Kérjük, kattintsanak friss cikkünkre az új hírekért!
• A háború nemcsak a jelent, hanem a társadalom jövőjét is elpusztítja Ferenc pápa szerint, aki ismételten a fegyverek letételére szólított fel
• Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerint az Egyesült Államok nem tervezi Putyin megbuktatását
• Jövő héten újra tárgyal egymással Oroszország és Ukrajna, a helyszín Isztambul
• Az ENSZ szerint több mint 3,7 millió ember menekült el Ukrajnából az orosz invázió kezdete óta
• Zelenszkij vadászrepülőket és nehézfegyvereket kért a Nyugattól, emellett ismét tárgyalásokat sürgetett
• Az orosz invázióban mostanáig 136 gyermek veszítette életét
• Lembergben több célpontot ért találat
• Szombati közvetítésünket itt olvashatja
23:15: Ukrajna több részén is megugrott a koraszülések száma – jelentette a BBC lembergi tudósítója. Orvosi beszámolók szerint mind Lembergben, mind Harkivban megkétszereződött, megháromszorozódott az idő előtt világra jövő babák száma, és immár nagyjából minden második szülés koraszülés ebben a két nagyvárosban. Volt olyan pici kislány, aki mindössze 600 grammosan jött világra öt nappal ezelőtt.
23:07: Felkerült a YouTube-ra is az orosz újságírók által készített, majd Moszkva által letiltott videóinterjú teljes egészében, aki tudja, alább angol felirattal megnézheti:
23:03: Az orosz állami ITAR-TASZSZ hírügynökségnek egy orosz diplomata arról beszélt, Oroszországot nem zárhatják ki a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségből (IAEA). Az ENSZ szervezetbe delegált orosz követ, Mihajil Uljanov szerint nincs ugyanis ilyenre lehetőség, a szervezet alapszabálya nem rendelkezik ilyen kitétellel. Korábban ezt a lehetőséget vetette fel Olena Zerkal. Az ukrán energiaügyi miniszter tanácsadója az NB rádióadónak arról beszélt, Ukrajna és partnerei azon dolgoznak, hogy Oroszországot kizárják a szervezetből, vagy legalábbis csökkentsék az ottani szerepét, és elmozdítsák az IAEA titkárságának kulcspozícióiból. Uljanov minderre úgy reagált, nehéz kommentálni az ukrán miniszteri tanácsadó kijelentését, a korábban ukrán külügyminiszter-helyettesként is szolgáló Zerkálnak jobb lenne előbb elolvasnia az IAEA-alapokmányát, hogy lássa: lehetetlen kiutasítani Oroszországot vagy bármely más országot, mert nincs erre lehetőség.
22:50: Az orosz erők megrongálhatják a hírhedt 1986-os nukleáris balesetben megsérült csernobili atomerőmű szigetelőszerkezeteit – állítja napi tájékoztató Facebook-bejegyzésében az ukrán szárazföldi erők egyesített vezérkara. A posztban arról is írnak, az orosz hadsereg állítólag régi és nem megfelelő lőszereket használ, amelyek még szállítás közben is robbanhatnak; a lőszert pedig gyakran a csernobili lezárt zónán keresztül szállítják.
22:45: Őrizetbe vettek egy orosz művészt Szentpétervárott, mert egy egyszemélyes performansz keretében tiltakozott az orosz invázió ellen – jelentette a Szabad Európa Rádió. Beszámolók szerint a fehér ruhába öltözött Jevgenyija Iszajeva művérrel locsolta le magát, miközben azt kántálta: vérzik a szívem! A városi tanács épülete mellett demonstráló fiatal lány egy molinót is kifeszített a lába között, amelyre azt írta: „Úgy érzem, hiábavaló az elmétekhez fordulni, ezért a szívetekhez szólok.”
22:22: Az ukrán parlament Twitter-bejegyzése szerint eddig mintegy 63 milliárd dollárnyi kárt okoztak az ukrán infrastruktúrában az oroszok az invázió kezdete óta. A kijevi törvényhozás összesítője szerint február 24. óta 4431 lakóépület, 138 egészségügyi intézmény, 8 polgári reptér és 378 oktatási intézmény szenvedett sérüléseket vagy vált a földdel egyenlővé. Az ukrán parlament ezenkívül 400 milliárd dollárt követel Oroszországtól, közlésük szerint ugyanis ennyi pénzük fagyott be az orosz központi banknál azt követően, hogy a pénzintézetet nemzetközi szankciókkal sújtották.
22:10: A The Guardian tudósítása szerint a napközbeni relatív nyugalom után vasárnap késő este számos ukrán várost – Luck, Zsitomir, Rivne és Kijev – kezdtek megint rakétákkal lőni az oroszok.
21:55: A Telegram közösségi oldalon megjelent és az ukrán sajtóban közölt fotókon robbanások láthatóak az észak-nyugati Luck városában – számolt be róla a Sky News. Meg nem erősített hírek szerint egy olajfinomítót ért légitámadás.
