Csütörtökön és pénteken Brüsszelben tárgyalnak az uniós állam- és kormányfők. A legfontosabb pontok az EU költségvetésének módosítása, Ukrajna támogatása és EU-csatlakozási folyamata. A témákban közös, hogy sürgetőek, és hogy Orbán Viktor vétója mindet megakaszthatja – emlékeztet a HVG.hu. Az EU-nak módosítania kell a 2021-27 közötti hét éves költségvetését, hogy pénzt teremtsen egy új, 50 milliárd eurós segélycsomagra Ukrajnának, a koronavírus utáni gazdaságélénkítő csomagra (Next Generation EU) felvett hitelek törlesztésére, és az EU migrációs reformjára, amihez plusz 15 milliárd euróra lenne szükség.
Ukrajnával kapcsolatban két fontos pont van. A Tanács támogatná a csatlakozási tárgyalások megnyitását Moldovával és Ukrajnával. Utóbbit azonban Orbán és a Fidesz ellenzi. Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselője egy sajtóközleményben arról írt: a bővítéspolitikának objektív, egységes feltételrendszeren és teljesítményen alapuló folyamatnak kell maradnia. Ukrajna a Bizottság által szabott minimumfeltételeket – köztük a nemzeti kisebbségek jogainak garantálását – sem teljesíti, tehát nem áll készen a tárgyaláskezdésre. Az Orbán-kormány tárgyalási pozíciója azonban még az EU-s diplomatáknak is zavaros. Egy háttérbeszélgetésen arra a kérdésére, hogy mit akarhat elérni Orbán Viktor a tárgyalásokon, egy magas rangú EU-s tisztviselő a következőt reagálta: „Jó kérdés. Bárcsak tudnám. Tárgyalunk, egyeztetünk, ezt csináljuk most. Eleinte a kissebségek helyzete volt a kérdés, most inkább geopolitika”.
Hasonlóan nehéz a helyzet a másik nagy, Ukrajnát érintő kérdéssel kapcsolatban, az 50 milliárd eurós segélycsomag megszavazásában. Itt szintén keresztbe tehet Orbán, aki egyelőre ennek megszavazására sem mutat nyitottságot. Ez a csomag része a költségvetés módosításának, tehát szintén teljes egyetértést igénylő elem. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke meghívólevelében úgy fogalmazott, hogy „remélem mindannyian készek leszünk kompromisszumokat kötni az egység érdekében". Egy EU-s diplomata szerint amennyiben nem sikerül megállapodni, „mérlegelnünk kell más lehetőségeket”, például, hogy a tagállamok saját hatáskörben, az uniótól függetlenül adják össze a pénzt egyes költségvetési célokra, kvázi kikerülve Orbánt. A bizonytalanságokról árulkodik, hogy a már említett, kiszivárgott dokumentumban ez a rész egyelőre üresen áll. Az mindenesetre kisebbfajta fordulatként volt értékelhető, amikor kedden Orbán Balázs, a kormányfő politikai igazgatója arról beszélt, hogy Magyarország hajlandó puhítani merev elzárkózásán, feltéve, hogy megkapja végre a zárolt EU-pénzeket. Márpedig a pénzek egy része szerdán felszabadult – kérdés, hogy ez mire elég.