Ki húzza ki a gödörből Japánt?

Ki húzza ki a gödörből Japánt?

A távozó Abe Sinzó Tokióban, 2020 szeptember 16-án (Fotó: Reuters/Issei Kato)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Óriási kihívásokkal néz szembe az új japán miniszterelnök, Szuga Josihide, akit azután választott meg a japán parlament, hogy elődje, a sikeres kormányfő, Abe Sinzó romló egészségügyi állapota miatt lemondott.

Japán ugyanis hiába remekelt a koronavírus elleni harcban, az ország gazdaságát rendkívül érzékenyen érintette a világjárvány. Augusztusban minden eddiginél nagyobb mértékű recessziót jelentettek az országból, csak az idei második negyedévben 7,8 százalékkal zuhant a bruttó hazai termék. De ez még csak a jéghegy csúcsa. A tokiói nyári olimpia elhalasztásával ugyanis már most óriási összegeket bukott el az ázsiai ország, és bár a mostani tervek szerint jövőre megtartják az ötkarikás játékokat, a koronavírus-járvány pillanatnyi állása a legkevésbé sem garantálja, hogy ez így is lesz.

Ennél is nagyobb gondot jelentenek Japánban azok a riasztó társadalmi problémák, amelyeken eddig egyetlen kormánynak sem sikerült úrrá lennie. Ilyen a demográfiai válság, amit a legjobban az jelez, hogy ma Japánban egy nőre mindössze 1,41 gyerek jut. Habár az elmúlt években a kormány számos olyan intézkedést tett, amitől a születésszám emelkedését remélték, a szomorú trendet nem sikerült megváltoztatni. Ez pedig egy sor negatív következményt vetít előre: a világ leginkább elöregedett társadalmának már rövid távon is meg kell küzdenie a nyugdíj- és egészségügyi rendszer robbanásával, nem beszélve a népességfogyásból fakadó csökkenő gazdasági teljesítményről.

Ugyancsak nehéz kihívások elé állítja az országot, hogy az elmúlt években sem sikerült pacifikálni a távol-keleti térséget: Észak-Korea továbbra sem hagyott fel az atomprogramjával, az Egyesült Államok és Kína viszonya pedig semmit sem javult, ami bizonytalanná teszi az egész térséget.

Ilyen körülmények között ült most a miniszterelnöki székbe Szuga Josihide, aki korábban a kormány szóvivője volt. A politikus már jó ideje Abe Sinzó jobbkezének számított, így sokan egyszerűen csak Pót-Abénak nevezik, aki minden bizonnyal sokat tanult elődje sikereiből és kudarcaiból. Ami az előbbieket illeti, a legnagyobb sikernek kétségtelenül az „Abeconomics” eredményeit szokták nevezni (ez a kifejezés Abe neve és az angol economics szó összevonásából származik), aminek köszönhetően az ország gazdasági mélyrepülése az előző ciklusban megállt, majd újra emelkedő pályára került. Legalább ennyit tanulhatott az új miniszterelnök elődje kudarcaiból is, amit az leköszönő beszédében meg is említett: ez pedig az ország alkotmánymódosítása. Mint ismert, Japán a jelenlegi alkotmánya szerint elkötelezett pacifista ország. Habár az észak-koreai fenyegetés miatt az ország hadereje folyamatosan erősödik, az alkotmány már a második világháború óta akadályozza Japánt abban, hogy erőteljesebben lépjen fel az ország védelme érdekében. Noha az előző miniszterelnöknek sikerült apróbb lépéseket tennie azért, hogy Japán legalább részt vehessen közös tengeri hadgyakorlatokon a szövetségeseivel, ez önmagában még korántsem jelent garanciát a biztonságra. Ezért Abe Sinzó többször is megkísérelte keresztülvinni az alkotmánymódosítást, törekvései viszont rendre kudarcba fulladtak. Most Szugára vár, hogy valamilyen módon többséget teremtsen az alaptörvény átírásához.

Kritikusok azonban most is vannak. Egyesek szerint valójában a politikus állt a mögött, hogy az Abe-kormány jelentős lépéseket tett a kritikus média elhallgattatására és az államigazgatás dolgozóinak kontroll alá helyezésére. Mások viszont azt róják fel, hogy Szuga a nemzetközi politikában gyakorlatilag ismeretlen és tapasztalatlan, ami egy ilyen erős gazdasági világhatalom esetén nem túl szerencsés együttállás. Ám jelenleg mégis többségben vannak azok, akik Szuga megválasztását üdvözölték – talán éppen azért, mert nála alkalmasabb politikust aligha találtak volna Japánban arra, hogy elődje politikáját ott folytassa, ahol az abbahagyta.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/39. számában jelent meg szeptember 25-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/39. számban? Itt megnézheti!