Érdekes tétel jelent meg az amerikai haderő 2020-as költségvetésében: az Egyesült Államok egy stratégiai-katonai kikötőt építene a tengerészet rombolói és jégtörő hajói számára az Északi sarkkörön – írta a hadipari ügyekkel foglalkozó Defense News hírportál. A szöveg arra utasítja a védelmi minisztert, hogy az összevont vezérkar főnökével, a hadsereg mérnökeivel, a partiőrséggel és a tengerészeti adminisztrációval együttműködve jelöljenek ki lehetséges helyszíneket, ahol bázist lehetne létesíteni a sarkkörön. A sajtó Alaszka északi régiójával számol, a hadvezetésnek 90 napja van arra, hogy megtegye a javaslatait.
A hírről a kanadai–amerikai portál, a Vice is írt, ebben megjegyzik, hogy a lépés is azt jelzi: az Egyesült Államok tovább erősít a sarkköri jégsapkák visszahúzódásával egyidejűleg az északi területekért folytatott nagyhatalmi játszmában, ahol a két legnagyobb vetélytárs Oroszország és Kína. Ebben pedig az egyik központi támaszpont lehet a most előirányzott katonai kikötő.
– Ez a döntés is egyértelműen azt igazolja, Amerika is készül arra, hogy az Északi-sarkkörön az elkövetkezendő években jelentősen meg fognak változni a játékszabályok – értékelte a Vice-nak a döntést David Titley nyugalmazott ellentengernagy. A Readingi Egyetem történésze, Mara Olivia a hírportál szerint nemrég jelezte, a klímaváltozás, a jégsapka visszahúzódása alapvetően átrajzolja a geopolitikai térképet a térségben. Ezt azonban nem csak ő állította már korábban. Mivel egyre kisebb az északi jégtakaró mérete, Európában többek között Norvégia is élénken figyeli az így átalakuló lehetőségeket, az ottani biztonság- és katonapolitikai szereplők lassan egy évtizede erről beszélnek. Kína számára – amelynek nincs közvetlen területi „ablaka” a régióra – pedig az északi selyemútként is elnevezett útvonalak kulcsfontosságúak már csak kereskedelmi szempontból is.
Az egyre hosszabb jégmentes időszak miatt mind könnyebb áthajózni az északi átjárón, ezzel jócskán lerövidítve az utazási időt. A verseny többek között ennek ellenőrzéséért zajlik. Illetve az ott található, immár egyre könnyebben hozzáférhető szénhidrogén (földgáz és kőolaj) lelőhelyekért, arról nem beszélve, hogy a térség ugyancsak nagyobb mennyiségű, a digitális, informatikai ipar számára nélkülözhetetlen ritkaföldfémet rejthet.
Meglepő jelentést adott ki a bányászati importról az amerikai kereskedelmi minisztérium | Magyar Hang
A szaktárca szerint erősíteni kell a kapcsolatokat a ritkaföldfémeket kitermelő orosz és kínai cégekkel, különben komoly bajok lehetnek a hadiiparban.
A költségvetési törvényben jelzik is, a térségben Moszkva és Peking lesznek Amerika hosszú távú kihívói a sarkköri erőforrásokért folytatott harcban. A kikötő válasz lehet egyúttal a régióban olykor hadgyakorlatozó oroszoknak az Új-szibériai-szigetek egyikén, a Kotelnyi-szigeten létesített kikötőjével. A szövegben ezzel összefüggésben azt is kiemelik, erősíteni kell az amerikai jégtörő képességet, amely valóban nem túl veretes, a Defense News szerint ugyanis míg az orosz haditengerészetnek negyven ilyen hajója van, addig az amerikaiaknál jelenleg mindössze egy működőképes. Ezen az arányon Pentagonban mindenképpen szeretnének javítani.
Titley nyugalmazott ellentengernagy szerint az amerikai tervben semmi „eget rengető” dolog nincs, mivel az amerikai politikai hosszú ideje elismerte már, hogy a klímaváltozásnak komoly biztonságpolitikai vonatkozásai lesznek. Amerikai sajtókommentárok ugyanakkor kiemelik, a dolog abból szempontból mindenképp érdekes, hogy Donald Trump elnök visszautasít bármiféle klímaváltozással kapcsolatos dolgot, egyúttal nem tartja nemzetbiztonsági kockázatnak a témát. A szövegben ennek megfelelően a klímaváltozás helyett a „jégsapkák visszahúzódása” megfogalmazást alkalmazzák.
Egyébként, ha hisz, ha nem Trump elnök a klímaváltozásában, a kormánya aktív a kérdésben. Mike Pompeo külügyminiszter a nyolc tagú, Amerika és Oroszország mellett Kanadát, Dániát, Finnországot, Izlandot, Norvégiát és Svédországot tömörítő Északi-sarkvidéki Tanács egy hónappal ezelőtti finnországi tanácskozásán arról beszél: egyre növekszik a térség stratégiai jelentősége. Titley szerint, ahogy a jég tovább olvad, úgy lesz egyre aktívabb az emberi jelenlét a térségben, és ebből az Egyesült Államok, mint sarkköri nemzet, alaposan ki akarja venni a részét.
A jövő évi amerikai védelmi büdzséről várhatóan a héten szavaz a washingtoni szenátus.
