Két tűz között a német autóipar

A Huawei kizárása esetén Kína bosszújával számolhat Berlin, ha viszont beengedi az 5G-s hálózatok építésébe, Amerika fenyegeti szankciókkal.

Három éve még úgy tűnt, hogy a német autógyártók és a Huawei egymásra találása új korszakot nyit meg a Németország és Kína közötti gazdasági együttműködésben. Azóta azonban sok minden megváltozott. Németországban hatalmas vita robbant ki akörül, hogy beengedjék-e a távol-keleti telekommunikációs céget az 5G-s hálózatok építésébe.

A Deutsche Telekom úgy döntött, nem tendereztet újabb, 5. generációs vezeték nélküli hálózati beruházásokat egészen addig, amíg ki nem derül, hogy a legnagyobb kínai beszállító, a Huawei Technologies bármiféle embargó hatálya alá kerül-e Németországban. A szolgáltató hivatalos álláspontja szerint a lépés azért vált szükségessé, mert bizonytalan politikai helyzet alakult ki azzal kapcsolatban, hogy az említett vállalat termékeit felhasználhatják-e a német távközlési cégek az infrastruktúrák kiépítése során. Egy november végén előterjesztett kereszténydemokrata – és a kormánykoalíció által támogatott – javaslat alapján ugyanis könnyen elképzelhető, a Huaweinek mégsem lesz lehetősége a legnagyobb európai távközlési piacon közreműködni az 5G-s hálózatok kiépítésében. Ha a parlamenti szavazáson átmegy a javaslat, az évekre meghatározhatja a német–kínai viszonyt, de kihathat Peking európai kapcsolataira is.

Németország egész Európához hasonlóan erős amerikai nyomás alatt áll ebben a kérdésben. Washington a kéréstől a zsarolásig minden eszközt bevet annak érdekében, hogy az európaiak ne működjenek együtt az Egyesült Államok által „trójai falónak” tartott, biztonságpolitikai kockázatot jelentő kínai telekommunikációs óriáscéggel. E nyomás mögött azonban, akárcsak az Északi Áramlat bővítése esetében, amerikai üzleti érdekek állnak. „A Nyugatnak egységes álláspontot kell kialakítania az 5G-s hálózatok kérdésében” – fogalmazta meg nemrégiben a német belügyekbe nem először beavatkozó Richard Grenell berlini amerikai nagykövet.

Németország két tűz közé került, és mozgástere meglehetősen szűk. Amennyiben hallgat Washingtonra, és szakít a Huawei-jel, igencsak nagy kellemetlenségekre számíthat. Peking ugyanis berlini nagykövetén keresztül megüzente, hogy a kínai cég kiszorítását nem fogja ölbe tett kézzel nézni, és Németország ebben az esetben erőteljes válaszlépésekre számíthat.

Kína ott fog visszavágni, ahol Berlinnek a legjobban fáj, mégpedig az autóiparon. A világ második legnagyobb gazdaságaként az utóbbi években Európában rendkívüli módon aktivizálódott Kína rengeteg német cég – elsősorban az autógyártók – növekedésének a forrása. A legnagyobb népességű ázsiai országban a tavaly eladott 28 millió személygépkocsiból minden negyedik német volt. A legszorosabban a Volkswagen működik együtt Pekinggel, kocsijainak felét ott adja el. „Ha ki kell vonulnunk innen, másnap elbocsáthatunk 10–20 ezer munkást” – fogalmazott Herbert Diess, a VW vezérigazgatója. De kellemetlenségek várnak Berlinre akkor is, ha nem hallgat Washingtonra. Donald Trump ugyanis magas vámokkal fenyegette meg Berlint, és ebben az esetben biztosan be is váltaná „ígéretét”. Ez szintén a német ipar húzóágazatát, az autóipart érintené a legrosszabbul.

Nem véletlen tehát, hogy a német belpolitikában immár hónapok óta dúl a Huawei körüli vita. Angela Merkel és Horst Seehofer ellenzi, hogy kizárják a távol-keleti óriáscéget a hálózatfejlesztési projektekből. „Nem támogatom egyetlen termék kizárását sem a piacról csak azért, mert később esetleg valami történhet miatta. Ellene vagyok mindenféle totális és megkülönböztetés nélküli kereskedelmi korlátozásnak” – jelentette ki a belügyminiszter a napokban a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak nyilatkozva. Seehofer szerint a kínai technológiai beszállító vállalat kizárása több évvel visszavetné náluk a mobilhálózati fejlesztéseket. Tény, hogy a Nokia vagy az Ericsson hosszabb idő alatt és drágábban tudná csak kiépíteni az 5G-s hálózatot, mint a Huawei.

A német szabaddemokraták parlamenti képviselője, Manuel Höferlin ugyanakkor „nehezen felbecsülhető biztonsági kockázat”-ot lát a Huawei németországi mobilhálózati fejlesztésekbe való bevonásába, és felszólította a kormányt, szorgalmazza Brüsszelben az elnyomó kínai rendszer számára megfigyelési célokat szolgáló berendezéseket szállító vállalatok kizárását az európai piacról. A kínai cég kiszorítása mellett foglalnak állást a biztonsági kockázatokra figyelmeztető titkosszolgálatok és az amerikai represszióktól tartó külügyminisztérium is. A német üzleti szféra távolodna a politikától, ám nagy kérdés, sikerül-e ugyanúgy érvényesítenie az érdekeit Amerikával szemben, mint történt ez az Északi Áramlat bővítése esetében.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/6. számában jelent meg február 7-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/6. számban? Itt megnézheti!