Nagyon sok témát ölel fel az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozója, amely csütörtökön délelőtt kezdődött Brüsszelben és a várakozások szerint valamikor késő este, éjszaka ér véget, de az is előfordulhat, hogy nem sikerül minden témát lezárni és akkor pénteken is összegyűlnek a vezetők.
Biztosnak látszik, hogy Ukrajna ügyében ismét Magyarország nélkül fogadják el a következtetéseiket az állam- és kormányfők. A magyar kormány ugyanis rendkívüli szűkszavúan intézné el ezt a kérdést, csupán egy bekezdésnyi utalással a tűzszünet és a béketárgyalások fontosságáról. Ehhez képest a záródokumentum tervezetében az EU megerősítené elkötelezettségét Ukrajna támogatása mellett, szorgalmazná a további, Oroszország elleni büntetőintézkedéseket és a háborús bűnösök felelősségre vonását. Ezt a kormány nem támogatja, ezért várhatóan 26 tagállam közös nyilatkozatát fogja majd tartalmazni az EU – mínusz Magyarország – álláspontját. Erre egyébként a csúcstalálkozóra érkezésekor már Orbán Viktor is utalt.
Ugyancsak tárgyalni fognak a magyar és a szlovák kormány által blokkolt 18. szankciós csomagról. Dirk Schoof holland miniszterelnök azt mondta a csúcsra érkezve, hogy „nagy reményeket fűz” ahhoz, hogy az EU-nak sikerül megállapodni, de „ez még a jövő zenéje”. Hozzátette: „Nehéz egyhangú támogatást találni a csomagokhoz”. Magyarország és Szlovákia összekapcsolt két ügyet: akkor támogatják a szankciós csomagot, ha kedvezményeket vagy felmentést kapnak az orosz energiáról való leválással összefüggésben.
„A Bizottság teljes mértékben elkötelezett amellett, hogy támogassa az összes tagállamot, különösen azokat, amelyek számára a fokozatos kivezetés nehezebb lehet, az alternatívák megtalálásában és az infrastruktúra-használat optimalizálásában” – mondta Dan Jørgensen energiaügyi biztos a csúcstalálkozó előtt a Politiconak nyilatkozva, felvetve annak lehetőségét, hogy bizonyos engedményeket tesznek. Meglehetősen összetett alkudozás veszi tehát kezdetét, ahol minden bizonnyal tovább fog élesedni a viszony Orbán Viktor és a többi vezető között. A magyar miniszterelnök álláspontját bírálta a litván elnök is. Gitanas Nauseada azt rótta fel, hogy Ukrajna csatlakozási tárgyalása megakadt – ennek az az oka, hogy Magyarország blokkolja a tárgyalási fejezetek megkezdését. „Azt hiszem, hogy ezt az első klasztert a lehető leghamarabb meg kell nyitnunk. És természetesen az év végéig meg kell nyitnunk mind a hat fennmaradó tárgyalási klasztert. Szerintem hasznos egy ambiciózus politikai cél kitűzése. Például, hogy Ukrajna 2030. január 1-jén az Európai Unió tagja legyen. Ez nehéz, de ugyanakkor motiváló is. És remélem, hogy fel tudjuk gyorsítani erőfeszítéseinket, és el tudjuk kerülni mindenféle félreértést, mert ez jelenleg kontraproduktív” – fogalmazott Gitanas Nauseda.
Szó lesz Európa versenyképességéről is és az USA-val való kereskedelmi kapcsolatokról, összefüggésben a vámokkal. A gyakorta viccelődő belga miniszterelnök, Bart De Wever azt mondta, hogy Trump hiteles szónok – de nem mindig világos, hogy mire gondol. Ukrajnáról azonban „egyértelmű, hogy nem ugyanaz a nézőpontunk”, mint az Egyesült Államoknak – tette hozzá „Hiányzik az erő Európában” – mondta De Wever. A kereskedelemmel kapcsolatban arról beszélt, hogy „a vámok mindig rosszak”, és a fogyasztóknak kell végül fizetniük a számlát. A vámok károsítanák Európa gazdasági növekedését – fogalmazott. A vezetők a csúcstalálkozó elején Roberta Metsolát, az Európai Parlament elnökét hallgatják meg, később pedig videokonferencia keretében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és kifejti álláspontját.
