Virágzó gesztenyefák, tömött kávézók és éttermek, éjjelente menetrendszerű légiriadók, stressz és ünneplés – ilyen az élet az ukrán fővárosban több, mint egy évvel az orosz invázió kezdete után. Kijevben, a város egyik központjának számító Kontraktova téren a helyi lakosokat kérdeztük arról, hogy változott meg az életük a 2022 februári orosz invázió óta. Többen az őket ért traumák miatt nem akartak kamera elé állni.
Óriási élet van májusban Kijev belvárosában – az utcákat megtöltik a sétálók, a kávézók és éttermek teraszain alig lehet helyet találni, és a belváros egyik központjának számító Kontraktova téren szinte minden estére jut egy koncert az utcazenészek jóvoltából. A kijeviek a májust a város legjobb hónapjának tartják. Ilyenkor virágoznak a Kijev jelképének számító, hatalmas gesztenyefák, és május utolsó vasárnapján ünneplik Kijev napját is, amit először 1982-ben, Kijev alapításának 1500. évfordulóján tartottak meg.
Az ukrán főváros nem véletlenül ünnepel teljes erőbedobással: nehéz télen van túl. A 2022 február 24-i invázió után Kijev is kiürült, a lakosság jelentős része elhagyta a várost, biztonságosabb nyugat-ukrajnai városokban vagy az Európai Unióban keresett menedéket. Akik végigélték ezeket a hónapokat Kijevben, úgy emlékeznek: kísértetiesek voltak az üres utcák. 2022 nyarán aztán a lakosság mellett az élet is elkezdett visszatérni a városba. Az ősz és a tél azonban újabb nehézségeket hozott. Az orosz rakétatámadások az év sötét hónapjaiban az energiaellátást is megingatták. Este kilenckor kezdődő kijárási tilalom, gyakori áramszünetek és légitámadások jellemezték ezt az időszakot, előfordult, hogy a távközlési szolgáltatások is akadoztak, így időszakonként kimaradt a mobilszolgáltatás és az internet is.
Ma már mindez csak emlék: a városba visszatért az élet. Tele vannak a kávézók, az éttermek, az utcák és a város parkjai, a színházak és a koncerthelyszínek is kiniytottak. Kijev látványosan örül a tavasznak – éjfélig, mert a szigorú kijárási korlátozás éjjel 12 és hajnali 5 között továbbra is érvényben van. Ilyenkor csak a légy zümmögését lehet hallani a városban, és néha a légvédelmi rakéták süvítését. Az orosz drón-és rakétatámadások többnyire éjjelente érik a várost. Bár ezek továbbra is rendszeresek, az amerikai Patriot légvédelmi rakétarendszer hatékonyan képes elhárítani őket. A megszokáson kívül ez is magyarázhatja, hogy miért fordít a helyi lakosság viszonylag kevés figyelmet a légiriadókra. Napközben az utcán az élet egy pillanatra sem áll meg miattuk, és éjjelente a légvédelmi szirénákat hallva sem mindenki ugrik ki az ágyból. Hivatalosan a pincék és metróállomások számítanak ilyenkor biztonságos helynek, de a semminél az is több, ha legalább két fal választja el az embert a külvilágtól. Van, aki a társasház zárt folyosójára vagy a fürdőszobájába vonul ki ilyenkor.
Csaknem két hetes ukrajnai tartózkodásunk alatt egyszer fordult elő, hogy öt ember megsérült Kijevben, amikor egy, a légvédelem által szétlőtt katonai drón darabjai a városra hullottak. A későbbi légiriadók nem jártak hasonló következménnyel.
De a háború szinte mindenki életében nagy változásokat hozott. A Kontraktova téren véletlenszerűen megszólított járókelők közül ketten is azzal utasítják vissza az interjút: túlságosan nagy traumák érték őket ahhoz, hogy beszéljenek róla. Az egyik beszélgetőpartnerünk azért szakítja meg az interjút, mert attól tart: elsírja magát a kisgyerek előtt, akit kísér. És többen is vannak, akik arról számolnak be, eredetileg nem is kijeviek, Kelet-Ukrajnából, súlyos harcok sújtotta területekről jöttek el.
A kijevi polgárok harag és keserűség nélkül, tárgyilagosan beszélnek a helyzetről. Bár a szorongás rányomja a bélyegét a mindennapokra, a legtöbben láthatóan alkalmazkodtak a háborúhoz és az azzal járó stresszhez. A háború végét a két hét során mindenki csak úgy emlegeti: „a győzelem után”.
A videót készítette: R. Kiss Kornélia Roman Klymchuk
A szerző az n-ost berlini újságírószervezet Europe-Ukraine Desk programjának magyarországi menedzsereként utazott Kijevbe.
