„Nem tudtam, mit szavazok meg, nem olvastam el”, mondta a konteóhívő és ízig-vérig trumpista Marjorie Taylor-Greene képviselőnő, miután szembesítették azzal, hogy az általa is megszavazott „Nagy Csodaszép Törvény”-ben van egy kitétel a mesterséges intelligencia korlátozásának tilalmára is.
A Donald Trump amerikai elnök által benyújtott gigantikus költségvetési törvénytervezet (eredetiben itt olvasható a teljes szövege, a hivatkozott rész „Section 43201.” pont alatt szerepel) 278-279-ik oldalán szerepel az a rendelkezés, amely megtiltja a szövetségi köztársaság mind az ötven tagállamának, hogy a következő 10 évben a mesterséges intelligencia korlátozására, beleértve nem csak a nagy nyelvi modelleket, hanem a mesterséges intelligencia által megtámogatott automatizált döntéshozatali eljárásokat is, bármilyen rendelkezést vagy törvényt hozzanak. A képviselőnő az X-re átnevezett Twitter-oldalán közölte, hogy ha tudta volna, hogy ez a rendelkezés a törvénytervezetben benne van, akkor azt nem szavazta volna meg, azzal együtt, hogy amennyiben a Szenátus ezt a tételt kiveszi a törvénytervezetből, és visszaküldi az alsóháznak jóváhagyásra, akkor azt viszont meg fogja szavazni. (Az Egyesült Államokban akkor lesz egy törvénytervezetből törvény, ha a Kongresszus mindkét háza azt megszavazza és az elnök is aláírja.) A Twitter-oldalán a legkülönbözőbb összeesküvés-elméleteknek helyt adó és az Elon Musk által levezetett megszorító intézkedésekkel és elbocsátásokkal egyetértő képviselőnő azt is hozzátette, hogy a tagállamok jogait megerősíteni kéne, nem pedig gyöngíteni. A képviselőnő a törvénytervezet vitájában mindenkit támadott, aki nem állt ki a tervezet mellett, és hangoztatta, hogy azt mindenkinek meg kell szavaznia. A demokrata Eric Swalwell képviselő szinte azonnal megosztotta saját felületén a képviselőasszony tweetjét, ezzel a szöveggel: „Egy dolgod volt. Elolvasni. A. Kib*szott. Törvénytervezetet.”
A mesterséges intelligencia korlátozására vonatkozó rendelkezést mindössze két nappal a szavazás napja előtt adták hozzá a tervezethez, és meglehetősen széleskörűen definiálja azt: az arcfelismerő rendszereken át a generatív mesterséges intelligencia alkalmazásáig bármi beleférhet, akár az is, hogy egy mesterséges intelligencia-modul döntsön állami munkahelyek betöltéséről. A rendelkezés hozzáadása már csak azért is érdekes időzítésű, mert éppen a napokban bízta meg a szövetségi kormányzat a Peter Thiel kockázatitőke-befektető milliárdos által tulajdonolt Palantir Technologies nevű céget azzal, hogy az amerikai állampolgárok millióinak különböző kormányzati hivatalokban nyilvántartott adatait egy közös, nagy adatbázisban egyesítse. Ezek az adatok amiatt vannak külön-külön nyilvántartva, hogy semelyik állami ügynökség se férhessen hozzá az állampolgárok összes szenzitív adatához; az adóhatóság ne láthassa az illető egészségügyi adatait, a nyugdíjfolyósító ne férhessen hozzá az illető migrációs adataihoz, és így tovább. A tervek szerint a Palantír Gotham nevű, jelenleg is működő és hírszerző ügynökségek által használt szoftvere valós időben lesz majd képes elemezni amerikaiak millióinak viselkedését, és lesz képes előrejelezni potenciális bűnelkövetéseket – na de minden technológia kétélű fegyver, hiszen ez azt is jelenti, hogy Kínához hasonlóan mindenki állandó megfigyelés alatt fog állni, így egy totális elnyomó állam kiépítését is szolgálhatja az információk összegyűjtése és azokra a mesterséges intelligencia rászabadítása.
