Lesújtó helyzetkép a Felvidékről

Nulla, azaz a szlovákiai magyar fiatalok nulla százaléka gondolja úgy, hogy a magyar közösség helyzete jobb lenne a szlovákokénál – ez derült ki a szlovákiai Közéleti Kérdések Intézetének (IVO) kutatásából, amely a szlovákiai fiatalok társadalmi együttélés kérdéseiben alkotott nézeteit vizsgálta. A mostani eredmények ráadásul alátámasztják korábban a felnőttek körében készített kutatások megállapításait, vagyis a felvidéki magyarság legújabb nemzedéke sem látja jobbnak a helyzetét, mint a szüleik.

A reprezentatív felmérést a Focus közvélemény-kutató intézet készítette egy több mint 400 fős mintán, amelyben 15 és 19 év közötti fiatalokat kérdeztek különböző kérdésekről. A válaszokból kiderült: a fiatalok nagy része kritikusan értékeli a magyar kisebbség helyzetét és esélyeit. A szlovák válaszadók 40 százaléka tartja rosszabbnak a magyar kisebbség lehetőségeit a szlovákokénál, 48 százalékuk szerint azonos a helyzetük, és mindössze 12 százalékuk gondolja úgy, hogy a magyaroknak könnyebb. A magyar fiatalok szerint ennél is sötétebb a kép: közülük a megkérdezettek 57 százaléka gondolja úgy, hogy a helyzetük rosszabb a szlovákokénál, egyformának 43 százalékuk ítéli azt, és egyetlen magyar fiatal sem volt, aki jobbnak értékelte volna a magyarság helyzetét és lehetőségeit, mint a többségi nemzetét.

Az IVO kutatása a kapott adatok kapcsán emlékeztetett egy korábbi felmérésre is, amit még 2014-ben, azaz a második Fico-kormány idején készítettek a 18 és 24 év közöttiek körében. Akkor a szlovák fiataloknak csak 18 százaléka ítélte kedvezőtlenebbnek a magyarság helyzetét, mint a saját nemzettársaiét, sőt 24 százalékuk egyenesen úgy gondolta, hogy a magyar kisebbség helyzete Szlovákiában jobb, mint a szlovákoké.

Mi az oka ennek a nagy eltolódásnak? A tanulmány maga is emlékeztet arra, hogy a korábbi felmérés idején Robert Fico egypárti kormánya vezette az országot, a magyarságot a parlamentben egyedül a Híd képviselte, az MKP már régebben kiszorult a szlovák törvényhozásból. Talán éppen a magyarokkal ellenséges kormányzati kommunikáció volt az oka annak, hogy jóval kevesebb szlovák volt képes felmérni a magyarság problémáit. Persze az is igaz, hogy a 2012-es szlovákiai parlamenti választásokon a Ján Slota-féle Szlovák Nemzeti Párt is kiszorult a törvényhozásból, így a szlovák nacionalisták már nem kaptak akkora teret a médiában, hogy kényük-kedvük szerint ostorozzák Magyarországot, illetve a szlovákiai magyar kisebbséget.

Néhány biztató jel azért mégiscsak akad a magyar fiatalok számára. A Focus közvélemény-kutató júliusban többek között azt vizsgálta, miként értékelik a szlovákok és a magyarok együttélését a megkérdezettek. A pozsonyi Új Szó által idézett kutatás szerint a válaszadók 93 százaléka úgy érzékelte, hogy a közvetlen környezetében inkább jó vagy nagyon jó a két nemzet együttélése, és csupán 6 százalék gondolta ennek az ellenkezőjét. Biztató, hogy hasonló értékelések születtek a megkérdezettek szélesebb környezetére vonatkozó kérdés esetében is: 100-ból 94-en válaszolták, hogy jó a két nemzet kapcsolata, 5 százalék gondolta a fordítottját, 1 százalékuk pedig nem tudott válaszolni a kérdésre.

Érdekes, hogy az egész országra vonatkozóan már némileg csökkent a szlovák–magyar kapcsolatokat pozitívan látók aránya: itt már csak 78 százalékos lett ez az eredmény, a megkérdezettek 16 százaléka gondolta másképp. Vagyis ahol a szlovákok közvetlenül érintkeznek a magyarokkal, ott pozitívabb véleménnyel vannak a két nemzet együttéléséről. Mindez persze aligha vigasztalja azokat a magyar fiatalokat, akik még ilyen körülmények között is rosszabbnak tartják a helyzetüket, mint a szlovákokét.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/37. számában jelent meg, 2019. szeptember 13-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja jövő csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/37. számban? Itt megnézheti!