Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn az állami televíziónak részletes interjút adott, amelyben figyelmeztette a nyugati államokat, ne becsüljék alá az Ukrajnával kapcsolatos nukleáris konfliktus megnövekedett kockázatát. Mint mondta, a NATO lényegében proxy háborút folytat Oroszországgal, amikor Kijevet fegyverekkel látja el, írja a Reuters.
Az interjúban a harmadik világháború veszélyéről, illetve arról is kérdezték a külügyminisztert, összehasonlítható-e a jelenlegi helyzet az 1962-es kubai rakétaválsággal, amely az amerikai-orosz kapcsolatok mélypontját jelentette.
Lavrov válaszában kifejtette, a harmadik világháborúra vonatkozó veszély „komoly, valós, nem szabad alábecsülni.” Megjegyezte, nem akarja ezeket a kockázatokat mesterségesen felerősíteni, bár sokan ezt szeretnék. A karibi válsággal való hasonlóság kapcsán elmondta, akkoriban „kevés írott szabály volt, (...) a magatartási szabályok azonban elég világosak voltak: Moszkvában tisztában voltak azzal, hogyan viselkedik Washington, és Washingtonban világos volt, miként cselekszik Moszkva” - idézte az MTI. Kiemelte, az orosz-amerikai atomfegyver megállapodás, vagyis az új START-szerződés bár még mindig hatályban van, „a fegyverzetellenőrzés és a fegyverek elterjedésének megakadályozását szolgáló minden más eszköz gyakorlatilag megsemmisült”. Hangsúlyozta, a karibi rakétaválság idején „volt egy kommunikációs csatorna, amelyben a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetői” megbíztak. – Most nincs ilyen csatorna, és senki sem próbál ilyet létrehozni – említette és az Egyesült Államokat is hibáztatta a párbeszéd hiánya miatt.
Kiemelte, a nyugati fegyverek, köztük a Javelin páncéltörő rakéták, páncélozott járművek és fejlett drónok Ukrajnának szállítása provokatív intézkedések voltak, amelyeket arra jók, hogy a konfliktust meghosszabbítsák, ahelyett, hogy véget vetnének neki. – Ezek a fegyverek az orosz hadsereg legitim célpontjai lesznek a különleges művelet keretében – mondta. Arra a kérdésre, hogy mit hajlandó Moszkva megtenni a harmadik világháború kitörésének megakadályozására, a külügyminiszter azt mondta: „Oroszország már elég sokat és sok éve tesz”.
Megjegyezte, a kijevi fél nem jóhiszeműen tárgyal, „a korábbi színész, Zelenszkij” és Boris Johnson, brit miniszterelnök csak a nyilvánosságnak játszanak, ahelyett, hogy a béketárgyalásokkal foglalkoznának.
A háborút „különleges műveletnek” nevezte, melynek célja, hogy Moszkva lefegyverezze Ukrajnát és megvédje a fasisztáktól. Álláspontja szerint a konfliktust lezáró megállapodás jórészt a helyszínen kialakult katonai helyzettől függ majd.
