Az Egyesült Királyság a világ első olyan országa (még az Egyesült Államokat is megelőzve), ahol élesben kezdtek alkalmazni egy teljességgel bizonyított hatásosságú és biztonságosságú, minden szükséges teszten átesett és a hatóságok által rutinszerű használatra engedélyezett koronavírus-vakcinát. Ez a Pfizer és a BioNTech közös mRNS vakcinája, amelyről elsőként derült ki, hogy kimagaslóan, legalább 90 százalékban hatékony a Covid-19 betegséggel szemben.
Bár Oroszországban és Kínában is oltanak már a hírek szerint többféle vakcinával, ezek engedélyezése, tesztelése és hatásossága meglehetősen ellentmondásos. A fejlesztők, illetve a gyártó országok szinte semmilyen részletet nem árulnak el a fejleményekről, így sem azt nem lehet tudni, hogy pontosan hány embert oltottak már be, náluk milyen reakciók alakultak ki, és mi várható a jövőben. Így a biztos információkra alapozva kijelenthetjük, hogy Nagy-Britanniában indult meg a nyugati normák szerint bevezetett első koronavírus-vakcina alkalmazása.
Ehhez két dolog kellett: az Egyesült Királyságnak sikerült első külföldi államként szerződést kötnie a Pfizerrel, így nekik szállítottak először Amerikán kívül, másrészt a brit gyógyszerügyi hatóság gyorsan engedélyezte a szert. Így ma hajnali fél hétkor brit idő szerint a 90 éves Margaret Keenan lett az első nyugati ember, akit beoltottak (nem klinikai teszt keretében) a koronavírus ellen a Coventry-i Egyetem kórházában. Keenan a jövő héten 91 éves lesz, és így nyilatkozott:
„Ez a legjobb születésnapi ajándék, amit kívánhattam, mivel ez azt jelenti, hogy végre számíthatok arra, hogy hamarosan újra a családommal tölthetem az időt jövőre, miután idén jó részt egyedül voltam. Ez egy jó ügy, így nagyon örülök, hogy részt vehettem benne. [A Covid-19 szörnyű, szörnyű betegség, így mind meg akarünk szabadulni tőle. Azt mondom, mindenki adassa be, ha én meg tudtam csinálni, mindenki képes rá”
A nővér, a Fülöp-szigetekről származó May Parsons, aki beadta neki az oltást, azt nyilatkozta, hogy megtiszteltetés volt számára: „Az elmúlt hónapok nagyon nehezek voltak számunkra, akik az NHS-nél (a brit egészségügyi szolgáltató) dolgozunk. De most azt érzem, hogy felgyulladt az alagút végén a fény.”
A második beoltott William Shakespeare volt. A nevében nem véletlenül nincs két a betű, ő ugyanis nem azonos a híres drámaíróval, hanem egy 81 éves öregúr, aki a a coventry-i kórház ápoltja, a barátai Billnek hívják. Az első londoni beoltottak egyike, George Dyer így nyilatkozott: „A Covid-19 szörnyű dolog, és nagyon szerencsésnek érzem magam most, hogy megkaphattam az oltást, és ezzel elkerülhetem a vírust. Olyan, mintha meghosszabbították volna az életre szóló bérletemet. Alig várom, hogy újra kimehessek a szabadba, és hasznossá tehessem maga. Dyer korábban hentes volt, de mostanában kórházi önkéntesként dolgozik.
Természetesen még az Egyesült Királyságban sem elérhető mindenki számára az oltás. A több tízmillió adag vakcina kiszállítása, hűtve tárolása és elosztása hatalmas logisztikai feladat, de még a készletek nagy része sem érkezett meg az országba. Első körben az egészségügyi dolgozók, illetve a veszélyeztetett csoportok tagja kapják meg.
Boris Johnson miniszterelnök azonban ma reggel már optimistán nyilatkozott. Mint mondta az oltás, ahogy egyre több és több brit fogja megkapni, fokozatosan mindent meg fog változtatni. Arra is felhívta a figyelmet egy londoni oltóközpontot meglátogatva, hogy ez a változás nem lesz azonnali, a jelenlegi helyzet továbbra is rendkívül veszélyes:
„Fontos az embereknek megérteniük, hogy a vírusfertőzöttség még ma is terjed az ország bizonyos részein, például Londonban. Így azt üzenem mindenkinek, hogy csodálatos látni, ahogy elkezdődik a vakcina beadása, lenyűgöző látni ezt a remek oltást, az egész nemzet karjában, de nem engedhetjük meg magunknak, hogy máris kiengedjünk. Azoknak, akik meg vannak ijedve, azt üzenem, hogy ne legyenek, láthatják, hogy az emberek már ma is nagy számban megkapták az oltást, és ez így lesz a következő napokban, hetekben is, nincs miért aggódni.”
