A légvédelem lefoglalása lehet az újabb orosz támadások célja

A légvédelem lefoglalása lehet az újabb orosz támadások célja

A rendkívüli helyzetek ukrán minisztériuma által közreadott képen az ukrán légvédelem által lelőtt orosz rakéta maradványai okozta tüzet oltja egy tűzoltó egy Kijev elleni orosz rakétatámadás után, a 2023. május 16-ra virradó éjszaka (Fotó: MTI/AP/Rendkívüli helyzetek ukrán minisztériuma)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Az ukrán légvédelemnek a hátország és a nagyobb települések védelmére kell összpontosítania, így ezek az egységek nem tudják támogatni az ukrán ellentámadást – a szakértő szerint ez állhat az újabb kijevi támadás hátterében. Hétfő éjszaka kivételesen intenzív orosz légitámadás érte az ukrán fővárost, de a helyi jelentések szerint minden rakétát lelőttek a levegőben. Zelenszkij közben európai körútjáról visszaérkezett Ukrajnába és már össze is hívta a haditanácsot.

Kijevet hétfőn késő este érte újabb légitámadás, a sajtóbeszámolók szerint kivételesen intenzív. Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők vezetője azt mondta, hogy Oroszország északról, délről és keletről támadta a fővárost, 18 légi, tengeri és szárazföldi rakétát vetettek be, ezeket a légvédelem megsemmisítette a város felett. A helyi beszámolók szerint a városközpontban szokatlanul sok hangos robbanás hallatszott, miközben a hatóságok online üzenetekben közölték a lakosokkal, hogy a légvédelem aktív. Arra is figyelmeztettek mindenkit, hogy a lelőtt rakéták lehulló törmelékei sérüléseket okozhatnak. Vitalij Klicsko főpolgármester beszámolt arról is, hogy rakétatörmelék hullott a központi városrészekben, többek között a város állatkertjére, de ott dolgozók és állatok nem sérültek meg. Az ukrán légierő parancsnokságának számításai szerint több mint 120 millió dollárba került Oroszországnak a nagyszabású légicsapás. Szerhij Najev, a Donyec-medencei fronton harcoló ukrán Egyesített Erők parancsnoka hozzátette, hogy május eleje óta ez volt a nyolcadik légitámadás, amelyet az orosz erők Kijev ellen intéztek. – Az ellenség különböző irányokból indított támadást, a drónoktól a robotrepülőgépekig minden rendelkezésére álló erőforrást felhasználva. A főváros elleni tűz sűrűsége maximális volt, de minden célpontot észleltek és megsemmisítettek – emelte ki a parancsnok.

– Az elmúlt időszakban mind orosz, mind pedig ukrán részről megszaporodtak a rakéta- és dróntámadások, ám ezek elsősorban a frontvonalra összpontosultak. Kijev bombázása éppen ezért valamelyest újdonságnak tekinthető – fejtette ki lapunknak Bendarzsevszkij Anton. A posztszovjet térség szakértője szerint a támadásoknak valószínűleg köze van a Kijev részéről már hosszabb ideje lebegtetett tavaszi ellentámadáshoz, aminek előjeleként értékelhető, hogy ukrán részről az utóbbi időben megnövekedett a hadászati aktivitás. A szakértő szerint a Kijev elleni hajnali támadás célja az lehet, hogy az ukrán légvédelmet a hátország és a nagyobb települések védelmére késztessék a jövőben is, ezáltal ezek az egységek nem tudják támogatni az ukrán ellentámadást. Ennek akkor lenne jelentősége – mutatott rá Bendarzsevszkij Anton –, ha az ukrán erők az oroszok által ellenőrzött területeken kezdenének támadásba.

– Korábban kiszivárgott titkos amerikai hírszerzési jelentések szerint Ukrajna fogytán volt légvédelmi eszközöknek. Az, hogy a légvédelem gyakorlatilag teljes mértékben semlegesíteni tudta a részben kilőhetetlennek tartott orosz drónokat, ennek ellenkezőjéről árulkodik – hívta fel a figyelmet a szakértő, megjegyezve: az őszi légi támadások során még azt láttuk, hogy az ukrán légvédelem 50-70 százalékos hatékonysággal dolgozott, most azonban – ha hitelt adunk a hivatalos kijevi jelentéseknek – 100 százalékos hatékonyságú a rendszer. Igaz – tette hozzá – míg ősszel sokkal intenzív támadások történek alkalmanként 70-80 rakétával, most „csak” 18 drónt és rakétát kellett semlegesíteni. Ezek a hírek szerint csúcskategóriás és méregdrága KH 101-es és Kinjal rakéták voltak.

A szakértő szerint az ukrán légvédelem lekötése mellett Moszkva egyik fontos célkitűzése most az, hogy feltárja, ukrán részről hol történnek csapatösszevonások, illetve hol koncentrálódik az eszközpark. Egy átfogó ellentámadáshoz legalább 12 dandárra van szükség – egy dandár jellemzően két gyalogsági zászlóaljból, egy gépesített ezredből, egy tüzérségi ezredből és egyéb logisztikai és mérnöki egységekből áll, létszáma jellemzően 5500 fő –, tehát minden valószínűség szerint igen komoly csapatmozgások történnek. Ha ezeket sikerül felderítenie az orosz félnek, akkor megelőző csapást is mérhetnek a bázisokra.

Volodimir Zelenszkij az Olaszországot, Franciaországot, Németországot és Nagy-Britanniát érintő többnapos európai körútja után kedden visszatért az ukrán fővárosba, ahol rögvest összehívta a haditanácsot. – Meghallgattam a stratégiai-műveleti csoportok vezetőinek beszámolóját a harci cselekmények állásáról a területükhöz tartozó frontvonalon. Áttekintettük az általános műveleti helyzetet és a hírszerzési adatokat – írta az államfő az MTI beszámolója szerint a Telegramon. Az értekezleten módosították a fegyver- és lőszerellátás menetrendjét, a harci egységek és tartalékos erők közötti elosztását is. Ezenkívül Zelenszkij tájékoztatása szerint meghallgatták az újonnan létrehozott dandárok harckészültségi ellenőrzésének eredményeit.

Moszkva közben azt közölte, hogy idén négyszeresére nőhet a hadiipari termelés Oroszországban a 2021-2022-es évekhez képest. Az MTI a TASZSZ hírügynökség által kedden közölt interjúról számolt be, amelyben Gyenisz Manturov orosz miniszterelnök-helyettes azt fejtegette, hogy a 2023-as megnövekedett megrendelés megnövelt kapacitást és megfelelő nyersanyagellátást igényel. – Ma nincsenek megoldhatatlan problémák ezen a téren, minden érdekelt gyártónak lehetősége van csatlakozni a „különleges hadművelet” igényeinek megfelelő ellátáshoz– mondta. Részletezte is, hogy a csapásmérő eszközök gyártása és leszállítása több mint hétszeresére nőtt a tavalyi évhez képest, és Oroszországnak sikerült elérnie azt a szintet, „amely biztosítja a harckocsik ütemes ellátását”. Az első negyedévben annyi harckocsit gyártottak, mint 2022 egészében.