Látogatható lesz Mátyás kolozsvári szülőháza
Mátyás király a Hunyadi család és a Magyar Királyság címereivel, valamint a koronázási ékszerekkel Thuróczi János krónikájának egyik, 1488-as kiadásában

A tervezett teljes felújítás után látogathatóvá válik Mátyás király kolozsvári szülőháza, de nem tárgyaltak arról, hogy a kincses város egyik legjelentősebb műemlékéből kiköltözzék a Kolozsvári Művészeti és Design Egyetem, és az épület teljes egészében múzeummá alakuljon.

Erről Cseke Attila romániai fejlesztési miniszter beszélt egy pénteki kolozsvári sajtótájékoztatón az MTI kérdésére válaszolva. A miniszter az épületben tett csütörtöki látogatását követően bejelentette, hogy a tárca finanszírozza a Mátyás-szülőház teljes felújítását. Elkészítteti az épület restaurálási tervét és megpályáztatja a felújítás kivitelezését is.

Cseke Attila elmondta: az egyetem vezetőivel folytatott beszélgetésen azt kérte, hogy a felújítás után az épület váljon látogathatóvá, az épületben legyen egy emlékhely, egy kiállítás, mely a ház szülöttjére, Mátyás királyra emlékeztet. Hozzátette: a tény, hogy a minisztérium költségvetéséből újítják fel a műemléképületet, új perspektívát ad Kolozsvárnak és a helyi magyar közösségnek is. A miniszter hozzátette: az egyetem továbbra is kiállítási és oktatási célokra használja az épületet. Az oktatási intézmény elköltöztetéséről azért nem tárgyalhatott, mert ez nem az ő hatásköre.

Mátyás király szülőháza jelenleg nem látogatható. A miniszter kolozsvári sajtótájékoztatóján elmondta: a tárca finanszírozásával épül fel a Kolozsvári Zeneakadémia új épülete, mely Románia legkorszerűbb koncerttermét is magában foglalja majd. Arra is kitért, hogy a tárca nekilátott a romániai építési szabályozások újrafogalmazásának, hiszen a legtöbb szabályozás a kilencvenes években készült és elavult.

Közvitára bocsátották ugyanakkor az építési szakértők vizsgáztatási rendszerének a megreformálását rögzítő miniszteri rendelettervezetet is. Cseke Attila elmondta: a romániai építészeti szakértők több mint fele 70 év fölötti, további 22 százalék pedig 60 és 70 év közötti. Ha nem nyitják meg a szakértői szakmát a fiatalabb generációk számára, a szakemberhiány fékezheti a tervezett beruházásokat. Hozzátette: az országban csupán 41 tűzvédelmi szakértő dolgozik, 24 megyében egyáltalán nincsen ilyen szakértő és a képesítéssel rendelkezők eddig akadályozták azt, hogy más is bekerüljön a szakmai csoportba. (MTI)