Drónellenes légvédelmi rendszereket küld Ukrajnába a NATO azok után, hogy az oroszok tömegével vetették be az elmúlt héten a Sahíd-136 típusú iráni önmegsemmisítő drónokat az ukrajnai energetikai infrastruktúra ellen. Minderről Jens Stoltenberg NATO-főtitkár beszélt egy berlini biztonsági konferencián, majd azonnal megkezdődtek a találgatások, hogy képesek lesznek-e a nyugati drónelhárító rendszerek felvenni a harcot az alacsonyan repülő és rajban támadó, éppen ezért különösen hatékony iráni kamikaze-drónokkal szemben.
Az ukrajnai háborúban már az első perctől nagy szerepet játszottak a távirányítású repülőeszközök, elég csak a török Bayraktar TB-2-es csapásmérő drónjaira gondolnunk, amelyek rendkívül hatékonynak bizonyultak Kijev védelmekor. A Bayraktarok kulcsszerepet játszottak az orosz harckocsioszlopok szétverésében (és így az oroszok Kijev alatti vereségében), később viszont inkább felderítésre használták ezeket az eszközöket. Drónokat persze az oroszok is használtak ez idő alatt, igaz, ezeket inkább felderítésre, amelyek nagyban megkönnyítették a donbaszi fronton harcoló orosz tüzérségi alakulatok munkáját (ilyen szerepet kaptak az Orlan-10-esek). Az orosz csapásmérő drónok azonban jóval kevesebb sikert könyvelhettek el, így aztán nem meglepő, hogy Moszkva a nyár elején több száz felderítő- és csapásmérő drónt rendelt Irántól. Emlékeztetőül: az iszlám köztársaság már hosszú évek óta nagy hangsúlyt fektet a katonai drónjainak fejlesztésére, aminek egyszerű oka van. Teherán ősellenségének, Izraelnek kitűnő rakétaelhárító rendszere van (ez a híres Vaskupola), így az iráni szakemberek inkább olyan eszközök fejlesztésébe kezdtek, amelyeknek az elhárítása jóval nehézkesebb.
Hogyan is lehet elhárítani egy dróntámadást?
A távirányítású repülőeszközök megsemmisítésére általában kétféle módszer létezik: az egyik a drónok lelövésére koncentrál, ami egyáltalán nem olcsó megoldás. Az erre kifejlesztett rakéták ára sokszor messze magasabb, mint maguké a drónoké, így aztán az ellenség még úgy is megnyerheti a finanszírozási csatát, ha leszedik a drónjait a levegőből. Arról nem is beszélve, hogy az iráni kamikaze drónokat sokszor rajokban indítják az oroszok, amelyeknek a semlegesítése így jóval nehezebb feladat. Eredményesebb módszernek bizonyult az elektronikus zavarás, amelynek a lényege abban áll, hogy a drónkészülék és az operátor közti jelre ráhangolódnak, majd téves célpontot adnak utasításként a repülő eszköznek. A nyugati országok az elmúlt években óriási hangsúlyt fektettek az ilyen elektronikus zavaró eszközök fejlesztésére, amire válaszul ugyan újabb fejlesztésekkel rukkoltak elő az irániak, azonban itt felmerült egy újabb probléma. Ahogy az oroszok elkezdtek kifogyni a támadó drónokból, olyan barkácsdrónokat állítottak szolgálatba, amelyeket civilek is megvásárolhatnak az interneten. Csakhogy ezeknek a készülékeknek az elektronikus zavarása nagyon egyszerű, így aztán nem véletlen, hogy elsősorban csak felderítésre használják őket az oroszok.
De ki áll jelenleg jobban a drónháborúban? A Kijev elleni múlt heti rakétatámadás során számos olyan fénykép készült, amelyen ukrán katonák kézi fegyverekkel próbálják semlegesíteni az iráni öngyilkos drónokat, így sokan attól tartottak, hogy az oroszok napokon belül szétverhetik ezekkel a teljes ukrán energetikai infrastruktúrát. Csakhogy a dróntámadások hírére Ukrajna szövetségesei azonnal reagáltak, így az első német IRIS-T légvédelmi rendszer már szerdára a frontra került, sőt első kettő amerikai NASAMS légvédelem is hamarosan megérkezhet.
Más kérdés ugyanakkor, hogy az oroszoknak még bőségesen akadnak készleteik drónokból, méghozzá egyenesen Iránból. Irán természetesen tagadja a szállításokat, szakértők azonban szinte biztosra veszik, hogy az orosz Geran-2-re keresztelt drónok valójában iráni Sahíd-136-osok. Kijev szerint az oroszok akár 2400 ilyen drónt is beszerezhettek Irántól, hogy saját fegyvereihez képest olcsóbb megoldásként használják őket arra, hogy eltalálja az ukrajnai célpontokat és félelmet keltsen a civil lakosságban. Márpedig ha ez így történt, az egyértelműen azt jelenti, hogy Oroszország megsértette az iráni atomalkut jóváhagyó 2015-ös határozatot. Ez a határozat még mindig tartalmaz korlátozásokat Irán rakéta-kereskedelmére és a kapcsolódó technológiákra vonatkozóan 2023 októberéig. Ukrajna ezért most ENSZ-szakértőket hívott meg, hogy ellenőrizzék az ukrán nagyvárosokba csapódó drónok maradványait. Ezért többen abban bíznak, hogy ha bebizonyosodik, hogy Oroszország megsértette az Iránnal szembeni szankciókat, az mérséklően hat a további beszerzésekre.
