Kínában is felerősödött a „koronarasszizmus”

Kínában is felerősödött a „koronarasszizmus”

Bezárt afrikai étterem Kantonban, 2020. április 13-án (Fotó: Reuters/David Kirton)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Ráijesztett a koronavírus a világra. A félelem pedig rossz tanácsadó. Nemcsak az összeesküvés-elméleteket hozza elő az emberekből, hanem a rosszabbik énjük mélyén rejtőző kirekesztést is. Főképp úgy, hogy a politika más népek, egyes népcsoportok bűnbakká tételével sokszor még rá is játszik erre.

Kérjük, hogy a saját egészsége megőrzésének érdekében jelentkezzen a helyi rendőrőrsön, és vonuljon karanténba. Fekete bőrűek az étterembe nem léphetnek be – állt azon az információs lapon, amelyet a Kína déli részén fekvő Kanton egyik McDonald’s éttermében nyomtak az afrikai vendégmunkás kezébe. E kirívóan xenofób megnyilvánulás mögött az áll, hogy Kína sikeresen megharcolt a koronavírus-járvány első hullámával, ám mint aki egyszer már megégette a kezét, nagyon tart a második hullámtól. Az új megbetegedések oka pedig elsősorban az, hogy külföldről viszik vissza a vírust a járvány kiindulópontjába. Igaz, 90 százalékban a hazájukba visszatérő kínaiak, ám ez nem változtat azon, hogy a külföldiekre manapság egyre növekvő bizalmatlansággal, sőt legtöbbször ellenségesen tekintenek a kínaiak.

Különösen rossz a helyzet Kantonban, ahol a legnagyobb afrikai közösség él. „A hatóságok kötelezték a lakást kiadókat, hogy külföldi bérlőik jelenjenek meg Sars-Cov-2-teszten. A főbérlők azonban gyakran az egyszerűbb megoldást választják, és egyszerűen kirakják a külföldieket a lakásból” – panaszkodott a Der Spiegelnek Arnold Mazembe, az ugandai közösség vezetője. A diszkrimináció ellen tiltakoztak az afrikai országok nagykövetei is; a külügyminisztériumnak eljuttatott levelükben kifogásolják, hogy a hatóságok sokszor elveszik honfi társaik útlevelét, és kitoloncolással fenyegetik őket, zaklatják a Kínában tanuló afrikai diákokat, és karanténba zárják a vegyes házasságban élőket. De nem csak az afrikaiak panaszkodnak.

Amerika összeesküvés-elmélettel támad, Kína Lego-bábukkal és fenyegetéssel reagál | Magyar Hang

Tovább durvul a kínai-amerikai kommunikációs háború a járvány miatti felelősségről.

Egy brit újságíró például Twitter-bejegyzésében háborodott fel azon, hogy nem engedték be több edzőterembe és bárba sem. Azt már egy kanadai újságíró ecsetelte, hogy a külföldieknek taxit fogniuk is nehéz Kantonban, hiszen a fehér bőrűeknek a taxisok már meg sem állnak. Ez a hangulat már átragadt a világhálóra is. Nagyon népszerű volt például az a „Hogyan osztályozzuk a külföldi szemetet?” címmel terjedő komix (képregény), amelyben védőruhás egészségügyisek dobálták a kukába a járványügyi szabályokat megszegő fekete bőrűeket, szőkéket és kék szeműeket. Fura módon az egyébként mindig szigorú cenzorok csak néhány nap elteltével törölték a bejegyzést. Nem véletlenül, hiszen a hatóságoknak nagyon hasznos ez a néphangulat.

Persze a kínaiak ellenérzéseit a járvány visszatérése miatti valós félelem mellett az is táplálhatja, hogy a fél világ – nem minden alap nélkül – őket tette felelőssé hónapokon át a koronavírus elterjedésért. Az év első hónapjaiban ugyanúgy bizalmatlanul méregették a világban élő kínai közösségeket, mint most Kantonban viszonyulnak a külföldiekhez. De említhetjük azt is, hogy Donald Trump például csak és kizárólag kínai vírusként emlegeti a Covid–19-et. Amire természetesen a kínai külügy azzal lő vissza, hogy ezt az egész szörnyűséget az amerikaiak szabadították a világra.

Újabb vádak arról, hogy Kína hazudott a világnak a koronavírusról | Magyar Hang

Öt ország titkosszolgálati szövetsége, a Five Eyes szerint Kína a járvány kitörésének kezdetén nem mondott igazat arról, hogy terjed-e emberről emberre az új koronavírus vagy sem. És ez csak egy, az általuk felsorolt számos vádpont közül.

Az ilyen, geopolitikai indíttatású vádaskodás csak olaj a tűzre. Mint ahogy a vallási fanatizmus által tüzelt ellenségeskedés is. A Kínával szomszédos Kirgizisztánban például egy szélsőséges szónok azt kezdte el terjeszteni, hogy a Covid–19 Allah bosszúja azért, amiért a kínaiak olyan kegyetlenül elnyomják a muzulmán ujgurokat.

De mielőtt még azt hinnénk, hogy ilyen kirekesztő, rasszista megnyilvánulások csak Ázsiára jellemzők, és az úgynevezett fejlett világban legfeljebb Trumpot nem érdeklik a demokratikus értékek, nézzen mindenki körül csak a környezetében. Nem kell messze menni az olyan példákért, amikor az utcán ballagó idegent szúrós tekintetek követik. Manapság a turistacsoportokra is legfeljebb az utazási irodák és a vendéglősök várnak. És persze azt se feledjük el, hogy a járvány kirobbanásakor a hazai kormányzati kommunikáció is próbálkozott a külföldiekre, adott esetben az itt tanuló irániakra mutogatással. De erre az elterelő hadműveletre a valós veszélyt érzékelve még a migránskérdésben azért alaposan megdolgozott magyar társadalom sem volt vevő.

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2020/18. számában jelent meg április 30-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/18. számban? Itt megnézheti!

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

Ha Petőfi egyszer csak felbukkanna 2024-ben, Orbán Viktornak nem is kellene olyan nagyon erőlködnie, hogy meggyőzze őt a NER igazáról – mondta a költő visszatéréséből féktelen szatírát gyártó animátor, aki szerint az alkotását talán még Bayer Zsolt is nevetgélve nézné. A YouTube-on két hete bemutatott videó nagyot megy, eddig több mint 110 ezren látták, és hamarosan jön a folytatás. Mitől különleges hely a Szondi utca, hogyan fordul „a teremtője” ellen Petőfi, mi a baj Gyurcsánnyal, miért gesztikulál olyan hevesen Tölgyessy Péter és hogyan lett ekkora a siker a videó? Erről kérdeztük az animáció alkotóját, aki örül a pozitív visszajelzéseknek, bár felkészült az ellenkezőjére is, őrzi anonimitását, a közönségtől pedig csak madártejet vár támogatásként.