21:35: Volodimir Zelenszkij elismerte, hogy „lehetetlen” lenne teljesen kiszorítani Oroszországot országa területéről – erről is beszélt ukrán elnök az orosz újságíróknak adott, majd betiltott interjújában. Zelenszkij úgy véli, hogy az erre irányuló kísérlet „harmadik világháborúhoz vezetne”. Az ukrán elnök a beszélgetés során azt is kijelentette, hogy „kompromisszumot” akart kötni Moszkvával a 2014 óta részben oroszok által támogatott szeparatista csoportok ellenőrizte Donbasz térségével kapcsolatban. Zelenszkij azt is leszögezte az interjúban, azt akarja, hogy az orosz csapatok az ország azon részeiből vonuljanak ki, amelyeket a február 24-én indított invázió óta elfoglaltak, mondván, hogy megállapodás „csak akkor lehetséges”, ha ezt az orosz fél meglépi.
21:20: Ukrajna felkészült a semlegességi státusz megvitatására a békemegállapodás részeként – közölte orosz újságíróknak adott interjújában Volodimir Zelenszkij. Ez volt az az ominózus – korábban általunk is idézett – beszélgetés, amelyet a Kremltől független tényfeltáró portál, a Meduza újságírói a Kommerszant napilappal és a korábban az új, orosz hadsereget dehonesztáló törvényre hivatkozva még március elsején betiltott Dozsgy online televízió munkatársai készítettek, és amelyet az orosz médiafelügyelet, a Roszkomnadzor letiltott. A beszélgetést idéző Reuters szerint ez egy kulcsfontosságú fejlemény az ukrán elnök orosz újságíróknak adott interjújából.
– Ukrajna készen áll megvitatni a semleges státusz elfogadását az Oroszországgal kötött békemegállapodás részeként, de azt harmadik feleknek kell garantálniuk, és népszavazásra kellene bocsátaniuk – mondta Zelenszkij elnök az elvileg vasárnap sugárzott interjúban. Az ukrán államfő az orosz újságírókkal folytatott online videókapcsolaton keresztül nyilatkozva elmondta, hogy az orosz invázió Ukrajnában orosz ajkú városokat pusztított el, és azt is megjegyezte, hogy a károk komolyabbak, mint a csecsenföldi orosz háborúk okozta pusztítás volt.
20:57: A török államfő sajtóirodájának közleménye szerint Recep Tayyip Erdogan török és Vlagyimir Putyin orosz elnökök megegyeztek, hogy a következő, személyes ukrán-orosz béketárgyalásoknak Isztambul adjon otthont a jövő héten – írja az orosz állami ITAR-TASZSZ hírügynökség. Hogy pontosan mikor is kezdődhet ez, abban akad némi zavar: az ukránok szerint erre már március 28-án hétfőn sor kerül, míg az oroszok keddi kezdésről tájékoztattak. A részleteket ide kattintva tudják olvasni! >>>
20:52: Az orosz médiafelügyelet tájékoztatása szerint korlátozták a német Bild bulvárlap hozzáférhetőségét Oroszországban. A lépés okáról a Roszkomnadzor nem tájékoztatott. A német lap főszerkesztője, Johannes Boie szerint „az orosz lépés azt bizonyítja, hogy az orosz cenzorok igazolják azt, hogy mi a demokrácia, a szabadság és az emberi jogok terület jó újságírói munkát végzünk”. A hírt idéző pánarab hírtelevízió, az al-Dzsazíra emlékeztet: Szergej Lavrov orosz külügyminiszter március 18-án cáfolta a Bild híradását, amely szerint gépe megfordult és visszatért Moszkvába, miközben Kína felé tartott. „Régen tudjuk, hogy nem létezik független nyugati média” – mondta akkor az esetre reagálva Lavrov az egyébként nyugaton letiltott és Kreml-propagandaadónak titulált orosz RT hírtelevíziónak.
20:45: A Kremltől független orosz The Insider hírportál összegzése szerint szombaton Oroszország rekordszámú, 70 rakétát lőtt ki Ukrajnára, ám közülük mindössze nyolc találta el a célpontját. A beszámoló szerint a többit az ukrán légvédelem leszedte. A rakéták túlnyomó többségét, szám szerint 52-őt a fekete-tengeri flotta hajói lőtték ki, míg a maradék egységek Belarusz területéről érkeztek. A hírportál azt is összegezte, hogy a március 26-án kilőtt rakéták összértéke 340 millió dollár volt.