Peter Thiel a Facebook első befektetője volt, vagyonát 21,2 milliárd dollárra becsülik, amivel a Forbes naponta frissített milliárdos-listájának 131. helyén van. (Ezen a listán Mészáros Lőrinc mindössze az 1015-ik 3,7 milliárd dolláros vagyonával.) Thiel saját bevallása szerint keresztény-konzervatív libertáriánus, aki homoszexuálisként a melegjogok kiszélesítését is támogatta, továbbá számos, a kisebb állam és az adócsökkentések mellett síkraszálló libertáriánus és republikánus jelölt kampányát segítette. Thiel kétes megítélésű; amelyet az olyan kijelentései is megalapoznak, miszerint legnagyobb aggodalma az, ha a technológiai szingularitás nem tud elég hamar eljönni. A fogalmat Neumann János alkotta meg, és azt a pontot jelöli, amikor az ember által szabadjára engedett mesterséges intelligencia kontrollálhatatlanná válik, ugyanis ekkor képessé válik majd saját kódjának felülírására, saját önfejlesztésére, így pedig kicsúszhat az emberi kontroll alól. Ennek következményei szó szerint beláthatatlanok, Thiel pedig úgy tűnik, emellett száll síkra.
A mindössze egyetlen szavazattal, 215-tel 214 ellenében (1 tartózkodás és 2 nem-szavazás mellett) megszavazott törvénytervezetben nem ez az egyetlen olyan rész, amelyik a végrehajtó hatalom erősítését szolgálja. A 70302-es rendelkezés a bíróságokat korlátozza abban, hogy a saját végzéseiknek érvényt szerezzenek, azaz, ha a végrehajtó hatalom valami olyan intézkedést hoz, amely a bíróságok szerint jogellenes, azt az intézkedést felfüggesztik, ám a végrehajtó hatalom nem működik együtt a bírósággal, akkor a bíróságok a törvénytervezet elfogadása esetén nem tehetnének semmit. Robert Reich, Bill Clinton elnök egykori munkaügyi minisztere szerint ez Trump elnök „királlyá koronázását” jelentené. Donald Trump második ciklusában a végrehajtási rendeleteit felfüggesztő bírók ítéleteit látványosan semmibe veszi és azokat nem teljesíti, arra a Legfelső Bírói ítéletre apellálva, miszerint az aktív elnök ellen semmilyen büntetőügyi eljárás nem folytatható le olyan bűnügyekben, amelyeket elnöki hivatalukkal kapcsolatban követtek el, ám, amennyiben a törvénytervezetet elfogadnák, akkor a szétválasztott hatalmi ágak közül a bírói ág semmit sem tehetne a végrehajtói hatalommal szemben.
A „Nagy Csodaszép Törvényt” több oldalról is kritizálják. Az amerikai adminisztrációt elhagyó Elon Musk „undorító förtelem”-nek nevezte a tervezetet, minthogy az szerinte mindennek ellentmond, mint amit ők a DOGE nevű, a szövetségi alkalmazottakat megtizedelő, szövetségi programokat (és pár napra az Ebola-vírust monitorozó alegységet is) leállító szervezet élén végeztek az elmúlt hónapokban. A törvénytervezet alapvetően a republikánus programot képviseli (lásd erről az Agenda 47 és Project 2025 nevű programcsomagokat), és részese egy 1,6 billió dollár értékű, állami szociális programok leállítását, illetve az állami egészségügyi ellátás színvonalának csökkentését megcélzó hatalmas kiadáscsökkentéssel egybekötött adócsökkentés is (mely főleg a tehetősebbek, illetve a cégek adóterheit csökkentené), továbbá a védelmi kiadások felpörgetése. Így a tervezet tovább növelné az Egyesült Államok már így is jelentős, 36,1 billiós (milliószor milliós) államadósságát, a szakértői becslések szerint nagyjából 3,1 billió dollárral. Rand Paul republikánus szenátor az ellenálló felsőházi republikánusok vezetője; kijelentette, hogy egy deficitnövelő törvényhez nem adja a nevét, és rajta kívül (nevek említése nélkül) még legalább három republikánus szenátor is így gondolja. Azaz, amennyiben az 53 fős felsőházi republikánus frakcióból tényleg legalább négyen a demokratákkal együtt szavaznak, akkor a törvénytervezet megbukik. Donald Trump amerikai elnök ehhez kapcsolódóan szokásos visszafogottságával úgy írt, hogy szerinte Rand Paul elképzelései őrültek, és a szenátornak fogalma nincs arról, mi van a törvényben. A felsőházi demokraták vezetője, Chuck Schumer pedig úgy kommentálta a republikánus belháborút, hogy „amennyiben Elon Musk szerint is ez egy rossz törvény, el tudjuk képzelni, hogy valójában mennyire rossz.”
