II. Erzsébet halála valóban korszakhatár, de a más európai monarchiákban tapasztalt generációváltást csak Vilmos trónra kerülése hozza majd el az Egyesült Királyságban – véli Gálik Zoltán. A szakértő arra számít, hogy III. Károly életkora és politikai nézetei okán is konzervatív uralkodó lesz.
Közvetlen befolyást legtöbbször nem gyakorol a politikára a brit alkotmányos monarchiában az uralkodó, ám ez nem jelenti azt, hogy egyáltalán ne nyilvánulna meg politikai kérdésekben: még a politika befolyásolásától szigorúan tartózkodó Erzsébet uralkodása alatt is volt példa erre – emlékeztet Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense. Ilyen volt a Brexit-népszavazás, amikor a királynő európai uniós színekbe öltözve jelent meg.
Trónörökösként Károly herceg is megengedett magának politikai megnyilvánulásokat. Emlékezetes volt a kiállása a ruandai menekültek ügyében és többször felszólalt a klímavédelem érdekében. Nyilvánvaló, hogy Károly király elkötelezett ebben a kérdésben, de olyan témáról van szó, ahol az elköteleződésének már lehetnek politikai következményei, ezért óvatosnak kell lennie. De talán királyként is megmarad ez az elkötelezettség – mondta Gálik Zoltán.
Erzsébet királynő rendkívül népszerű uralkodó volt, még azok körében is tisztelet övezte, akik egyébként az alkotmányos monarchia átalakítása mellett foglaltak állást. Gálik Zoltán szerint azonban az alkotmányos berendezkedés megváltoztatása jelenleg nem népszerű nézet, és a korábbi kísérletek is kudarcot vallottak a rendszer átalakítására, így nem tartja valószínűnek, hogy az uralkodó személyének megváltozása ilyen irányba befolyásolná az eseményeket.
- Az új uralkodó nagyon konzervatív, az életkorából és a politikai nézeteiből is egy olyan király képe rajzolódik ki, aki a folytonosságot képviseli majd Erzsébet halála után. Az igazi generációváltást Vilmos trónra lépése hozhatja majd el. Az a közvetlenség, amely például a svéd király viselkedését jellemzi, Vilmos uralkodásával érkezhet el. Károly valószínűleg távolságtartóbb lesz – jósolta Gálik Zoltán, aki szerint királynéként Károly feleségét, Camillát is sokat látja majd az előtérben a nyilvánosság, mert határozott személyiség.
A szakértő szerint nem jelent majd neki hátrányt azt sem, hogy Károly fiatalkori szerelméről van szó, akivel Károly Diana hercegnővel kötött házassága után is tovább folytatta a viszonyt, majd a válás után feleségül vette Camilla Parker Bowlest. Gálik úgy véli: a nyilvánosság az évtizedek alatt már hozzászokott, hogy Károly és Camilla házastársak.
A kutató egy korábbi tanulmányában felhívta a figyelmet: nem jelenti az uralkodás akadályát, hogy Károly és Camilla is elváltak, és újraházasodtak. A hasonló helyzetben lévő VIII. Edvárd azért döntött a trónról való lemondás mellett 1936-ban, mert az anglikán egyház, amelynek a brit uralkodó az egyházfője, akkor még szigorúbban vette a válás kérdését, és a közhangulat miatt sem lett volna elképzelhető az uralkodó házassága a kétszeresen elvált Wallis Simpsonnal, alkotmányos akadálya azonban akkor sem volt a házasságnak. – Az elmúlt fél évszázad alatt alapvetően megváltozott a társadalom értékítélete és az egyházi megítélés ezen a területen, így semmi akadálya nem volt, hogy 2005-ben Károly másodszor is megnősüljön – magyarázta Gálik Zoltán.
Míg Erzsébet királynő népszerűsége nagyon magas, 85 százalék feletti volt, fiának ennél jóval szerényebb, 50 százalék feletti a népszerűsége, ezt az értéket azonban még hercegként mérték Károly esetében, így Gálik Zoltán szerint nem lesz feltétlenül irányadó az uralkodására is. – Királyként megugorhat Károly népszerűsége. Hogy így lesz-e, az akkor derülhet ki, amikor már királyként látja majd a nyilvánosság, például ő mondja el az uralkodó hagyományos karácsonyi üzenetét. Biztos, hogy a gazdasági válság ügyében is meg fog szólalni – vélekedett a kutató.
Gálik Zoltán hangsúlyozta azt is: politikai válság esetén a szimbolikus szerepén túl közvetlen politikai szerepet kaphat az uralkodó. Ha egy párt sem szerez többséget a parlamentben, akkor az uralkodón múlik, kit kér fel kormányalakításra, ha pedig a miniszterelnök távozik, az uralkodó feladata kiválasztani az új miniszterelnököt. A szokások szerint ilyenkor a leköszönő miniszterelnök vagy a miniszterek tanácsát kell követnie, de elméletileg van lehetősége, hogy másképp döntsön.
