Sikerült megpuhítani a tálibokat?

Sikerült megpuhítani a tálibokat?

Tálib fegyveresek az afgán központi bank zárolt valuta-tartalékainak feloldását és a nemzetközi segélyek újraindítását követelő tüntetők mellett az amerikai nagykövetségnél Kabulban 2021. december 21-én. (MTI/EPA)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Látványos gesztusokat tettek az elmúlt héten a tálibok, miután egyre nyilvánvalóbbá vált számukra, hogy nemzetközi segítség híján az általuk uralt Afganisztán humanitárius válság felé közeleg. Így a radikális iszlamisták augusztusi hatalomátvételük óta először engedélyeztek egy tüntetést, melyen nők tüntettek a jogaikért. Az utcára vonuló több tucatnyi nő azt követelte, hogy biztosítsák az élelmiszert, a karriert és a szabadságot számukra, de olyan transzparensek is előkerültek, melyen a politikai hivatalokhoz való hozzáférésért emeltek szót. A nők ugyanis továbbra is ki vannak zárva a politikai életből, így nem viselhetnek semmiféle hivatalt, sőt még a felsőoktatásban sem vehetnek részt. Mindemellett a tüntetés résztvevői támogatták a tálib vezetés azon kérését, hogy a nemzetközi közösség bocsássa Afganisztán rendelkezésére a neki szánt segélyeket.

Ugyanennek a mosolykampánynak a folytatása volt a tálibok szombati bejelentése is, mikor a hatóságok közölték, hogy három tartományban, köztük Kabulban újra lehet majd útlevet kapni. Az útlevélkiadás egyébként még a tálib hatalomátvételkor állt le a közép-ázsiai országban, amikor is az iszlamisták még keményen megfenyegették az országból menekülni szándékozó lakosokat. Októberben viszont mégis újraindult az útlevélkiadás, igaz, a kérelmek óriási áradata miatt pár nap múlva ismét abbamaradt. Most egy tálib kormánytisztviselő közölte, hogy a „technikai akadályt” elhárították, a biometrikus azonosítókat készítő berendezést megjavították. Egyelőre csak a már beadott kérelmeket teljesítik, újakat csak január 10-étől fogadnak be.

Afganisztán új urait persze egyáltalán nem az vezette ezekre a gesztusokra, hogy megváltoztak volna. Valójában a tálibok szeptember óta többször kértek segítséget Afganisztán újjáépítéséhez és az éhínség küszöbén álló több mint húsz millió lakos ellátásához. A hányattatott sorsú országba már sikerült eljuttatni több segélyszállítmányt is, azonban ez sajnos édes kevés ahhoz, hogy elejét vegyék az egyre erősebben kibontakozó élelmezési válságnak. De legalább ennyire fontos, hogy az Egyesült Államokban és más országokban 10 milliárd dollár értékű afgán vagyon van befagyasztva a tálib hatalomátvétel miatt, amihez az iszlamisták továbbra sem férnek hozzá.

Ezért a tálibok nagy reményeket tápláltak az Iszlám Együttműködés Szervezete (OIC) vasárnapi iszlámábádi tanácskozása miatt, amelyről a korábbi beszámolók azt állították, hogy azon az ENSZ, a nemzetközi pénzügyi intézmények, az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, az Európai Unió és Japán képviselői is részt vesznek.

A híradások szerint az OIC tagországai megállapodtak abban, hogy humanitárius alapot hoznak létre Afganisztán javára, ami az Iszlám Fejlesztési Bank égisze alatt fog működni, ám az nem derült ki, hogy az alap mikor és mekkora összeggel indulna. A hétvégi esemény érdekessége volt, hogy a pakisztáni külügyminiszter, Sah Mahmúd Kuresi a tanácskozást záró sajtóértekezleten bejelentette a „jó hírt”, hogy a továbbiakban az Egyesült Államok nem szab feltételt az Afganisztánnak nyújtandó humanitárius segélyhez, így a Világbankon keresztül az ország kaphatna 1,2 milliárd dollárnyi segélyt. Ez az összeg viszont megint csak töredéke annak, amire Afganisztánnak a jelen helyzetben szüksége lenne legalább ahhoz, hogy elkerülje a tömeges éhínséget. Ezért aztán nem csoda, hogy a tálibok továbbra is rengeteget lobbiznak azért, hogy a nemzetközi közösség valamiképpen elismerje őket Afganisztán legitim vezetőinek.

Ám ha alaposan megnézzük, az új afgán vezetés eddig kizárólag szimbolikus lépéseket tett az elismertetése érdekében. Nem titok ugyanis, hogy a nők jogainak csorbítása mellett a tálibok más téren is össztűz alá vették a szabadságjogokat. A Riporterek Határok Nélkül például éppen hétfőn közölte, hogy az afganisztáni sajtóorgánumok 43 százaléka bezárt a tálib hatalomátvétel után (a nyilvántartott 543 sajtóorgánumból november végére 312 maradt). A zene, a külföldi pénzek, stb. betiltása után persze ez már cseppet sem volt meglepő a világ számára. Így aztán korántsem véletlen, hogy a nagyhatalmak hozzáállása gyakorlatilag semmit sem változott az utóbbi hetekben a a tálib vezetéshez. A tálibok puhítása így tovább folytatódik, aminek jelenleg sajnos éppen az afgán lakosság fizeti meg az árát.

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Árnyék podcast – A vert sereg