Meddig kell még várnunk a végleges eredményekre?

Meddig kell még várnunk a végleges eredményekre?

Gyermekével szavaz egy asszony a Missouri állambeli Jackson egyik szavahelyiségében 2020. november 3-án, az amerikai elnökválasztáson (Fotó: MTI/AP/Rogelio V. Solis Chelsea Self)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Rácáfoltak az eddigi választási eredmények az előzetes várakozásokra, amelyek már-már biztosra vették a demokrata párti elnökjelölt, Joe Biden győzelmét. Donald Trump sikere a „billegő államokban” ugyanis alaposan felülírta a várakozásokat, így Biden utolsó reménye mostanra az maradt, hogy a levélszavazatokkal végül az ő javára fog billenni a mérleg nyelve az összesítéskor.

A levélszavazatok megszámlálása ugyanakkor hosszas folyamat, mert nem minden államban kezdik el ezt akkor, amikor megérkeznek a borítékok. Az eltérő szabályozásnak köszönhetően vannak olyan államok, ahol a választás előtt egy bizonyos időtartamon belül összesítik ezeket a voksokat, de olyan szabályozással is találkozunk, ahol a választás napjáig egyetlen ilyen borítékot sem nyithatnak ki. Ennek köszönhető, hogy még a legoptimistább becslések szerint is csak péntekre derül ki, hogy pontosan hány elektori szavazatot tudhatnak maguknak a jelöltek.

Ám sokkal valószínűbb, hogy egy szoros versengés esetén a vesztes fél mindent meg fog tenni azért, hogy fordítson a végeredményen. Nem meglepő módon erre éppen a levélszavazási rendszer adnak lehetőséget, amit államonként máshogy szabályoznak. Így például van olyan állam, ahol a levélben történő szavazáshoz még tanút is kell keríteni, máshol ettől eltekintenek. De az is számos tévesztési lehetőséget rejt magában, hogy egyes államokban két borítékot kell használni levélben történő szavazáskor. Ez pedig minden bizonnyal rengeteg érvénytelen szavazatot eredményezhet, amelyek még nagyon jól jöhetnek a választások utáni jogi csatározásban, különösen ott, ahol néhány ezer szavazaton múlt az eredmény.

Mindez azonban nem csak az elnökválasztásra lehet hatással, hanem a szenátusi és a képviselőházi eredményekre is, ahol megint csak vita tárgyává válhatnak a helytelenül kitöltött vagy feladott levélszavazatok. Ez különösen a Szenátus esetén történhet meg, ahol egyelőre 46 demokrata párti és 47 republikánus szenátor helye biztos (a szenátusban összesen 100 szenátor ülésezik). A 435 tagú képviselőházban egyelőre meggyőzőnek tűnik a demokraták fölénye (eddig 180 hellyel büszkélkedhetnek), de a republikánusok sem maradnak el sokkal (ők eddig 171 képviselőjüket juttatták be a kongresszus alsóházába). Így akár hónapokba is telhet, amikorra biztos végeredményt mondhatunk a mostani választásokról.

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

Ha Petőfi egyszer csak felbukkanna 2024-ben, Orbán Viktornak nem is kellene olyan nagyon erőlködnie, hogy meggyőzze őt a NER igazáról – mondta a költő visszatéréséből féktelen szatírát gyártó animátor, aki szerint az alkotását talán még Bayer Zsolt is nevetgélve nézné. A YouTube-on két hete bemutatott videó nagyot megy, eddig több mint 110 ezren látták, és hamarosan jön a folytatás. Mitől különleges hely a Szondi utca, hogyan fordul „a teremtője” ellen Petőfi, mi a baj Gyurcsánnyal, miért gesztikulál olyan hevesen Tölgyessy Péter és hogyan lett ekkora a siker a videó? Erről kérdeztük az animáció alkotóját, aki örül a pozitív visszajelzéseknek, bár felkészült az ellenkezőjére is, őrzi anonimitását, a közönségtől pedig csak madártejet vár támogatásként.