20:25: A Yale Egyetem összesítése szerint mintegy 450 nemzetközi vállalat döntött úgy az Ukrajnát ért orosz agresszió nyomán, hogy teljesen kivonul és minden tevékenységét felszámolja Oroszországban. Az Excel táblázatba összeszedett listán szerepelnek azok a vállalatok is, amelyek nem függesztették fel tevékenységüket, továbbra is Oroszországban maradtak, folytatják a munkájukat, illetve továbbra is maradtak ott befektetéseik. De ide sorolták azokat a cégeket is, amelyek egyelőre nem tettek ezzel kapcsolatos hivatalos közleményt, ami azt feltételezi, hogy valamilyen kapcsolatuk, befektetésük maradhatott Oroszországban.
A Yale szerint mintegy 40 nagy nemzetközi multi maradt Oroszországban, így az Asus, az Acer, az Auchan, a Credit Suisse, a Decathlon, a Metro, a Raiffeisen Bank, az SC Johnson és többek között a Turkish Airlines. Nem meglepő, de számos kínai nagy cég is maradás mellett van, így az Alibaba, a Huawei, a Lenovo vagy a Xiaomi is. A maradók listáján szerepel a MOL Group, a Yale megjegyzésében azt írja: ez többek között a bajtugani mező fejlesztése és üzemeltetése miatt lehet.
20:00: Csernobil körül több mint 10 ezer hektáron ég az erdő – közölte Facebook-posztjában az ukrán ombudsman. Ljudmila Gyenyiszova szerint az erdőtüzeket az orosz invázió váltotta ki, és mivel az oroszok megszállták a csernobili atomerőművet és környékét, gyakorlatilag lehetetlen ellenőrizni és kordában tartani a tüzet. Az ombudsman arra is felhívta a figyelmet, az 1986-os nukleáris baleset miatt lezárt zónába égő erdőtüzek miatt felszabaduló sugárzó anyagok nemcsak Ukrajnát és Belaruszt, hanem több uniós országot is veszélyeztetnek.
19:38: Az orosz médiafelügyelet (Roszkomnadzor) letiltott egy orosz sajtó által készített interjút Volodimir Zelenszkijjel – jelentette a Reuters hírügynökség. Az ominózus beszélgetést a Kremltől független tényfeltáró portál, a Meduza újságírói készítették a Kommerszant napilappal és a korábban az új, orosz hadsereget dehonesztáló törvényre hivatkozva még március elsején betiltott Dozsgy online televízió munkatársaival. Az interjút készítő médiumokkal szemben „vizsgálat indult annak megállapítására, hogy mekkora a felelősség mértéke és milyen válaszlépések születnek” – közölték az orosz médiafelügyeletnél. A Roszkomnadzor arra is emlékeztetett, hogy az interjút készítő médiumok egy része Oroszországban „külföldi ügynöknek” minősül.
19:30: Az oroszok is megszólaltak, tájékoztatásuk szerint legközelebb személyesen március 29-én kedden és másnap fognak majd tárgyalni az ukránokkal. A tárgyalásokkal kapcsolatos részletekről ide kattintva olvashatják a részleteket! >>>
18:30 Felháborodottan reagáltak orosz politikai szereplők Joe Biden amerikai elnöknek arra a kijelentésére, mely szerint „Putyin nem maradhat hatalmon” A beszéd után Antony Blinken amerikai külügyminiszter leszögezte: nem tervezik Putyin megbuktatását. Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlament felsőházának elnökhelyettese úgy reagált az amerikai elnök beszédére, hogy Biden „ijesztő rendszerességgel tesz olyan nyilatkozatot és követ el olyan hibát, amely több, mint bűn” – Voltak idők, amikor egy amerikai elnök szavának súlya volt, de ennek vége – nyilatkozta az orosz Föderációs Tanács külügyi bizottságának elnöke. A Kreml már szombat este leszögezte, hogy nem az Egyesült Államok dönt Oroszország vezetéséről. – Ezt nem Biden dönti el, Oroszország elnökét az orosz nép választja – mondta a Kreml szóvivője, Dimitrij Peskov. Az orosz parlament alsóházának elnöke, Vjacseszlav Volodin „nem diplomatikus kijelentésekkel” és „hisztériával” vádolta az amerikai elnököt – Biden gyenge, beteg és szerencsétlen – írta a Telegramon – Az Egyesült Államok polgárai szégyellhetik magukat az elnökük miatt. Talán beteg. Az lenne a helyes, ha orvosi vizsgálatnak vetné alá magát – írta. Putyinról viszont azt írta: „a visszafogottsága miatt tiszteletet érdemel”. (Tagesschau)
