Lavrov ismét a NATO 90-es évekbeli bővítését bírálta

Lavrov ismét a NATO 90-es évekbeli bővítését bírálta

Az orosz külügyminisztérium sajtószolgálata által közreadott képen Szergej Lavrov orosz külügyminiszter (k) beszédet mond az orosz parlamenti alsóház, az Állami Duma plenáris ülésén Moszkvában 2022. január 26-án (Fotó: MTI/EPA/Az orosz külügyminisztérium sajtószolgálata)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A NATO nehezen nevezhető védelmi szövetségnek a Jugoszláviában, Líbiában és Afganisztánban végrehajtott műveletei alapján – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Pervij Kanal orosz állami tévécsatorna által vasárnap leadott interjújában. „A Jens Stoltenberg NATO-főtitkártól (az orosz garanciaigényekre) Brüsszelben kapott válasz büszkén állítja, hogy a NATO védelmi szövetség. Nehéz védelminek nevezni. Nem szabad elfelejtenünk, hogy majdnem három hónapig bombázták Jugoszláviát, az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát megszegve hatoltak be Líbiába, és hogy miként viselkedtek Afganisztánban” – mondta.

Az orosz diplomácia vezetőjének álláspontja szerint a NATO a hidegháború lezárását követően elvesztette védelmi jellegét. Emlékeztetett rá, hogy a berlini fal leomlását követően az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tagállamai meghirdették az „örök barátságot, a biztonság oszthatatlanságát, a szolidaritást, megállapodtak, hogy senki sem erősítheti a saját biztonságát mások rovására”. Kifogásolta, hogy a NATO ennek ellenére folytatta az új tagok befogadását.

Megismételte: az orosz külügyminisztérium azzal a követeléssel fordul majd a NATO- és EBESZ-beli társintézményeihez, hogy közöljék, miként kívánnak megfelelni annak a vállalásuknak, hogy mások rovására nem erősítik a saját biztonságukat. Mint mondta, a válaszoknak kulcsszerepük lesz azoknak a válaszlépés-javaslatoknak a megfogalmazásában, amelyet a szakminisztériumok terjesztenek majd be Vlagyimir Putyinnak. „Nekünk is vannak a saját érdekeink, szempontjaink, életünk. Mindannyiunknak egy élete van. A keserű tapasztalatokból tanulva nem akarunk olyan helyzetben maradni, amelyben a biztonságunk rendszeresen veszélybe kerül” – mondta.

Lavrov szerint Oroszországnak nincsenek illúziói, Moszkva jó, a kölcsönös tiszteleten alapuló, egyenrangú kapcsolatokat akar az Egyesült Államokkal és a világ más országaival. Kifogásolta, hogy a tengerentúlon a globális biztonság és stabilitás kritikus kérdései gyakran esnek belpolitikai érdekek és választási kampányok foglyává.

A tárcavezető az orosz tapasztalatokra hivatkozva nehezményezte, hogy a Nyugat szerinte nem tartotta be a Moszkvának adott ígéreteit. Rámutatott, hogy Oroszország tanult a hibájából, és most ezért kér nemcsak írásban lefektetett politikai kötelezettségvállalásokat, de jogi értelemben is kötelező garanciákat a biztonságával kapcsolatban „törvényes érdekeinek teljes és egyenrangú figyelembevétele mellett”. Emlékeztetett rá, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök ezt az igényt a sérelmekkel együtt még a 2007-es müncheni biztonsági konferencián elmondott beszédében megfogalmazta. Lavrov szerint több nyugati politológus elismerte, hogy az orosz vezetőt nem hallották meg akkor.

„Hogy Oroszország fenyegeti Ukrajnát, teljes képtelenség”

„Jelenleg azt mondani, hogy Oroszország fenyegeti Ukrajnát, teljes képtelenség, nem létezik ilyen fenyegetés” – jelentette ki Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára vasárnap Szentpéterváron újságíróknak. „Nem akarunk háborút, egyáltalán nincs rá szükségünk” – hangsúlyozta Patrusev, aki azt követően nyilatkozott, hogy a piszkarjovói második háborús temetőben virágot helyezett el Leningrád náci blokádja áttörésének 78. évfordulója alkalmából.

Rámutatott, hogy – amerikai tisztségviselőkkel szemben – ukrán kormánypolitikusok maguk is úgy nyilatkoztak, hogy nincs orosz fenyegetés – írja az MTI.

Ismert, Oroszország decemberben a NATO-nak elküldött, tervezetének pontjai közül ez volt az egyik legfontosabb: Oroszország, illetve azok az országok, amelyek 1997 előtt is a NATO tagjai voltak, nem állomásoztathatnak „más európai országokban” olyan katonákat és katonai eszközöket, melyek 1997 előtt még nem voltak ott. Ez a követelés érintené az 1999-ben csatlakozott Magyarországot is, de gyakorlatilag a teljes közép-európai régiót.