Kína vezetése jóváhagyta a világ legnagyobb vízerőművének építését a Tibeti-fennsík keleti peremén – számolt be a Reuters. A nagyszabású projekt több millió indiai és bangladesi lakos életét is érinteni fogja.
A gát a Tibet szent folyójaként is ismert Jarlung Cangpo alsó szakaszán épül a tervek szerint, és a Power Construction Corp of China 2020-as becslése alapján évente 300 milliárd kilowattóra villamos energiát termelhet.
Ha az erőmű elkészül, a kapacitása több mint háromszorosa lesz a világ jelenlegi legnagyobb ilyen létesítményének, a közép-kínai Három-szurdok-gáténak. A költségek is hasonlóan nagyok lesznek, a hatóságok úgy számolnak, drágább lesz kivitelezni az új erőművet, mint a 34,83 milliárd dolláros Három-szurdok-gátat. A költségek itt az eredeti tervhez képest a négyszeresére nőttek.
A projekt jelentős szerepet fog játszani Kína szén-dioxid-kibocsátás-csúcsra és szén-dioxid-semlegességre vonatkozó céljainak elérésében, ösztönözni fogja a kapcsolódó iparágakat, például a gépgyártást, és munkahelyeket teremt Tibetben – közölte szerdán a hivatalos Hszinhua hírügynökség. A Jarlung Cangpo azért alkalmas a vízenergia-projekt kivitelezésére, mert egy 50 kilométeres szakaszon 2000 méter szintet esik, ami hatalmas energiakinyerési potenciált és egyedülálló mérnöki kihívásokat is jelent. A kanyon, amelyen keresztülhalad, a legmélyebb és leghosszabb a világon.
A hírt közlő Telex megjegyzi: a Jarlung Cangpo ahogy kilép Tibetből, a Brahmaputra folyóban folytatódva kanyarog tovább délre, az indiai Arunácsal Prades és Asszam államokba, végül Bangladesben torkollik a Gangeszbe. India és Banglades aggályokat fogalmazott meg a gáttal kapcsolatban, mivel a projekt nemcsak a helyben okozhat súlyos változásokat, de a folyó folyását és folyásirányát is megváltoztathatja.