18:17 Iránról, Ukrajnáról és az arab államokkal 2020 őszén amerikai közvetítéssel megkötött Ábrahám-egyezményekről tárgyalt Naftáli Benet izraeli miniszterelnök és Antony Blinken amerikai külügyminiszter vasárnap Jeruzsálemben – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a Ynet. – Egyezménnyel vagy anélkül, de együttműködünk Izraellel Irán ellenében – ígérte Blinken a Bécsben elakadt, Iránnal folytatott atomalku-tárgyalásokra utalva, melyekkel megpróbálják megakadályozni az iráni nukleáris fegyverkezést. Az izraeli miniszterelnök kijelentette, hogy Izrael Ukrajna mellett áll, és felidézte, hogy tábori kórházat létesítettek Lemberg (Lviv) térségében. – Izraeli orvosok és nővérek kockáztatják az életüket, hogy megmentsék a rászorulók életét, eddig több mint 500 beteget láttak el – mondta el Benet – Természetesen megteszünk minden tőlünk telhetőt, amikor felkérnek bennünket, hogy hozzájáruljunk a tragikus háború befejezésére tett erőfeszítésekhez – utalt közvetítői szerepére. (MTI)
18:01 A Duna-parti holokausztemlékműknél szervezett megemlékezést vasárnap a „Jednyst” (Egység) Ukrán Egyesület azoknak az áldozatoknak az emlékére, akik Mariupolban vesztették életüket. Részletek itt >>
17:37 Franciaország szerint kollektív bűnösségről lehet majd beszélni, amennyiben semmi nem történik a mariupoli civilek megsegítése érdekében – ezt mondta a francia külügyminiszter vasárnap. Jean-Yves Le Drian egy nemzetközi konferencián, a katari Doha Forumon beszélt a mariupoli helyzetről. – Az ostromok szörnyű háborúk, mert a civil lakosságot lemészárolják, megsemmisítik. Ez a szenvedés szörnyű. Ezért kell, hogy legyen legalább egy pillanat, amikor a civil lakosság fellélegezhet – mondta a külügyminiszter – Emmanuel Macron francia elnök most ezen dolgozik – tette hozzá, utalva arra, hogy Franciaország elnöke korábban azt mondta: a következő napokban további tárgyalásokat kíván folytatni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai helyzetről arról a kezdeményezésről, hogy segítség az embereket, hogy elhagyhassák Mariupolt. (Skyews) Mariupolt hetek óta ostromolja az orosz haderő, humanitárius krízis alakult ki a városban.
17:24 Ukrajna és Oroszország Törökországban tárgyal hétfőtől szerdáig – ezt David Arkhamia ukrán parlamenti képviselő, az ukrán tárgyaló delegáció tagja közölt a közösségi médiában. A tárgyalások első fordulóját Belaruszban rendezték, de Törökország már korábban is szerepet játszott azokban a diplomáciai erőfeszítésekben, amelyek a háború befejezésére irányultak, ilyen volt az a találkozó is, amit a törökországi Antalyában rendeztek márciusban az orosz, az ukrán és a török külügyminiszter részvételével. (BBC) A két fél rendszeresen tárgyal vidókonferenciákon, de eddig alig volt remény áttörésre, mindkét fél nehéz tárgyalásokról beszélt. Recep Tayyip Erdoğan török elnök ezen a héten azt mondta, hogy úgy tűnik, Oroszország és Ukrajna megegyeztek a hat tárgyalási pontból négyben: abban, hogy Ukrajna nem lép be a NATO-ba, az orosz nyelvhasználatról Ukrajnában, leszerelésről és a biztonsági garanciákról. Az ukrán külügyminiszter, Dmitro Kuleba ugyanakkor pénteken arról beszélt, hogy lényeges pontok tekintetében nincs konszenzus Oroszországgal (The Guardian, AFP)
17:09 Az ukrajnai háborúban már 1119 civil halt meg az ENSZ szerint. A szervezet emberi jogi főbiztossága 1790 sérültről is beszámolt az ukrajnai orosz invázió kezdete óta. Az elhunytak között 15 kislány és 32 kisfiú is van, további 52 gyermekáldozat neméről pedig nincs az ENSZ-nek információja. Az ENSZ szerint a számok a valóságban magasabbak lehetnek, mert néhány régió esetében, ahol intenzív harcok folynak, késett az adatszolgáltatás, illetve sok jelentés még megerősítésre szorul. Ez a helyzet az ENSZ közleménye szerint az ostromlott Mariupolban és több más településen a donyecki, luhanszki, harkivi és szumi régiókban. (Skynews)
16:50 Egy Vöröskeresztnek dolgozó mariupoli önkéntes azt mondta a BBC-nek, hogy a város több száz lakosát gyakorlatilag kényszerítették, hogy oroszok által elfoglalt területekre, vagy Oroszországba távozzanak. A BBC forrása szerint több száz főről lehet szó, akiknek nem hagytak más lehetőséget. A lakosokat elmondása szerint a szakadár „Donyecki Népköztársaságba” szállították, ahol eldönthették, hogy ott maradnak, vagy Oroszországba mennek. (BBC)
