Fontos döntések előtt az állnak az uniós állam- és kormányfők, akik csütörtökön kora délután kezdik meg kétnapos találkozójukat Brüsszelben. A tárgyalás elején várható, hogy elfogadják a jogállamisági feltételekkel kapcsolatos kompromisszumos német javaslatot, ugyanis a többi téma tulajdonképpen attól függ, hogy van-e megállapodás, mert anélkül nincs költségvetés.
Az alku röviden arról szól, hogy az eredeti szöveghez nem nyúlnak, tehát az EU szankcionálni fogja, ha a jogállami elvek sérelme veszélyezteti az unió pénzügyi érdekeit. A rendelkezéseket azonban csak azt követően alkalmazzák, hogy az Európai Bíróság kimondja: összefér-e az uniós joggal egy ilyen szabályozás. Ha a bíróság gyorsított eljárásban tárgyal, akkor erre akár négy hónapon belül is sor kerülhet, normál eljárásban viszont két év is eltelhet a döntésig. Fontos azonban megjegyezni, hogy az új, hétéves költségvetést érintő EU-s kifizetések csak hónapok múlva kezdődhetnek, tehát elképzelhető, hogy a bírósági ítéletig nem is lenne lehetséges bármiféle szankciót kivetni. Más a helyzet a 750 millió eurós helyreállítási alappal, az innen származó pénzek sokkal hamarabb megérkeznek a tagállamokhoz, a keret 80 százalékát az első két évben lekötik.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen összefoglalja majd a brexit-tárgyalások állását. Röviden: a helyzet rossz, már-már kilátástalan. Szerda este találkozott utoljára von der Leyen Boris Johnson miniszterelnökkel és úgy döntöttek, hogy bár fontos kérdésekben nem értenek egyet, de vasárnap estig valamilyen döntést hozni fognak. Arra nem sok esély van, hogy az összesen 1200 oldalas szöveget közösen jóváhagyják, sőt, az Európai Bizottság várhatóan csütörtökön kiad olyan rendeleteket, amelyeket a rendezetlen brexit esetében kell majd alkalmazni január 1-jétől.
A tagállamok megvitatják azt a javaslatot is, amelynek értelmében a klímacélkitűzéseket módosítani kell és erről minden bizonnyal döntenek is. A cél, hogy 2050-re klímasemleges legyen az EU, az eddigi ütemezés szerint 2030-ra 40 százalékos kibocsátáscsökkentést szeretnének elérni. Az új javaslat ezt 55 százalékra módosítaná. Ebben a kérdésben vita van, a legnagyobb ellenző Lengyelország, ahol a szénbányák bezárása óriási munkanélküliséget eredményeznek.
Ugyancsak vita várható arról, hogy bevezessenek-e szankciókat Törökországgal szemben. A török mélytengeri fúrások ugyanis sértik Ciprus és Görögország területi integritását, az ezzel kapcsolatos tárgyalások nem vezettek eredményre. Úgy tudjuk, hogy Charles Michel, az Európai Tanács elnöke óvatosabb ebben a kérdésben, míg a görögök és a ciprusiak határozott fellépést várnak el. Valószínűleg felkérik majd az Európai Bizottságot egy szankciós rendszer kidolgozására.
Szó lesz még a járvánnyal kapcsolatos feladatokról, a közös oltásstratégiáról, a tesztelések és korlátozások enyhítésének gyakorlatáról. Az EU célja, hogy az általa már lekötött vakcinákból – az európai ellátás biztosítása után – más, elsősorban afrikai országoknak is adjon jelentősebb mennyiséget.
