Miután egy hete a francia nemzetgyűlés megszavazta a Michel Barnier kormányfő ellen indított bizalmatlansági indítványt, Emmanuel Macron elnöknek új miniszterelnököt kellett találnia, akit a mai nap folyamán ki is nevezett Francois Bayrou centrista politikus személyében. Bayrou rövid ideig az igazságügyi tárcát vezette Emmanuel Macron első kormányában 2017-ben, korábban pedig 1993 és 1997 között oktatási miniszter volt.
Barnier még a nyáron tartott előrehozott választások után került a miniszterelnöki székbe, miután az EP-választás eredményei következtében Macron feloszlatta a parlamentet. Az első fordulót akkor a Le Pen fémjelezte Nemzeti Tömörülés nyerte, a második fordulót megelőzően a Mélenchon vezette baloldali szövetség és Macron centrista szövetsége közötti kölcsönös visszaléptetéseknek köszönhetően azonban végül nem tudtak kormányt alakítani. Az új francia kormányt végül a Macron-féle centrista szövetség és a Nicolas Sarkozy korábbi elnök által alapított jobbközép köztársaságiak alkották (ennek a pártnak a tagja Barnier is), de így is csak relatív többséggel rendelkeztek a törvényhozásban. A kisebbségi kormány kiszolgáltatottságának köszönhetően pedig gyakran a Nemzeti Tömörülés vált a mérleg nyelvét jelentő tényezővé a parlamenti szavazásoknál.
Az éves költségvetés elfogadásához is abszolút többség kell, ezért a miniszterelnöknek szüksége lett volna valamelyik ellenzéki szövetség támogatására a javaslat átviteléhez. Ezt viszont egyik ellenzéki tömörülés sem tette meg, a helyzetet pedig Le Pen-ék úgy használták ki, hogy részletes ultimátumot adtak a költségvetési tervezet megszavazása ellenében. Ugyan Barnier korábban már tett engedményeket a szenátus kritikái miatt, de a Nemzeti Tömörülés ultimátumát nem fogadta el, és bejelentette, hogy akkor a parlament megkerülésével fogja átvinni a büdzsét. Ennek folyományaként került sor a bizalmatlansági indítványra, amit a nemzetgyűlés nagy többségben elfogadott, megbuktatva ezzel a Barnier-kormányt. Barnier ezzel az ötödik francia köztársaság legrövidebb ideig hivatalban lévő kormányfőjévé vált.
Az új miniszterelnöknek, Francois Bayrou-nak sem lesz könnyű a helyzete. A centrista szövetség egyik pártjából, a Demokrata Mozgalomból jövő politikusnak várhatóan továbbra is kisebbségből kell majd kormányoznia, habár feltehető, hogy a balközép pártokat is bevonja majd a döntéshozatalba. 2025 júniusáig pedig nem lesz újabb előrehozott választás, habár sokan azt valószínűsítik, hogy Macron jövőre újabb nemzetgyűlési választást fog kiírni a helyzet stabilizációja céljából. A kormányválságnak azonban további rossz hatása lehet a francia gazdaságra, amelynek számai így is történelmi mélypontot mutatnak, az államháztartási hiány idén meghaladhatja a GDP 6 százalékát.
