Kilencvenéves korában meghalt Kína korábbi miniszterelnöke, Li Peng – írta a The Guardian. Az egykori kommunista vezetőt sokan csak a „pekingi mészáros” néven emlegették, miután ő felelt a Tienanmen téri diáktüntetés véres leveréséért. Több mint harminc évvel élte túl a történteket: kormánya 1989. június 4-én adott engedélyt az erőszakos válaszcsapásra. Néhány nappal később a hatóságok háromszázra tették a halálos áldozatok számát. Ugyanakkor ebből csak 23 diákot ismertek el, míg a többit katonának mondták. Az állam sosem vállat felelősséget a vérengzésért, miközben jogvédő csoportok szerint ezrek is odaveszhettek.
Az első számú vezető akkor Teng Hsziao-ping volt, míg Li Penget még inkább keményvonalas politikusnak tekintették. A Hszinhua kedden úgy emlékezett rá, mint aki Teng erős támogatását élvezte abban, hogy „véget vessen a lázongásnak”, és „lecsillapítsa az ellenforradalmi indulatokat.” Az állami hírügynökség és így a kínai kommunista vezetés mai álláspontja szerint Li Peng stabilizálta az országban uralkodó helyzetet, és biztosította a párt jövőjét. A miniszterelnök egészen 1998-ig hatalomban maradt, miközben országát nemzetközi szankciók sújtották az elkövetett mészárlás miatt.
A Kína délnyugati részén született politikus árván nőtt fel, miután kommunista forradalmár apját nemzeti erők gyilkolták meg. Csou En-laj miniszterelnök gondoskodott jövőjéről, és bár eredetileg vízmérnöknek készült, hamar a vezetők közt találta ő is magát.
A Három-szurdok-gát 1994-es megépítése is a nevéhez kötődött. A világ legnagyobb erőműveként létrejött üzem egyben a legdrágább országos fejlesztésnek is számított. Felelős volt falvak elöntéséért, milliók lakhely nélkül maradásáért és egyben az ökoszisztéma szétveréséért is.