16:07 Olekszij Aresztovics ukrán elnöki tanácsadó szerint Oroszország megpróbálja Kelet-Ukrajnában bekeríteni az ukrán haderőt. Az ukrán hadsereg kisebb ellentámadásokat hajt végre, miközben az orosz haderő bekerítéssel próbálkozik. (Skynews)
15:56 Ukrajna szerint az Ukrajnától elfoglalt területen Oroszország által rendezett népszavazásoknak nincs jogi alapja, és Oroszország határozott választ fog kapni erre a nemzetközi közösségtől, ami tovább erősíti majd Oroszország elszigeteltségét. Az oroszok által elismert és támogatott szakadár állam, a „Luhanszki Népi Demokratikus Köztársaság” vezetője, Leonyid Pasenyik vasárnap jelentette be, hogy népszavazást kezdeményeznek Luhanszkban az Oroszországhoz való csatlakozásról. „Minden „álnépszavazás”, amit az ideiglenesen elfoglalt területeken rendeznek, semmis és jogi szempontból nem érvényes” – közölte Oleh Nyikolenko, az ukrán külügyminisztérium szóvivője a Reuters hírügynökséggel. (The Guardian)
15:39 Az orosz hadsereg által megszállt dél-ukrajnai Herszon városában ismét tüntettek a helyi lakosok annak ellenére, hogy az orosz erők betiltották a demonstrációkat. A Moszt helyi hírportál jelentése szerint az orosz katonák lövéseket adtak le és oszlatógránátokat vetettek be a megszállás ellen tüntetőkkel szemben. Szemtanúk sérültekről is beszámoltak, pontos számuk azonban egyelőre nem ismert. (MTI)
15:37 Ukrán megyei vezetők megerősítették vasárnap, hogy rakétacsapások következtében teljesen megsemmisült két nagy olajraktár Nyugat-Ukrajnában. Vitalij Koval, a nyugati országrészben fekvő Rivne megyei katonai adminisztráció vezetője az Eszpresszo ukrán televízió műsorában elmondta, hogy a légi csapás szombat este érte a Dubnóban található olajraktárt, amely ennek következében teljesen kiégett, személyi sérülés viszont nem történt. Makszim Kozockij, a szintén nyugat-ukrajnai Lviv megye katonai adminisztrációjának vezetője pedig azt erősítette meg a Telegram üzenetküldő portálon, hogy a megyeszékhelyen, Lvivben semmisült meg az előző esti orosz rakétatámadásokban egy olajraktár. Emberáldozatokról ő sem adott hírt. Hozzátette, hogy a bázison egész éjjel, 12 órán át küzdöttek a lángok megfékezésével, mostanra már sikerült eloltani a tüzet. (MTI)
15:21 Emmanuel Macron elhatárolódott Joe Bidennek attól a kijelentésétől, hogy „Putyin nem maradhat hatalmon” Franciaország elnökét a France-3 televízióban kérdezték Biden kijelentéséről. Macron azt mondta: ő nem használná ezeket a kifejezéseket, mivel folyamatosan tárgyal Putyinnal, ugyanis „amit mindenki el akar érni, az a háború megállítása, anélkül, hogy háborút folytatnánk, vagy a háború eszkalálódna” – Tárgyilagosnak kell lennünk és mindent meg kell tennünk, hogy a helyzet ne váljon kontrollálhatatlanná – mondta Macron. Az Egyesült Államokkal kapcsolatban azt mondta, hogy „sok közös értéken osztozunk, de akik Oroszország szomszédságában élnek, azok az európaiak” (Skynews)
15:05 Törökországnak és más országoknak továbbra is tárgyalniuk kell Oroszországgal, ha azt akarják, hogy véget érjen az ukrajnai háború – mondta vasárnap, dohai látogatásán Ibrahim Alim, török elnöki szóvivő. „Ha mindenki felégeti a hidakat Oroszország felé, ki fog velük szóba állni a nap végén?” – tette fel a költői kérdést Alim. Hangsúlyozta, az ukránokat minden lehetséges eszközzel támogatni kell, hogy képesek legyenek megvédeni magukat, ám az orosz felet is meg kell hallgatni valamilyen módon – hogy sérelmeiket megértsük, még ha azokat nem is fogadjuk el.
A NATO-tagállam Törökország Oroszországgal és Ukrajnával is jó kapcsolatokat ápol, és közvetítői szerepet tölt be a több mint egy hónapja tartó konfliktusban. Igaz, Moszkvának komoly sérelmet jelentett, hogy az ukrán hadsereg épp a török államtól vásárolt Bayraktar harci drónokkal okozott komoly pusztítást az orosz haderő páncélos állományában.(Reuters)
14:46: Kijevben éheznek és csatornavizet isznak az emberek, metróállomásokban és pincékben kénytelenek lakni, miközben folyamatos támadásoknak vannak kitéve – mondta a Times Radiónak nyilatkozva Leszja Vaszilenko ukrán parlamenti képviselő. Arra is emlékeztetett, hogy az oroszok által földig bombázott Mariupolból civilek ezreit hurcolták el Oroszországba, és ezekről az emberekről azóta sem tudni semmit.
