Hamarosan a háború eszkalációja következik, ha a kínai és ukrán elnök találkozik – ezt a következtetést vonta le a Visegrad/Insight oldalon Vitalij Portnyikov a Három találkozó Hszi Csin-pinggel címmel megjelent írásában. A szerző több száz elemző cikk írója az ukrán, fehérorosz, lengyel, orosz, izraeli és balti médiában, ezúttal Putyin és Hszi Csin-ping legutóbbi egyeztetését vette górcső alá.
Miután nyilvánosságra hozták Kína béketervét az Ukrajna elleni orosz háború befejezésére, egyes megfigyelők Ukrajnában és a nyugati országokban úgy értelmezték, hogy Peking valóban érdekelt a béketeremtő szerepében, miközben lehetőséget ad Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy megőrizze az arcát és Moszkva számára kedvező feltételeket érjen el – írja a szerző. A korábbi feltételezés az volt, hogy ha Hszi nyomást tud gyakorolni Putyinra és szilárdabb kötelezettségvállalásokat tudna elérni tőle, akkor a kínai vezető megpróbálná meggyőzni Ukrajnát, hogy fogadja el azokat.
Ugyanakkor a kínai elnök legutóbbi moszkvai látogatása után a kínai béketerv témája gyakorlatilag eltűnt a reflektorfényből. A Putyinnal folytatott megbeszéléseken láthatóan nem finomították azokat a kínai javaslatokat, amelyek a béketárgyalások alapját képezhetnék. Már a látogatás alatt világossá vált, hogy nincs érdemi megbeszélnivaló. A vizit megerősítette azon szkeptikusok véleményét, miszerint a kínai béketerv valójában Oroszország céljainak támogatására irányult, ugyanakkor PR-cselt is jelentett, hogy Kínát „globális béketeremtőként” tüntessék fel, szemben az USA „háborús uszításával”. A szerző szerint végső soron a kínai elnök látogatása Oroszország céljainak újabb hallgatólagos támogatását és ezáltal a háború eszkalálódását jelentette. Ez követi a két vezető korábbi találkozóinak mintáját.
Putyin és Hszi Csin-ping 2022 és 2023 között háromszor találkozott. Az elsőre 2022 februárjában, a pekingi olimpia megnyitóján került sor. Akkor olyan találgatások láttak napvilágot, melyek szerint Hszi arra kérte Putyint, hogy ne támadja meg Ukrajnát az olimpia alatt – ezt a nézetet az orosz külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova elutasította, mint egy országa elleni „információs kampány” részét. A valóság azonban megerősítette a megfigyelők feltételezéseit: az olimpia véget ért, a háború pedig elkezdődött. Az Ukrajna elleni támadás néhány héttel az orosz és a kínai vezető találkozója után aligha tekinthető puszta véletlennek. Még ha Putyin inkább „korlátozott háborút” ígért is Hszinek, mint a tényleges teljes körű támadást, a kínai elnöknek elég biztosítékot kellett adnia az orosz vezetőnek Kína támogatásáról ahhoz, hogy folytassa az inváziót.
Putyin és Hszi Csin-ping következő találkozójára akkor került sor, amikor a háború már intenzíven zajlott: a Sanghaji Együttműködési Szervezet szamarkandi csúcstalálkozóján, 2022 szeptemberében. Ekkor a kínai vezetőtől azt várták, hogy felszólaljon a háború ellen, és befolyásolja Putyint. Mégsem ő, hanem regionális ellenfele és riválisa, Narendra Modi indiai miniszterelnök tette ezt meg. Modi volt az, aki nyilvánosan közölte Putyinnal, hogy a XXI. század nem a háború ideje. A kínai elnök csendben maradt, a találkozó után Putyin mozgósítást jelentett be Oroszországban, és a háború az eszkaláció új szintjére lépett.
Most, közvetlenül a Hszivel való legutóbbi találkozó után Putyin bejelentette, hogy Oroszország taktikai atomfegyverek telepítésére készül Fehéroroszország területén. Egyes szakértők azt állítják, hogy ez a szándék szinte arculcsapás magának Hszi Csin-pingnek, hiszen Oroszország és Kína vezetői Moszkvában aláírtak egy közös nyilatkozatot, amely szerint nem telepítenek nukleáris fegyvereket nemzeti területükön kívülre. A kínai külügyminisztérium azonban közömbösen reagált Putyin döntésére, csak azt hangsúlyozta, hogy ez újabb bizonyítéka annak, hogy tárgyalásokra van szükség az „ukrán válság” megoldására. A szerző szerint nem valószínű, hogy Hszi Csin-ping nem tudott arról, hogy Putyin mire készül. Ráadásul a kínai vezető moszkvai látogatása előtt Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök Pekingbe látogatott, tehát túl sok az egybeesés.
A tények tehát kíméletlennek tűnnek, írja Portnyikov: a kínai vezető béketeremtőnek akar tűnni, de minden Vlagyimir Putyinnal való találkozó az orosz elnök agresszióját eredményezi. Putyin érzi kínai kollégája támogatását és lép – minden egyes találkozó után megpróbálja emelni a tétet, abban a reményben, hogy az eszkaláció meghozza számára a régóta várt sikert. – Nem számít, milyen színű a macska, ha nem akar egeret fogni. A Kínai Népköztársaság elnökét jobban érdekli Oroszország sikere, mint az ukrajnai béke. És ez minden nyugati vezetőnek tudnia kell – összegzi a szerző.
