– Törökország dél-keleti részén, a szír határhoz közeli 377 ezres Antakya városát jelölték ki a magyar tűzoltók részére, hogy itt végezzenek mentést – mondta el Mukics Dániel, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője a Magyar Hang megkeresésére. Mik ilyen helyzetben a legsürgetőbb feladatok, és hogyan lehet megtalálni a romok alatt rekedt embereket? Ezekre is válaszolt a szóvivő.
Hétfőre virradóan több erős földrengés rázta meg Törökország délkeleti és Szíria északi részét, a legnagyobb rengés egyes mérések szerint a 7,8-as erősséget is elérte. A szeizmológusok szerint ez volt az egyik valaha mért legnagyobb földrengés Törökországban. A földrengés következtében több mint 5700 épület semmisült meg, a legfrissebb adatok szerint pedig folyamatosan emelkedik az áldozatok száma. A világ minden tájáról érkeznek mentőcsapatok a katasztrófa sújtotta területre, köztük az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság elitalakulata, a Hunor csapat 55 fője és két mentőkutyája hétfő este két autóbusszal és négy kamionnal érkezett meg a legsúlyosabban érintett Hatay tartományba érkezett, ahol a munkálatokat magyar idő szerint kedd reggel 10 órakor meg is kezdték.
– Ilyen erősségű földrengésnél az első 48 óra a kritikus a romok alatt rekedt emberek túlélése szempontjából, mivel ekkor van a legnagyobb esély a megmentésükre. Ezért nagyon fontos, hogy a Hunor mentőszervezet azonnal reagált Törökország segítségkérésére. A katasztrófavédelem a Törökország dél-keleti részén, a szír határhoz közeli 377 ezres Antakya városát jelölte ki a magyar tűzoltók részére, hogy itt végezzenek mentést – mondta el Mukics Dániel, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője a Magyar Hang megkeresésére. – Egyszerre három feladata van ilyen esetekben a mentőcsapatnak: legfontosabb, hogy azonnal meg kell kezdeni a romok alatt rekedtek mentését, emellett fel kell venni a kapcsolatot a török hatóságokkal, illetve meg kell építeni a magyar tábort.
Akár 20 tonnás vasbeton tömböket is megmozgatnak
Mint azt a szóvivő elárulta, az ilyen súlyos földrengések esetében nem lehet gépi erőt alkalmazni a romok megmozgatására. A romok alatt rekedt személyek felkutatását akusztikus személykereső kamerák, illetve mentőkutyák segítségével végzik. – Ott kell megemelni a romokat ahol jeleznek. Akár 20 tonnás vasbeton tömböket is képes a Hunor csapat megmozgatni, átvágni, darabolni. Olyan speciális eszközöket vittek magukkal a mentők, mint az erőtámaszok, keresőkamerák, betonvágó láncfűrész, kötéltechnikai eszközök, de speciális orvosi eszközökkel is fel vannak szerelve. A csapat tagjai tíz napon keresztül 24 órás munkavégzéssel, két váltásban, teljesen önellátó módon képesek étel, ital, fűtés, víz, szállás, energia és üzemanyag igénylése nélkül dolgozni – hangsúlyozta Mukics Dániel.
Szijjártó Péter külügyminiszter reggel jelentette be, hogy hét magyar tartózkodik a katasztrófa sújtotta térségben, közlése szerint mindenki jól van, és Magyarországról a Hunor csapata mellett a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat, az Életjel Mentőcsoport, a Baptista Szeretetszolgálat és a Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány is küld kutatóegységeket Törökországba.
A nemzetközi segítségnyújtás alapja, hogy a bajba jutott ország segítséget kér. Hétfő hajnalban Törökország jelezte az Európai Közösség felé, hogy a földrengést követően segítséget vár, Szíriából ilyen irányú hivatalos kérés nem érkezett, azonban a hétfői földrengések által sújtott szíriai településeken, Aleppóban és az ország északi területein súlyos károkat szenvedett városokban két mozgó orvosi rendelőt állít szolgálatba a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a magyar kormány 50 millió forintos támogatásával. Csak Aleppóban 30 ezer ember otthona sérült vagy semmisült meg a katasztrófa során. A háború sújtotta országban korlátozottak a vészhelyzetkezelési és egészségügyi eszközök, hiányos az azonnali segítségnyújtáshoz szükséges infrastruktúra. A Máltai Szeretetszolgálat által felajánlott mozgó orvosi rendelők az elsődleges tervek szerint harminc napon át segítenek a földrengések térségébe.