14:16 A háború nemcsak a jelent, hanem a társadalom jövőjét is elpusztítja Ferenc pápa szerint, aki ismételten a fegyverek letételére szólított fel a római Szent Péter téren mondott beszédében vasárnap. Ferenc pápa emlékeztetett arra, hogy több mint egy hónap telt el a február 24-én kirobbant „kegyetlen és értelmetlen” ukrajnai háború kezdete óta. „Mint minden háború, ez is vereséget jelent mindenki, mindannyiunk számára” - jelentette ki a katolikus egyházfő. Hangsúlyozta, hogy el kell utasítani a háborút, melyben szülők temetik el gyermekeiket, emberek ölik meg korábban sose látott testvéreiket, hatalmasok hoznak döntéseket, és a szegények halnak meg. Részletesebb beszámolónkat itt olvashatja.
Ferenc pápa arra is emlékeztetett, hogy Ukrajna megtámadása óta az országban minden második gyerek elveszítette otthonát. „Ez jövőjük elpusztítását jelenti, drámai traumákat okoznak a legkisebbeknek és legártatlanabbaknak, ez a háború állati arca, mivel barbár és szentségtörő” - jelentette ki Ferenc pápa. (MTI)
13:47 Szombaton 1169 ukrajnai menekültek segítettek a budapesti BOK Csarnokban nyitott humanitárius ponton dolgozó kormánytisztviselők, az éjszakát 149-en töltötték a létesítményben - közölte Budapest Főváros Kormányhivatala (BFKH) vasárnap a kormányhivatali portálon. A csaknem 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők (MTI). A BOK Csarnokot és a menekültek oda vezető útját bemutató cikkünket itt olvashatják.
Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internetelérhetőséget biztosít a kormány, a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve. A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárat üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket
13:41 Fokozza kőolaj, földgáz és uránium kitermelését Kanada, a világ negyedik legnagyobb olajkitermelője, hogy enyhítse az orosz-ukrán háború nyomán kialakuló globális energiaválságot- írja a BBC. Erről Jonathan Wilkinson, Kanada természeti erőforrásokért felelős minisztere beszélt vasárnap. Wilkinson bejelentette: plusz 200 ezer hordóval emelik meg exportkapacitásukat, és mindent megtesznek azért, hogy növeljék Észak-Amerika és Európa energiabiztonságát.
A brit közszolgálati portál emlékeztet rá, hogy a nyersanyagárak szárnyalnak, mióta Oroszország elkezdte csökkenteni Európába irányító gázexportját, és több uniós ország is jelezte, hogy embargóval sújtanák az orosz energiahordozókat.
13:06 Oroszország ketté akarja hasítani Ukrajnát, hogy egy Moszkva által ellenőrzött régiót hozzon létre az ukrán állam korábbi területén – állította szombaton Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője. Budanov szerint Putyin kormánya afféle új Észak- és Dél-Koreát hozna létre Ukrajnából, ám számíthatnak rá, hogy az oroszok által megszállt területen komoly gerillaháború várható. (Guardian)
12:53 „Remélem, hamar talpra állsz” – mondta az orosz védelmi miniszterhelyettes egy hadirokkant, fél egyik lábát Ukrajnában elvesztő katonának– írja a groteszk jelenetet Twitter-bejegyzésben kiszúró 24.hu.
Junusz-Bek Evkurov kitüntetést adott át a rokkant fiatal férfinak, ekkor hangzott el a nem igazán átgondolt biztatás. A hírportál hozzáteszi, az orosz védelmi tárca egy sor fiatalembert tüntetett ki, akik mind az alig egy hónapja tartó ukrajnai „különleges katonai hadműveletben” vesztették el a lábukat.
12:41 Ismét közzétette friss harctéri eredményeit az ukrán védelmi minisztérium: becslésük szerint már 16 600-ra emelkedett a háborúban megölt orosz katonák száma. Március 24–27. között az ukrán haderő többek között 4 orosz vadászrepülőt, 7 harckocsit, 24 páncélozott személyszállító járművet, 13 teherautót, 2 rövid hatótávolságú rakétaindító rendszert és 2 rakéta sorozatvető platformot semmisített meg. A közölt adatok hitelességét ugyanakkor más összesítés nem támasztja alá.
Az orosz védelmi minisztérium szóvivője, Igor Konasenkov szerint az orosz légierő 67 katonai célpontot semmisített meg Ukrajnában az elmúlt 24 órában, köztük egy Kijevhez közeli rakétatároló silót és Lembergben egy üzemanyagraktárat. Hozzátette, hogy 18 ukrán drónt is lelőttek. Ezeket az állításokat független források szintén nem erősítették meg.
12:30 Nincsenek országos politikai ambícióim – mondta Lázár János, a Fidesz hódmezővásárhelyi országgyűlési képviselője a Hvg.hu-nak adott videóinterjújában. A Politikus Márki-Zay Péterrel csap össze a mandátumért a körzetben.
