Ketten meghaltak, egy ember pedig megsebesült vasárnap az északkelet-afganisztáni Tahár tartomány egyik falujában sorra került összecsapásban. A helyiek szerint a lövöldözés akkor kezdődött, amikor tálib fegyveresek érkeztek, hogy letartóztassák „Askár parancsnokot”, a Nemzeti Ellenállási Front (NRF) egyik helyi vezetőjét. Az egyik tálib meghalt, a másik megsérült, de az NRF egyik tagja is életét vesztette. A tálibok tehát a mai napig nem adták fel, hogy kézre kerítsék az ellenállás résztvevőit, mert attól tartanak, hogy könnyen megismétlődhet az a forgatókönyv, amit a kilencvenes években egyszer már megtapasztalhattak.
Az NRF magját ugyanis azok az afgán mudzsáhid harcosok jelentik, akik a történelem során már többször felhívták magukra a figyelmet a híres Pandzssir-völgyben (Panjshir). Az Ahmad Sah Maszúd által vezetett ellenállási mozgalom a szovjet–afgán háborúban a megszálló erők kilenc offenzíváját verte vissza, amelyekben a szovjetek súlyos veszteségeket szenvedtek. A sziklás hegyekkel körbevett terület kitűnő rejtekhelyet biztosított az ellenállóknak, akik taktikája általában az volt, hogy a völgy bejáratánál beengedték a szovjeteket, majd a magaslatokról sorra levadászták őket. A kilencvenes években aztán a tálibok jutottak hasonló sorsra, akiknek minden, a völgy elfoglalására tett kísérlete kudarcot vallott. És bár a szélsőséges iszlamisták néhány nappal a 2011. szeptember 11-ei terrortámadások előtt meggyilkolták a „Pandzssir oroszlánját”, az ellenállók az Északi Szövetség keretében óriási segítséget nyújtottak az amerikaiaknak a tálib rezsim felszámolásában. Most, az augusztusi hatalomátvétel után az ellenállók újra elővették fegyvereiket, és megalakították az NRF-et, amelyet „második ellenállásnak” is neveznek, utalva arra, hogy a szervezet vezetője, Ahmad Maszúd meggyilkolt apja örökségét viszi tovább.
A szeptember közepéig tartó heves összecsapásoknak több mint ezren estek áldozatul a Pandzssir-völgyben, ám annak ellenére, hogy a tálibok végül kitűzték zászlajukat a tartomány fővárosa, Bazarak központjában, és a mozgalom két vezetője, az ifjabb Ahmad Maszúd és Amrullah Szaleh volt alelnök Tádzsikisztánba menekült, az ellenállás mégsem ért véget – a konfliktus inkább átalakult. Az NRF ugyanis mostanra már nem korlátozza tevékenységét a Pandzssir-völgyre. Ali Nazari, Maszúd külpolitikai tanácsadója nemrég a The Diplomat külpolitikai lapnak elmondta: a szervezetnek jelenleg 17 bázisa van a völgyben, amelyeket jól védenek. Ugyanilyen létesítményeik vannak Parván, Kapisza, Badahsán Balh és Tahár tartományban is, amelyekbe sorra érkeznek az emberek. A politikus szerint az NRF vonzerejét csak növeli, hogy a tálibok elnyomják a kisebbségeket, így az ellenállók száma drasztikusan növekszik.
Persze a tálibok mindent megtesznek azért, hogy jelentéktelennek tüntessék fel az ifjabbik Maszúd mozgalmát. Mohammad Szohail Sahin, a tálibok katari politikai irodájának hivatalos képviselője például nemrég úgy nyilatkozott a TASZSZ orosz hírügynökségnek, hogy amit nemzeti ellenállásnak neveznek, az csak papíron létezik, és nincs olyan hely az országban, ahol láthatók lennének. A tálib szóvivő szerint Maszúdék nem is törődnek az emberekkel, nincs alulról építkező támogatottságuk, és csupán a közösségi médiától függnek, ahol rendre álhíreket terjesztenek.
Az elmúlt hónapok történései azonban inkább azt mutatják, hogy igenis vannak összecsapások, sőt a katonai csoport nagyon könnyen erőre kaphat, ha Afganisztánban tovább romlik a humanitárius helyzet. A közép-ázsiai országban mostanra egyre több tartományban jeleztek súlyos élelmiszerhiányt, ráadásul a tálibok az Iszlám Állam afganisztáni szárnyával sem tudtak leszámolni, így a biztonsági helyzet javítására tett ígéretük is üres szó maradt. AZ NRF így abban bízik, hogy a kitartásuk hamarosan meghozza gyümölcsét.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/2. számában jelent meg, január 7-én.
