Németország politikai rendszere és társadalmi kohéziója forog kockán, hacsak nem korlátozza a kínai szélturbinákat az országban – figyelmeztet egy, a berlini kormány háttérintézménye által készített elemzés. A Politico által ismertetett tanulmány azt állítja, hogy Peking politikai nyomásgyakorlásként távolról leállíthatja a németországi szélerőműveket.
A német védelmi minisztérium megbízásából, a Német Védelmi és Stratégiai Tanulmányok Intézete által készült jelentés szerint a kínai állam szándékosan késleltetheti a projekteket, bizalmas adatokat gyűjthet és távolról leállíthatja a turbinákat, ha hozzáférést kap a szélerőművekhez. A jelentés azt is tanácsolja az országnak, hogy állítson le egy meglévő, kínai turbinákat használó szélerőmű-projektet.
„Ha kínai gyártóktól származó rendszereket vagy alkatrészeket használnak (…) a politikai helyzetet figyelembe véve akár az is feltételezhető, hogy az ilyen lassítást vagy akár megszakítást Kína szándékosan politikai nyomásgyakorlás vagy akár a gazdasági hadviselés eszközeként használná fel” – olvasható a jelentésben, amit a Politico nyomán a 444.hu ismertetett. Hozzáteszik: „nem zárható ki mind a politikai rendszer, mind a német ipar üzleti modelljének, mind a társadalmi kohéziónak a destabilizálódása az energiaszektorban hiányzó vagy elégtelen tervezési biztonság miatt”.
Az elemzés az európai kritikus infrastruktúrák kockázataival kapcsolatos növekvő aggodalmak közepette készült. A Balti-tengeren 2022 óta legalább hat különálló, feltételezett víz alatti szabotázs incidens történt.
A Politico emlékeztet: Brüsszel már elkezdett fellépni a kínai szélenergia-szolgáltatókkal szemben, miután azt gyanították, hogy állami támogatást kapnak az európai versenytársak legyőzésére az európai uniós projektekért. Tavaly az Európai Bizottság vizsgálatot indított a Pekinghez köthető szélprojektek ügyében Bulgáriában, Franciaországban, Görögországban, Romániában és Spanyolországban.
Andrea Scassola, a Rystad tanácsadó cég szélkutatási alelnöke szerint ezek a kockázatok valószínűleg növekedni fognak, ha a kapcsolatok romlanak Pekinggel. „Amit látunk, az fokozza a nagyhatalmi versengést, és egy olyan időszakban, amikor világunk jobban össze van kapcsolva, mint valaha – ez a sebezhetőség és a kockázatok felnagyítója” – mondta a szakértő. A Kínától való túlzott függés növeli a kibertámadások kockázatát is, amelyek „a termelés leállításához vezethetnek”. Scassola hozzátette, hogy Hollandiában, az Egyesült Királyságban, Lengyelországban és Litvániában már történtek hasonló nyilvános figyelmeztetések vagy jogi lépések Peking hozzáférésének korlátozására.
A német védelmi minisztérium és a Német Védelmi és Stratégiai Tanulmányok Intézete nem kívánta kommentálni a jelentést. A figyelmeztetések ellenére Németország már elkezdte a kínai cégeket potenciális beszállítóként tekinteni. Tavaly a projektet fejlesztő Luxcara bejelentette, hogy a pekingi Ming Yang Smart Energy vállalatot választotta 16 turbina szállítására az északnyugat-németországi „Waterkant” tengeri szélerőműfarm számára. Csakhogy a projekttől a német szélerőműipar is ódzkodik. Karina Würtz, a Német Offshore Wind Energy Foundation ügyvezető igazgatója szerint a helyi turbinagyártók a pekingi termékekkel kapcsolatos projekteket „súlyos kockázatnak” tekintik, miközben elismerte, hogy az olyan projektek, mint a Waterkant, „kereskedelmi életképességüket fenyegetik”. Berlinnek most „őszintén és mélyrehatóan ki kell vizsgálnia ezt a kockázatot”, és a február 23-i választások utáni új kormány megalakulásakor haladéktalanul elő kell mozdítania az uniós jogszabályok végrehajtását, mondta a szakértő.