Az Egyesült Királyságban a novemberben bevezetett lezárásnak köszönhetően sikerült mérsékelni a vírus terjedését. Amikor megkérdezték Johnsont, hogy ő már megkapta-e az oltást, azt mondta, hogy ő nincs benne a prioritási csoportban, hiszen már elkapta a vírust korábban. Az ország 40 millió adag vakcinát kötött le, de az első hullámban csak 800 ezer adag lesz elérhető.
Az oltásból két dózist kell kapnia mindenkinek, legalább három hét különbséggel. Vagyis a 40 millió adag csak a brit népesség harmadának beoltására lesz elegendő. A Pfizer mellett rendeltek még hétmillió darabot a Moderna oltóanyagából, amit a következő hetekben engedélyezhetnek a vészhelyzeti eljárás keretében.
Összesen 50 oltóközpont nyílik Angliában és sok másik Skóciában, Walesben és Észak-Írországban. Az mRNS-vakcinát mínusz 70 Celsius-fok alatt kell tárolni, ezért különleges körülményeket és infrastruktúrát igényel, ami nem áll rendelkezésre mindenhol. Az első adagot megkapó emberek bankkártyaméretű lapot kapnak a tudnivalókról, és a három-négy héttel később esedékes második időpontról. A második adag után 7-10 nappal védetté válnak a koronavírussal szemben.
Az eddig tapasztalt mellékhatások enyhék, és minden tizedik beoltottat érintik csak. A gyakoribb mellékhatások triviálisak: az oltás helyének kipirosodása, fájdalma, fejfájás, hidegrázás, láz, izomfájdalom. Gyakorlatilag mind elmúlik egy kiadós alvás után. Arról továbbra sincsenek adatok (egyszerűen a fejlesztés óta eltelt idő rövidsége miatt), hogy a vakcina hatása meddig tart, és az oltottak vajon tudják-e terjeszteni a vírust annak dacára, hogy maguk nem betegszenek meg.
A felnőtt britek 57 százaléka nyilatkozott úgy, hogy bízik az engedélyezett vakcinában (a közvélemény-kutatást még a Pfizer-vakcina engedélyezése előtt végezték), és csak 16 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy nem bízik. Az oltásban bízók aránya jelentősen nagyobb tehát ott, mint Magyarországon, ahol különösen az orosz vakcinában nem bíznak az emberek. A britek 47 százalékának azzal sem volt különösebb baja, hogy ezt az oltást gyorsabban fejlesztették ki, mint az szokásos (pedig ez az oltásellenesek egyik legfontosabb – ezzel együtt hazug – „érve”).
A brit egészségügyi miniszter a Sky Newsnak nyilatkozva elmondta, hogy az oltóprogram kezdete „nagy pillanat e tudományos vállalkozás történetében, és általa elkezdődhet e betegség gyógyítása az egész világon. Ugyanakkor még mindig hatalmas munka áll előttünk.” A járványellenes endelkezések enyhítését azonban csak tavasszal látja elképzelhetőnek, mire már elég sok ember be lesz oltva. Most még „tartsunk ki, tartsunk össze, és kövessük a szabályokat” – üzente.
Azt egyelőre az Egyesült Királyságban sem lehet tudni, hogy mikor juthat oltáshoz a társadalom nagy része. Jelenleg a 80 éven felüliek, illetve az egészségügyi és szociális dolgozók jogosultak az oltásra. Az oltás tömeges beadását a rendelkezésre álló vakcinamennyiség megérkezésén túl a szükséges infrastruktúra kiépítése is. A moderna vakcinája várhatóan egy fokkal praktikusabb lesz a Pfizerénél, mert azt nem mínusz 70, hanem mínusz 20 fokon kell tárolni.
Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) talán már ezen a héten engedélyezi a vakcinát, az Európai Gyógyszerügynökség várhatóan a hónap végén teszi ezt meg.