Lázár János elismerte, hogy túl erős az energiafüggőség az oroszoktól. „32 éve nem történt semmi, illetve 5 éve az Európai Unió nem tett egy centit sem a függőség csökkentésére” – mondta. Szerinte ők tettek, erre felhozta, hogy döntöttek Paks 2 építéséről (amely orosz technológiával és orosz befektetéssel épülne). Putyint agresszornak tartja? – érkezett a kérdés, amire így válaszolt. „Amit mostanában csinál az nem túl biztató, Azt agressziónak tartom, hogy lerohanták Ukrajnát, mert azt gondolom, számos olyan kérdés van, amit tárgyalásos úton meg lehetett volna oldani.” A riporter erre visszakérdezett, hogy mi a különbség a között, hogy agressziónak tartja, hogy lerohanták Ukrajnát, és hogy magát Putyint tartja-e agresszornak? Erre pedig így válaszolt Lázár: „Hát ha magát ez boldoggá teszi, akkor agresszornak tartom. Cikkszemlénket teljes terjedelmében itt olvashatja el.
11:37 Népszavazást kezdeményeznek Luhanszkban az Oroszországhoz való csatlakozásról – jelentette be vasárnap az oroszok által elismert és támogatott szakadár állam, a „Luhanszki Népi Demokratikus Köztársaság” vezetője. Leonyid Pasenyik szerint a népszavazásra a közeljövőben kerülhet sor, az emberek pedig gyakorolni fogják alkotmányos jogukat, és kifejezik szándékukat, hogy az Orosz Föderációhoz szeretnének tartozni – írja a Guardian, a Reuterst idézve. Leonyid Kalasnyikov, az Állami Dumának (parlamenti alsóháznak) a Független Államok Közössége ügyeivel, az eurázsiai integrációval és a határon túli oroszokkal való kapcsolattartással foglalkozó bizottságának vezetője ugyanakkor vasárnap azt nyilatkozta: „még nem jött el az ideje annak”, hogy népszavazást tartsanak a luhanszki „népköztársaság” Oroszországhoz való csatlakozásáról. Részletek itt >>>
11:20 Orosz oldalról is megerősítették a szombati lembergi üzemanyagraktár elleni támadást. Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivőjének vasárnap reggeli tájékoztatása szerint megsemmisítették a bázist. Elmondása szerint precíziós fegyverekkel célozták meg a létesítményt, amelyből állítása szerint az ukrán csapatoknak szállították az utánpótlást. A témában készült, részletesebb cikkünket itt olvashatják el.
11:14 Az Egyesült Államoknak nincs stratégiája egy várható orosz rezsimváltásra – állította vasárnap, izraeli látogatása során Antony Blinken amerikai külügyminiszter. Blinken ezzel arra utalt, hogy Joe Biden szombaton Varsóban úgy fogalmazott: „Vlagyimir Putyin nem maradhat hatalmon”. Blinken szerint az amerikai elnök arra gondolt, hogy Putyin senkitől sem kaphat felhatalmazást más ország elleni háborúra és agresszióra. „Mint azt már többször is hallhatták tőlünk, nincsenek Oroszországban, sem máshol rezsimváltó terveink. Mint minden más esetben, most is az embereken, az orosz embereken múlik kormányuk sorsa” –fogalmazott az amerikai külügyminiszter. (BBC)
11:03 Az orosz–ukrán háború kezdete óta 2,3 millió ukrajnai menekült érkezett Lengyelországba. Erről a lengyel határőrség számolt be a közösségi oldalán. Szombaton 31 100 ember lépett át a határon – írja a német Der Spiegel.
10:58 Az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács csütörtöki-pénteki ülésén megszavazták, hogy Oroszország háborús bűnöket követ el, és a bűnökért az orosz vezetők felelni fognak. Erről azonban Orbán Viktor magyar kormányfő nem számolt be a pénteki videóüzenetében. A részletek cikkünkben.
10:56 El akarják törölni a Föld színéről Mariupolt az orosz csapatok – közölte Vadim Bojcsenko, a város polgármestere az Unian ukrán hírügynökséggel. Az a feladatuk, hogy Mariupolt kiradírozzák a Földről a lakóival együtt – fogalmazott az oroszokról a polgármester. Ez népirtás, másként nem lehet nevezni – jelentette ki. Mint a Frankfurter Allgemeine Zeitung írja, Mariupolban az ukrán hatóságok legutóbbi közlése szerint 2187 civil áldozata van az orosz támadásnak. Bojcsenko erről azt mondta, hogy a szám időközben tovább emelkedett. Elmondása szerint a korábban 540 ezres népességű város lakóinak felét sikerült evakuálni. A hírügynökségnek emellett úgy fogalmazott, hogy hősiesen ellenállnak az orosz ostromnak. Szombaton is heves harcok folytak a dél-ukrajnai kikötővárosban.
10:41 Mintegy 14 órás küzdelem után sikerült megfékezni a lángokat egy lembergi ipari üzemben. Az üzemet szombaton érte orosz rakétacsapás. A The Kyiv Independent fényképeket is közölt az oltásról.
