Koronavírus-fertőzési góccá vált egy bajorországi húsüzem, ahol jórészt román munkavállalók betegedtek meg. A német szövetségi kormány a heves kritikák hatására törvénymódosítással vetne véget az olcsó kelet-európai munkaerőre építő foglalkoztatásnak. A magyar mezőgazdaságban is jórészt romániai idénymunkások végzik a spárga-és a szamócaszedést.
A munkavállalók fele román állampolgár a németországi Tönnies sertésfeldolgozó holdingnál, amelynek központi üzemében a legnagyobb koronavírus-járványkitörés történt a járvány első hullámának levonulása óta. 1553 dolgozó kapta el a betegséget az Észak-Rajna-Vesztfália tartományi Rheda-Wiedenbrücken működő húsüzemben. A vállalat a sertésfeldolgozás németországi piacvezetője. A cég csaknem valamennyi dolgozóját, 6400 embert kéthetes karanténra köteleztek, a gütersloh-i és a szomszédos warendorfi járásban visszaállították a járvány első szakaszában megismert korlátozásokat.
Románia berlini nagykövete a német húsiparban dolgozó román állampolgárok jobb védelmét követelte szerdai nyilatkozatában. – A dolgozók munka-, és életkörülményein sürgősen javítani kell – emelte ki Emil Hurezeanu, hozzátéve, hogy a többnyire közép-, vagy kelet-európai vendégmunkásokat foglalkoztató német húsipari cégeknél uralkodó állapotokat jogosan bírálják egyre hevesebben.
A Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) szerint a rheda-wiedenbrückeni és a hasonló további húsüzemi járványkitörések több tényezőre, a többi között a vágóhidak és húsfeldolgozók munkakörülményeire és a munkások lakókörülményeire vezethetők vissza. Szakértők a legutóbbi esetről kimutatták, hogy kiugróan sok munkás fertőződött meg a frissen levágott állatokat feldaraboló részlegen, az úgynevezett darabolócsarnokokban. Ez valószínűleg annak tulajdonítható, hogy a dolgozók szorosan egymás mellett állva végzik a munkájukat, a gépek erős zaja miatt gyakran kiabálva kommunikálnak egymással, és a zárt helyiségekben a vírus fennmaradásának leginkább kedvező szinten, 10 Celsius fok alatt tartják a hőmérsékletet.
Az esetek miatt a szövetségi kormány eldöntötte, hogy 2021-től megtiltják a vállalkozói szerződés alkalmazását a német húsipar azon társaságainak, amelyek fő üzletága az élőállatvágás és a húsfeldolgozás. Az ágazatban nagyjából 200 ezren dolgoznak, a versenyképességét jórészt a vállalkozói szerződésekkel szerzett olcsó munkaerő biztosítja. Becslések szerint a mészárosok és a hentesek nagyjából 90 százaléka alvállalkozóknál alkalmazott közép- vagy kelet-európai vendégmunkás. A konstrukció lehetővé teszi, hogy a húsipari cég megkerülje a többi között a bérre és a társadalombiztosításra vonatkozó hazai előírásokat, a visszaélésekről több mint húsz éve jelennek meg beszámolók a német és a külföldi sajtóban.
Nem ez az első alkalom a koronavírus-járvány alatt, hogy a figyelem középpontjába kerül a kelet-európai vendégmunkások helyzete: áprilisban a Németországba érkező mezőgazdasági munkások biztonságával kapcsolatban merültek fel kérdések. Még javában érvényben voltak a szociális távolságtartás szigorú szabályai, amikor Romániában vendégmunkások százai zsúfolódtak össze, hogy elinduljanak Németország felé, ahol a spárgaszüret idején volt szükség a munkájukra. Később egy román állampolgárságú spárgaszedő vendégmunkás férfi életét is vesztette Németországban, a hatóságok szerint koronavírus-fertőzés következtében.
A mezőgazdaság kapcsán is felvetődött, hogy a vendégmunkások munka-és lakhatási körülményein javítani kellene. A sajtóban is több cikk jelent meg a vendégmunkások helyzetéről, a Die Zeit például azt írta a romániai vendégmunkás halála után: ennyit a spárga nem ér meg. Úgy vélekedtek: ideje átgondolni, jó-e, hogy a német mezőgazdaságot az olcsó kelet-európai munkaerő viszi el a hátán. Emlékeztettek arra is, hogy a kelet-európai munkásokat sok helyen már a koronavírus előtt is lehetetlen körülmények között szállásolták el, tömegszálláson kell aludniuk és lerobbant mellékhelyiségeket használnak. A földeken nincs számukra sem wc, sem kézmosási lehetőség. – Legfőbb ideje ezen változtatni – állapította meg az egyik legjelentősebb német hetilap.
Egy bajor helyi lap kulturális újságírója a karantén alatt bevétel hiányában arra vállalkozott, hogy bevételkiegészítésként elvégzi az eperszedő kelet-európai vendégmunkások munkáját, és megállapította: az egy óra alatt teljesítendő, 40 fontos (18 kilogramm) normára, amit az eperszedésben teljesíteni kell, „valószínűleg csak kelet-európai munkások képesek”.
A magyar mezőgazdaságban is jórészt romániai idénymunkások végzik el ugyanezeket a munkákat – a spárga-és a szamócaszedést nagy többségben a gazdákkal sok éves kapcsolatban álló, évente visszatérő erdélyi munkások vállalják el. Erről Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezetelnöke még áprilisban azt mondta a Magyar Hangnak: nem lenne könnyű magyarországi munkavállalót találni a vendégmunkások által végzett feladatokra, mert a hazai munkaerő nem szívesen vállalja az olyan nehéz mezőgazdasági munkákat, mint amilyen a spárgaszedés.
