllyel elveszítenék a hatalmukat – fejtette ki. Ugyanakkor nem véletlen, hogy az arab országok aggódnak, például Bahreinben riadókészültséget rendeltek el, mert ott komoly amerikai bázisok vannak. Közel ötezer amerikai katona van ott, ugyanis Manamában van az Egyesült Államok haditengerészetének egyik térségbeli állandó bázisa. Kaiser Ferenc arra is felhívta a figyelmet, a mostani események tükrében új értelmet nyert az a korábbi hír is, hogy a Biden-adminisztráció által eredetileg Ukrajnának szánt légvédelmi rakétákat Trumpék végül a Perzsa-öbölbe vitték az amerikai bázisok védelmére. Hiszen ezek a bázisok fix célpontok, mindenki tudja a pontos pozíciójukat, és nemcsak rakétákkal támadhatják meg őket, hanem akár még az is előfordulhat, hogy térségbeli milíciákkal vagy terrorista csoportokkal.
Jelenleg nehéz megmondani azt is, hogy az amerikaiak Irán elleni támadása pontosan mekkora károkat okozott, „Amerika nyilván veregeti a saját vállát, Irán pedig cáfol mindent”. A perzsa állam egyébként az állítja, hogy mérhető mennyiségű sugárzás nem szabadult fel a támadások nyomán, de az is tény, hogy egy nukleáris balesetnél nem maga az urán az, ami nagy mértékben sugárzik, hanem az egyéb, rövidebb felezési idejű izotópok, azokból pedig egy urándúsító üzemben nincsen. Azt mindenesetre lehet tudni, hogy Natanzot és Iszfahánt már Izrael is komolyan megrongálta, az USA ezt folytatta, ezen a két telephelyen csak befejezte, amit a zsidó állam elkezdett. Ami viszont Fordót illeti, ott nagy kérdés, hogy milyen mélyen vannak az urán dúsításához szükséges eszközök, ugyanis egyes becslések szerint ezek akár 150-200 méter mélyen is lehetnek, hiszen Irán számolt azzal, hogy Izrael vagy Amerika ide előbb vagy utóbb csapást fog mérni. Washington a hajnali támadás során egyébként egy kifejezetten a fordói helyszínre kifejlesztett bombát vetett be, amelynek súlya 14,5 tonna, és egyes tesztek szerint akár 60-80 méternyi tömör sziklát is át tud ütni. Így akár az is előfordulhat, hogy „csak” beomlasztották a dúsításhoz szükséges eszközökhöz vezető alagutakat az amerikaiak, de persze Iránnak az sem kedvező, hogy le kell majd ásniuk. Azért valószínű, hogy a fordói létesítményt jelentős károk érték.
Lehet-e harmadik világháború?
Irán nem teheti meg, hogy ne támadjon vissza valamilyen módon, hiszen a lakosság bosszút akar, illetve ha nem tesz semmit, akkor gyengének tűnik. Ha pedig a perzsa állam vezetése túl sokat engedne, az felérne a rezsim bukásával, a rezsim pedig önmaga túléléseben érdekelt. De azt se tehetik meg, hogy túl nagy csapást mérjenek, mert az USA keményen visszaüthet – fejtette ki. Vagyis ő ennek tulajdonítja, hogy Irán a hajnalai amerikai támadást követően Izraelre mért ballisztikus rakétacsapást. Ettől függetlenül Izrael így is boldog lehet, hogy Amerika beszállt az oldalukon a háborúba. Ez viszont egyben azt is jelenti, hogy az USA közvetítő szerepének annyi Irán és Izrael között.
A perzsa állam azért is nehéz helyzetben van, mert messze nem olyan nagy a saját szövetségi rendszere. Ugyanakkor az iráni külügyminiszter, Abbász Aragcsi vasárnap találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és hamarosan feltehetően Kínába is elutazik, vagyis „innentől kezdve azért nem a békés megegyezés irányába megy a konfliktus”. Aragcsinak egyébként abból a szempontból igaza van Kaiser Ferenc szerint, hogy Irán mindig tárgyalt volna, például múlt vasárnap is asztalhoz ültek volna Amerikával, ám az azt megelőző szombaton támadta meg őket Izrael.
Végül arról is kérdeztük a szakértőt, hogy van-e esélye annak, hogy a mostani konfliktus gyakorlatilag egy harmadik világháborúvá eszkalálódjon, és hogy egyáltalán mit lehetne annak tekinteni. Szerinte világháborúnak az számítana, ha Oroszország és Kína is bevállalná a nyílt katonai konfrontációt Amerika ellen Irán védelmében. Ugyanakkor Amerika sem vállalta be a nyílt katonai konfrontációt Ukrajnáért, vagyis Oroszország sem valószínű, hogy ezt megtenné, ráadásul utóbbi országnak pont elég a saját jelenlegi háborús konfliktusa. Ami Kínát illeti, ott sem valószínű, hogy nyíltan katonai erővel segítenék Iránt, hiszen az országnak a gazdasági prosperitás az első, amihez szükségük van az európai és amerikai piacokra is. – Nem gondolnám, hogy ebből világháború lesz, de egy súlyos és elhúzódó regionális konfliktus jó eséllyel kialakulhat, ha Irán elkezdi válogatás nélkül lőni az amerikai bázisokat a környéken – tette hozzá.
