Brüsszelben megkezdődött az uniós külügyminiszterek informális ülése, amelyet eredetileg – a pénteken esedékes védelmi miniszteri találkozóval együtt – Budapesten tartottak volna. A magyar miniszterelnök júliusi „békemissziója” azonban kiverte a biztosítékot Brüsszelben és más tagállami fővárosokban is, az EU külügyi főképviselője pedig úgy döntött, ezt az ülést nem Budapesten, hanem Brüsszelben fogják tartani.
A találkozó témája elsősorban az orosz–ukrán háború és Ukrajna támogatása, és a megbeszélésen Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is részt vesz. Josep Borrell külügyi főképviselő az egyeztetés előtti tájékoztatón ismertetett néhány adatot – írta a Hvg.hu. Az invázió kezdete óta több mint 14 ezer drónnal támadta eddig Oroszország Ukrajnát, és közel 10 ezer rakétát lőttek ki, civil lakóházakat és kulcsfontosságú infrastruktúrát is támadva. Ez vezet el az egyik legfőbb témához: hozzájáruljanak-e a tagállamok, hogy az általuk biztosított fegyverekkel oroszországi célpontokat támadjanak. A tagállamok jelentős része érvel emellett, a kételkedőket pedig Dmitro Kuleba azzal igyekszik meggyőzni, hogy „kulcsfontosságú, hogy azokat a létesítményeket tudjuk támadni, ahonnan ezeket az akciókat megindítják az oroszok”.
Kuleba hozzátette, hogy Ukrajna sikere a partnerek döntéseitől függ, „ha ezek a döntések nem születnek meg, akkor az Oroszország sikerét jelenti”. Braze Baiba, Lettország külügyminisztere úgy fogalmazott: az ukrán önvédelemhez való jog magában foglalja azt a jogot, hogy katonai objektumokra csapjanak le orosz oldalon. Gabrielius Landsbergis litván tárcavezető szintén az Ukrajnának tett ígéretek teljesítésére hívta fel a figyelmet: „Ha az ukránok nem kapják meg azt a segítséget, amit ígértek nekik, akkor az ajtó nyitva áll Putyin előtt”. Landsbergis a magyar kormányról úgy fogalmazott, hogy a magyar kormány békepártinak nevezi magát, de a tárgyalóteremben nagyon világos álláspontot képviselnek Putyin, és nem Európa vagy Ukrajna védelmében. A litván politikus kijelentette, hogy mára a tagállamok körében Magyarország egy izolált kormánnyá vált, amely nem része a többségi konszenzusnak. Így képes megzavarni az EU fő irányvonalát, de ez sosem válik mainstreammé – emelte ki.
Szijjártó Péter a Facebook-oldalán röviden arról írt: „Eszevesztett javaslatok Brüsszelből mind Ukrajna, mind a Közel-Kelet ügyében. Meg kell állítani a külügyi főképviselő veszélyes ámokfutását. Nem akarunk több fegyvert Ukrajnában, nem akarunk még több halottat, nem akarjuk a háború eszkalációját, nem akarjuk a közel-keleti válság kiterjedését sem”.
Frissítés:
A külügyminisztérium cikkünk megjelenése után az alábbi, egyébként MTI hírt juttatta el szerkesztőségünkhöz: David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete a magyar ellenzék egyik vezető szereplője, s a megnyilvánulásait is ennek megfelelően kell értékelni – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Brüsszelben. A tárcavezető az Európai Unió informális külügyi tanácsülését követő sajtóértekezletén feltett újságírói kérdésre válaszolva azt mondta David Pressmannek a magyar békemissziót érő bírálatai kapcsán, hogy az amerikai nagykövet "egy ellenzéki aktivista, a magyar ellenzék egyik vezető szereplője". „És az ő megnyilatkozásait ennek megfelelően is kell értékelni. Ha pedig a tartalmáról akarnék beszélni az ellenzéki aktivista megnyilvánulásának, akkor azt tudnám elmondani, hogy érdekes módon, amikor Olaszország miniszterelnöke Kínában járt, s azt mondta, hogy Kína megkerülhetetlen párbeszédpartner a mostani törékeny nemzetközi viszonyok közepette, akkor az ellenzéki aktivista úr nem aktivizálta magát" – mutatott rá. „Vagy amikor Zelenszkij elnök felhívta Donald Trumpot, akkor sem fejezte ki a rosszallását, vagy amikor az ukrán külügyminiszter legutóbb Kínában járt, akkor sem hallottuk a kritikáját" – folytatta. „Tehát nyilvánvalóan itt ez egy ellenzékiségből fakadó, onnan inspirálódó megnyilatkozás volt" – tette hozzá. Szijjártó Péter ezután a litván kollégája által megfogalmazott bírálatokról azt mondta, hogy Gabrielius Landsbergis az egyik legháborúpártibb politikus Európában. „Versenyképes a legháborúpártibb politikus címért, rendszeresen bírálja a magyar békepárti álláspontot. Azt hiszem, az ő helyzetértékelése sem tekinthető realistának semmilyen szempontból" – vélekedett.