10:36 Ismét kárpátaljai életet követelt Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja – számolt be a Kárpátalja.ma. Mint írják, Anton Bitljanin március 24-én vesztette életét. A Szolyvai Városi Tanács közlése szerint a 48 éves katona a kelet-ukrán harcokban is védte Ukrajnát.
10:11 Orosz oldalról is megerősítették a lembergi (lvivi) üzemanyagraktár elleni szombati támadást. Az orosz védelmi minisztérium szerint az ukránok innen szállították az utánpótlást a frontra – írja az orosz kormány által finanszírozott Russia Today német nyelvű kiadása. Az orosz hadijelentés alapján az orosz légierő 67 katonai célpontot semmisített meg Ukrajnában az elmúlt 24 órában. Ezt az állítást független források nem erősítették meg.
9:42 Csernyihivben 44 súlyosan sérült ember van, köztük három gyermek, akiket nem lehet kimenekíteni az orosz fegyveres erők által körbekerített és ostromlott városból. Ezt a település polgármestere közölte. Az ott maradt lakók áram- és vízhiánnyal küzdenek az orosz bombázások mellett – írja a Sky News. A cikk szerint félő, hogy Csernyihiv lehet a „következő Mariupol”. A város a belarusz határ közelében fekszik, a háború előtt közel 300 ezer lakója volt.
9:29 A brit védelmi minisztérium legfrissebb jelentése szerint az északi hadszíntéren nagyobb változások nem történtek, helyi ukrán ellentámadások hátráltatják az orosz átszervezési törekvéseket. Az oroszok a keleti fronton a szeparatista fegyveres szervezetekkel harcoló ukrán erőket próbálják bekeríteni.
9:20 Két humanitárius folyosó megnyitásáról állapodtak meg az ukránok és az oroszok vasárnapra – írja a Sky News. Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes beszámolója szerint Luhanszk és Donyeck régiójából nyílnak meg. Mariupolból autóval is távozhatnak a menekülők.
9:01 Az orosz légierő és a tüzérség továbbra is Ukrajna-szerte lő különböző célpontokat, beleértve a sűrűn lakott területeket is a brit védelmi minisztérium összefoglalója szerint. Oroszország továbbra is a területéről kilőtt rakétákkal támadja a célpontokat, hogy csökkentse a kitettségét az ukrán légvédelemnek. Az ukrán fegyveres erők beszámolója szerint Oroszország Mariupolban továbbra is támad katonai és polgári célpontokat egyaránt.
8:27 – A NATO lemásolta szó szerint a magyar álláspontot. Tehát a főtitkár közölte, hogy a NATO nem küld katonát Ukrajnába, nem küld fegyvert Ukrajnába és semmilyen formában nem akar részt venni ebben a konfliktusban – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorának adott interjúban. A részletek cikkünkben.
8:12 Volodimir Zelenszkij nehézfegyverek szállítására szólította fel a Nyugatot. – Sörétes puskákkal és géppuskákkal Ukrajna nem szedhet le orosz rakétákat. Az erős ostrom alatt álló Mariupolt nem lehet felszabadítani páncélos járművek, nehéz fegyverzet és repülőgépek nélkül – mondta. Előzőleg lengyel kollégájától is nehézfegyvereket kért. A részletek cikkünkben.
7:42 Az orosz hadsereg átvette az ellenőrzést az észak-ukrajnai Szlavutics városban, ahol a csernobili atomerőművet működtető szakemberek élnek. Elfoglalták a kórházat, néhány órára őrizetbe vették a polgármestert is, akit aztán elengedtek. Este három ember haláláról számoltak be. A megszállás ellen tiltakozva utcára vonultak Szlavutics lakosai, a Frankfurter Allgemeine Zeitung beszámolója szerint hatalmas ukrán zászlóval mentek a kórház elé. A katonai adminisztráció képeket tett közzé, amelyeken az látszik, hogy több tucat ember gyűlt össze, és azt skandálták, hogy „dicsőség Ukrajnának”. Az orosz fegyveres erők figyelmeztető lövéseket adtak le.
7:17 Andrij Szadovij lembergi polgármester szerint a város bombázásával a Varsóban tartózkodó Joe Biden amerikai elnöknek üzent Oroszország – írja a BBC. A lengyel határtól mindössze 70 kilométerre fekvő 700 ezres várost addig nem lőtték az oroszok, sok menekült érkezett oda. Mint arról beszámoltunk, két fontos lembergi létesítmény kapott találatokat. Számos orosz rakéta csapódott be a város melletti üzemanyagraktárba, amelyből sűrű fekete füstfelhő szállt fel, illetve egy katonai létesítménybe is. A katonai létesítményben az este folyamán még nem sikerült eloltani a tüzet. Halálos áldozatról nem tudni, öt ember sérült meg az orosz támadásban.
