Ki bontja le a bolgár illiberalizmust?

Ki bontja le a bolgár illiberalizmust?

A Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök és kormánya lemondását követelő tüntetők és rendőrök dulakodnak a szófiai parlament előtt 2020. szeptember 2-án (Fotó: MTI/EPA/Vaszil Donev)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Nincs könnyű helyzetben a bolgár ellenzék a vasárnap sorra kerülő parlamenti választásokon annak ellenére, hogy múlt évben kitűnő lehetőség adatott meg számára, hogy támogatókat szerezzen egy lehetséges kormányváltáshoz.

Bojko Boriszov miniszterelnök – aki 2009 óta kisebb megszakításokkal vezeti az országot – ugyanis a koronavírus-járvány kezelésével sikeresen visszaszerezte az elbizonytalanodott szavazóit, így most magabiztosan vághat neki a megmérettetésnek. De az ellenzéki politikusok maguk is sokat tettek azért, hogy a mostani választásokon csökkentsék saját esélyeiket.

Mint ismert, múlt év júliusában tömeges tüntetések söpörtek végig az országon egy korrupciós ügy miatt. Bulgáriában a tengerpart és az ahhoz tartozó földsáv köztulajdonban van, azt senki nem zárhatja le vagy sajátíthatja ki magának, azonban a török kisebbséget képviselő Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért (MRF) egykori elnöke, a mostanra dúsgazdaggá vált Ahmed Dogan ezt máshogy gondolta: így trükkösen úgy alakította ki tengerparti luxusotthonának környezetét, hogy azt csak magánterületeken keresztül lehessen elérni.

Hriszto Ivanov, az ellenzéki Demokrata Párt (DP) vezetője és társai egy nyári napon csónakkal közelítették meg a helyszínt, hogy felhívják a figyelmet erre az igazságtalanságra, ám ekkor hirtelen feltűntek a török politikus házát őrző kormányőrség tagjai, akik szóváltásba kerültek a politikus-oligarchát leleplezni kívánó ellenzékiekkel. Az időközben kiérkezett rendőrök az aktivistákat kezdték igazoltatni, azonban Ivanovék mindezt folyamatosan filmezték, s miután a felvételeket nyilvánosságra hozták, mindenki számára világossá vált, hogy a kormányőrök egy oligarchát védenek.

Hamarosan több tízezres tüntetések kezdődtek az országban, melynek résztvevői az oligarchákkal való összefonódással és maffiaszerű működéssel vádolták a kormányt. A demonstrációk hevességét mutatja, hogy a kormány távozását követelő megmozdulás résztvevői egy alkalommal erőszakkal próbáltak behatolni a parlamenti képviselők irodaházába, melynek során többen is megsebesültek.

Boriszovnak azonban mégis el sikerült érnie, hogy lenyugodjanak a kedélyek. Ebben nagyban megkönnyítette a helyzetét, hogy az emberek figyelmét innentől egyre inkább a koronavírus-járvány kötötte le, amelynek második hulláma szeptemberre érte el az országot. Habár a pandémia rengeteg halálos áldozatot követelt Bulgáriában, a közvélemény szemében mégis eredményesen vizsgázott Boriszov pártja, a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB).

Az ellenzék ugyanakkor ez idő alatt leginkább saját magával volt elfoglalva. Kitűnő példa erre a Bolgár Szocialista Párt (BSP), ami már jó ideje belső feszültségekkel terhelt. A párton belüli harcokból most úgy látszik, hogy az eddigi vezető, Kornelija Ninova fog kikerülni győztesen, azonban a párt felső vezetésének civakodása szemmel láthatóan kedvét szegte a szocialista szavazóknak. Nem könnyítette meg az ellenzéki egységet a közvélemény-kutatások szerint most a harmadik helyen álló Van ilyen nép nevű új formáció sem, amit Sztaniszlav Trifunov tévés személyiség vezet.

Ez a populista párt tulajdonképpen egy igazi protesztpárt, ami természetesen egyik ellenzéki erővel sem találta meg a közös nevezőt. De nincs sok bizalmuk az ellenzéki pártoknak az MRF-ben sem. A török kisebbségi párt sosem számított hű szövetségesnek, jellemző módon azonnal otthagyták a kormánykoalíciót, ha az nem teljesítette valamelyik kívánságukat. Ugyancsak bekerülhet a parlamentbe a már említett DP, amelynek nem sikerült profitálnia a nyári csónakos akciójából. Talán az egyetlen reményt az adhatja az ellenzékieknek, hogy a Boriszovval koalícióban kormányzó két nacionalista párt ezúttal kívül rekedhet a parlament falain.

A szakértők így most arra számítanak, hogy ezúttal a török kisebbségi párt lesz a mérleg nyelve. Az MRF-fel kötött kényszerházasságokban azonban mintha kódolva lenne a válás: így a politológusok – hosszú koalíciós tárgyalások után – egy meglehetősen instabil kormányra számítanak.

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Kötöttfogás Extra

Keresés

Csatlakozzon hozzánk Patreonon

AZ ÉLET MEG MINDEN PODCAST – Zubreczki Dávid

Árnyék podcast – Mikor lépünk ki az EU-ból?