
Életét vesztette az a migráns, akit több lövéssel sebesítettek meg a szabadkai Lidl parkolójában – tudatta a szerb rendőrség, amely továbbra is keresi az elkövetőt, egyelőre sikertelenül. A helyiek számára sajnos nem újdonság már az effajta brutalitás, hiszen az elmúlt évben a város közelében számos ponton fordultak elő hasonló lövöldözések, amelyek olykor emberéletet is követeltek. A mostani eset rávilágít arra, hogy az embercsempészek aktívabbá váltak az utóbbi hónapokban, amiért sokan a magyar kormányt vádolják. A lövöldözésről konkrétumokat egyelőre nem tudni, így még az is kérdéses, hogy embercsempészek közötti leszámolásról van-e szó, esetleg a migránsok közti etnikai ellentétek vezettek a tragédiához. Annyi azonban bizonyos, hogy az elmúlt év során a szabadkai lövöldözések többsége a makkhetesi erdőnél, illetve a radanováci városrészen történt, de Palicson és Hajdújáráson is lövöldözésekről számoltak be a helyiek.
A helyben tapasztalható, egyre nagyobb közfelháborodás miatt Bratislav Gasic belügyminiszter még július 14-én Szabadkára utazott, ahol arról számolt be, hogy erről a területről csak az elmúlt három hónapban hatezernél is több illegális határátlépőt szállítottak el a hatóságok, 39 tűzfegyvert koboztak el, és 229 büntetőeljárást indítottak. A szerb rendőrség, illetve a vele együttműködő Frontex-járőrök akciói azonban nem hozták el a várva várt változást, a lövöldözések továbbra is folytatódtak. Az összetűzések oka szinte mindig ugyanaz: az embercsempész-hálózatok leosztották maguk között a szerbiai Kelebiától Horgosig húzódó határszakaszt, és a „területükre” csak azokat a menekülőket engedik be, akik az ő szolgáltatásaikat veszik igénybe. A határ menti erdőkben a bandák saját megfigyelőrendszert építettek ki az embereikből, akik útját állják a „betolakodóknak”. Sokszor azonban az embercsempész-hálózatok egymással is konfliktusba keverednek, vélhetően az utasokért folyatott harc torkollik összetűzésbe.
Abból, hogy Szlovákiában jelenleg sok ezer migráns torlódott fel, arra lehet következtetni, hogy a Szabadka környéki embercsempészek rendkívül hatékonyan dolgoznak, ami csak növeli munkájuk jövedelmezőségét. Éppen ezért a mostani gyilkosság mögött is embercsempészek közti leszámolást tartanak valószínűbb forgatókönyvnek a helyiek.
A Szabadka környéki lövöldözések miatt sokan a magyar kormányt tartják felelősnek, amely tavasszal rendeletet hozott a jogerősen elítélt, börtönökben fogva tartott külföldi embercsempészekkel kapcsolatban. A jogszabály értelmében az elítélt csempészek úgynevezett reintegrációs őrizetbe kerültek, amiért a magyar állam csupán annyit vár el tőlük, hogy 72 órán belül hagyják el az országot. Arra viszont senki nem kötelezi őket, hogy visszautazzanak a hazájukba, és letöltsék a teljes büntetésüket az ottani börtönökben. Már a kormányrendelet meghozatalakor tudni lehetett, hogy az intézkedés után az embercsempészek ott folytathatják, ahol abbahagyták. Így aztán a szabadkaiak ma már korántsem gondolják úgy, hogy a magyar kormány küzd a legharciasabban az illegális migráció ellen. Kritika persze a szerb rendőrséget is gyakran éri: Gasic júliusi lakossági fórumán többen felrótták a belügyminiszternek, hogy a rendőrség nem fésüli át az erdőket, hogy onnan kiszorítsák az embercsempészeket. Pedig a szerb hatóságoknak mostanra megvannak az eszközeik, hogy kivonják a forgalomból a lövöldözőket. A május elején történt szerbiai tömeg gyilkosságok után ugyanis olyan szigorú fegyvertartási és -viselési intézkedéseket foganatosítottak az országban, mint a régióban sehol. Nagy kár, hogy az embercsempészek ezekről mit sem tudnak – vagy egyszerűen nem érdekli őket.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2023/37. számában jelent meg szeptember 15-én.