
Támogatásukról biztosították Izraelt a Hamász elleni gázai háborúban, és a nemzetközi jog betartására szólítottak fel az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Olaszország és Kanada vezetői hétfői közös nyilatkozatukban.
Joe Biden elnök, Rishi Sunak miniszterelnök, Olaf Scholz kancellár, Emmanuel Macron elnök, Giorgia Meloni miniszterelnök és Justin Trudeau miniszterelnök megerősítették, hogy támogatják Izrael önvédelemhez való jogát, de felszólították Izraelt, hogy tegye ezt a nemzetközi jog betartása mellett, beleértve a harcokban részt nem vevő civilek védelmét is.
Az MTI beszámolója szerint a nyugati országok vezetői üdvözölték, hogy a hétvégén szabadon engedtek két amerikai állampolgárt a Hamász fogságából, és felszólították a terrorszervezetet összes foglyának azonnali szabadon bocsátására. A közlemény üdvözli a humanitárius segélyek bejutását a Gázai övezetbe, és hangsúlyozza elkötelezettségüket az élelmiszer-, víz- és orvosi felszerelés-szállítmányok és minden egyéb, a gázai lakosok számára nélkülözhetetlen felszerelés odaszállítására. Kiemelték elkötelezettségüket a közel-keleti szövetségeseikkel folytatott diplomáciai kapcsolatok folytatása mellett, hogy ezzel megakadályozzák a háború egész térségre történő kiterjedését, és elősegítsék a fenntartható béke felé vezető politikai megoldást.
Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Luxembourgban hétfőn, a tagállamok külügyminisztereinek tanácsülését megelőzően hangsúlyozta: fel kell lépni a túszok szabadon bocsátásáért, mindent meg kell tenni a kialakult helyzet elmérgesedésének elkerüléséért. Tűzszünetre van szükség, újra meg kell teremteni a politikai békefolyamat folytatásának feltételeit, de mindenekelőtt lehetővé kell tenni a humanitárius segítség bejutását a Gázai övezetbe – tette hozzá.
Két fronton harcol Izrael
Izrael vasárnap és hétfőre virradóan az ország déli részén az iszlamista Hamász terrorszervezet gázai, északon pedig a síita Hezbollah milícia libanoni katonai célpontjait lőtte. A Gázai övezet határvidékén az izraeli egységek a harcok következő szakaszára készülnek. Eközben vasárnap egy, a Gázai övezetben végrehajtott rajtaütésben páncéltörő rakétával az iszlamisták megölték az izraeli hadsereg egyik katonáját. A rajtaütés célja az elrabolt és eltűnt személyekkel kapcsolatos információk gyűjtése volt. Izraelben vasárnap letartóztattak egy terroristát, aki részt vett az október 7-i mészárlásban és azóta bujkált.
A gázai Al-Aksza Kórház igazgatója azt közölte, hogy az övezet harminc kórháza közül legalább hétnek le kellett állnia áram-, víz- és orvosi berendezések hiánya miatt. Vasárnap este újabb tizennégy teherautó szállított humanitárius felszerelést gázába, de üzemanyagot nem vittek. Az Al Jazeera pánarab hírtelevízió mintegy harminc halottról számolt be a dzsabáliai katonai célpontok elleni támadásban, amelyet az izraeli légierő néhány órával a humanitárius segélyszállító teherautók érkezése után hajtott végre. A szaúd-arábiai Al-Arabija csatorna szerint az izraeli hadsereg huszonöt gázai kórház evakuálását kérte. A palesztinoktól származó értesülések szerint az izraeli erők három kórház környékét lőtték a Gázai övezetben.
Éjszaka a libanoni határon is voltak katonai műveletek, Izrael egyebek mellett meghiúsította, hogy a Hezbollah páncéltörő rakétával mérjen csapást a határ melletti Slomi falura. Előzőleg az északi határon egy másik támadásra készülő osztagot is megtámadtak. Egy napon belül összesen nyolc rakétakilövő csoportot, valamint egy katonai posztot, és egy Hezbollah megfigyelőállomást számolt fel Izrael. Egy magas rangú izraeli tisztviselő kijelentette a CNN-nek: nem lesz tűzszünet annak ellenére sem, hogy megkezdődtek a tárgyalások a több mint kétszáz, október 7-én a Gázai övezetbe hurcolt izraeli túsz kiszabadításáról.