Ukrajna mindent megtesz annak érdekében, hogy a csernobili zónát biztonságos területté alakítsa, de számos kihívással kell szembenéznie – mutatott rá az ukrán külügyminisztérium a csernobili atombaleset 34. évfordulóján kiadott sajtóközleményében.
Mint az MTI felidézi: A világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-katasztrófája 1986. április 26-án következett be az akkor a Szovjetunióhoz tartozó ukrán szovjet szocialista köztársaság területén, a Kijevtől kevesebb mint 100 kilométerre északra fekvő csernobili erőmű negyedik blokkjában. A robbanás következtében részben megsemmisült a reaktor aktív övezete, a levegőbe nagy mennyiségű radioaktív anyag került, és sugárfelhő borította be Európa nagy részét. A katasztrófa miatt az erőmű 30 kilométeres körzetében a teljes lakosságot evakuálták. Az atomerőmű körül ezt a 30 kilométeres, Fehéroroszországba is átnyúló, nyugati irányba viszont 60 kilométerre is kiterjedő területet tiltott övezetté minősítették, ahová most is csak különleges engedéllyel lehet belépni.
Az évfordulón kiadott közleményében a külügyi tárca kiemelte, hogy Ukrajna minden nap számos kihívással néz szembe a csernobili tiltott övezet és általában a Csernobillal összefüggő kérdések kezelése miatt.
– A külső (orosz) agresszió által okozott nehéz időszak ellenére Ukrajna nemcsak sikeresen harcol a baleset következményeivel, hanem minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy a csernobili zónát egy „fekete lyukból” biztonságos területté, a modern technológiák fejlesztésének területévé alakítsa – hangsúlyozta a minisztérium.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Facebook-üzenetben hívta fel arra a figyelmet, hogy a 1986-os nukleáris baleset az egész bolygót veszélyeztette, és erre mindig emlékezni kell a jövő nemzedékeinek. „A Föld bolygó az egész emberiség bölcsője és otthona, és ezért megőrzése minden ember felelőssége és a világ minden nemzetének közös felelőssége” – fogalmazott az államfő.
A mostani évforduló különösen nehéz Ukrajnának amiatt is, mert súlyos erdőtüzekkel küzdenek már hetek óta a csernobili zónában, bár maga az atomerőmű és a kritikus objektumok nem kerültek veszélybe, illetve a radioaktív sugárzás szintje sem haladta meg a megengedett szintet a zónában, Kijev megyében és a fővárosban, Kijevben. A katasztrófavédelem szombati jelentése szerint még mindig oltják a parázsló tűzfészkeket az övezetben, ahol először április 4-én csaptak fel a lángok.
Nagy pusztítást okozott a napokig tartó csernobili tűz | Magyar HangSzakértők szerint noha igen gyakoriak az erdőtüzek a csernobili övezetben, a mostani különösen nagy kiterjedésű volt, ráadásul egyszerre több, egymástól távol eső helyszíneken törtek fel a lángok. Ez a hatóságok feltételezése szerint szándékos gyújtogatásra utal, akár csoportos elkövetésre is. Hozzájárult a problémához az is, hogy az idei tél nagyon csapadékmentes volt, amitől rendkívül szárazzá vált a talaj, az avar és az aljnövényzet, és így gyúlékonnyá vált az erdő. Nemrég a nemzeti gárda szabotázsellenes műveletet indított, ami azt jelenti, hogy drónokkal figyelik a zónát a gyújtogatók felkutatása érdekében.
Tavaly Zelenszkij célul tűzte ki a csernobili zóna turisztikai felfuttatását, ebbe jelentősen besegített az HBO által Csernobilról készített sikeres sorozat is. A koronavírus miatti korlátozások és a tüzek – amelyek sok látványosságot megsemmisítettek az övezet erdős részein – azonban teljesen visszavetették a zónaturizmust.
