Újraindulhat a magyar jogállamisággal kapcsolatos eljárás körül elcsendesülni látszó vita a Politico birtokába került német koalíciós megállapodás-tervezet alapján. Ebből kiderül, hogy – bár nem nevezik meg Magyarországot – a koalícióra készülő német pártok Friedrich Merz vezetésével szeretnék, ha az EU következetesebben alkalmazná a legproblémásabb országgal szemben a rendelkezésre álló szankciós eszközöket: a kötelezettségszegési eljárásokat, az uniós források visszatartását és a szavazati jog megvonását az Európai Tanácsban. A dokumentumból az is kiderül, hogy Berlin szeretné a többségi szavazás intézményét kiterjeszteni a kül- és biztonságpolitikai kérdésekben, hogy megelőzzék az olyan eseteket, amikor egyetlen ország – itt sem nevesítik Magyarországot – ellenállása akadályozza például az EU szankciós politikáját.
– Németország most egy kemény vonalat képvisel, amelyhez a várhatóan megalakuló kereszténydemokrata-szociáldemokrata koalícióval meg is van a felhatalmazása. A minősített többségű szavazások arányának növelése régi cél, és erre vannak szövetségesei Németországnak. Ugyanakkor 22-es csapdája, hogy a minősített többségű döntésekhez egyhangú szavazásra van szükség. Ennek ellenére, ha lassan is, de halad ebbe az irányba az EU, mert ilyen nagy létszám mellett nagyon nehéz elérni, hogy 27 tagállam egy irányba szavazzon – értékelte a helyzetet lapunknak Balázs Péter.
Fico megbízhatatlan partner
Az egykori külügyminiszter és uniós biztos szerint a másik elképzelés gyakorlatilag a 7-es cikk szerinti eljárás utolsó szakaszának életbe léptetéséről szól. Az eljárás első szakaszában a jogállami normák súlyos megsértéséről szavaznak a tagállamok. Ebben a szakaszban nincs szükség egyhangú szavazásra, a szankciók alkalmazásához azonban igen. Vagyis, ha életbe szeretnék léptetni a legsúlyosabb szankciót, a tanácsi szavazati jog megvonását, ahhoz az érintett tagállamon – amely ki van zárva a szavazásból – kívüli összes tagállam egybehangzó szavazatára van szükség.
Balázs Péter ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnök megígérte Orbán Viktornak, nem hagyja, hogy megvonják Magyarország szavazati jogát. Hozzátette azonban, hogy Fico eddig egyetlen esetben sem állt ki Orbán Viktor mellett. Akár Ukrajna ügyében, akár más esetben, mindig együtt szavazott a többséggel. Szlovákia ellen ugyan még nem indult meg az eljárás, de akár sor is kerülhet arra. Amennyiben végül elindul a vizsgálat, akkor uniós jogi szakértők szerint nincs akadálya annak, hogy egyetlen aktusban vizsgálják a magyar és szlovák jogállamiság helyzetét, és ez esetben sem – a vádlottak padjára ültetett – Magyarország, sem Szlovákia nem szavazhatna. Így a szavazati jog megvonására már lenne esély, hiszen korábban már több ország felvetette, hogy az unió működését folyamatosan akadályozó orbáni vétók miatt fel kellene függeszteni Magyarország szavazati jogát, mivel a jogállamisági problémák miatt a 7-es cikk szerinti eljárás ennek jogi eszközét is megadja.
Nagy hiba volt az AfD-vezér meghívása
– Nem vagyok meglepődve, hiszen már az előző német kormány is hasonló álláspontot képviselt. Olyannyira, hogy korábban a franciákkal közösen össze is állítottak és köröztettek a tagállamok között egy dokumentumot, amelyben éppen azok a lehetséges lépések szerepeltek, amelyek a kiszivárgott hírekben olvashatók. A mostani lépés azt mutatja, hogy a hamarosan megalakuló új német kormány is elkötelezett ebben az ügyben. Ebből is látszik, hogy nem volt jó ötlet az Orbán-kormánynak Alice Weidel AfD-vezért a választási kampány véghajrájában vendégül látni, és a jövő emberének nevezni – nyilatkozta a Magyar Hangnak Szent-Iványi István külügyi szakértő. A korábbi szlovén nagykövet hangsúlyozta, az észt külügyminiszter korábban már nyíltan felvetette Magyarország szavazati jogának felfüggesztését, majd ehhez csatlakoztak a lengyelek és a többi balti köztársaság. Vagyis egyre nagyobb a tábor, amely ebbe az irányba lépne tovább. Szent-Iványi István is felhívta a figyelmet Robert Fico Orbán melletti kiállására, illetve arra, hogy ígérete ellenére eddig egyetlen konkrét esetben sem szavazott a magyar kormányfő mellett. Szerinte az is nagy kérdés, hogy Fico meddig marad kormányfő, hiszen nagyon ingatag a parlamenti többsége, elsősorban az Oroszországgal, illetve Ukrajnával kapcsolatos politikája miatt.
– A formálódó többséggel együtt sem egyszerű a 7-es cikk szerinti eljárás továbbvitele, mert ahhoz minősített többségre és szerződésmódosításra van szükség. Erre akár sor is kerülhet a lengyel elnökség által májusra összehívott meghallgatás során – mondta a szakértő. (A minősített többséghez a tagállamok azon 55 százalékának szavazatára van szükség, amelyekben az EU népességének legkevesebb 65 százaléka él. – a szerk.)
Magát a folyamatot részletezve a szakértő elmondta, a 2018-as Sargentini jelentés óta folyó eljárás jelenleg csak a vizsgálati szakaszban jár. Vagyis még nem állapították meg a jogállami normák súlyos megsértését, csak annak gyanúját. Ha májusban továbblépnek – amihez a magyar kormány a szuverenitásvédelmi és gyülekezési törvénnyel és egyéb intézkedésekkel bőven adott muníciót –, és megállapítják a jogsértést, akkor már csak a büntetésről kell dönteni.
Lesz félnivalónk májusban
Szent-Iványi István azt is hangsúlyozta, hogy amennyiben összeáll a minősített többség májusban, akkor meg is vonhatják a Magyarországnak járó pénzeket. A szavazati jog megvonása sem elképzelhetetlen, miután a magyar kormány nagyon sok esetben akadályozza a közös állásfoglalás kiadását. Annál is inkább, mert már a magyar kormánnyal egy húron pendülő korábbi lengyel kormány esetében is felvetődött az a lehetőség, hogy a magyar és lengyel jogállamisági eljárást egyszerre folytatják le, és így a két renitens állam nem tudja egymást védeni. A kormányváltást követően azonban megszüntették az eljárást Lengyelország ellen. A szlovákok elleni esetleges eljárás esetén is szóba kerülhet ez a forgatókönyv.
– Fico helyzete pedig nagyon ingatag, mert a koalíciós szerződés szerint nem változtathat az ország külpolitikáján, mégis folyamatosan ezzel próbálkozik. Ha pedig a koalíciós partner Hlas kiáll mögüle, akkor bukott a többség. Súlyos örökség ugyanakkor, hogy kormányfővé választása előtt előrehaladott nyomozást folytattak ellene, amit miniszterelnökké választását követően függesztettek fel, és ami bukása esetén újraindulhat. Vagyis számára minden bizonytalanság komoly veszélyt jelent, így nagy az esély arra, hogy – amennyiben nem indul eljárás Szlovákia ellen – elegendő lehet a 7-es cikk szerinti eljárás elindítását kilátásba helyezni, és a szlovák kormányfő jó eséllyel „elfelejti” Orbán Viktornak tett ígéretét – jelentette ki.
