Hétfőn összesen tizenhat szövetségi állam (melyből 15-nek demokrata a kormányzója) perelte be közösen az adminisztrációt a vészhelyzet kihirdetése miatt, melyet a San Francisco-i Szövetségi Bíróságon adtak be. „Trump elnök úr alkotmányos válságba kormányozta az országot”, írják, és a vészhelyzet kihirdetését alkotmányellenesnek és törvénytelennek tartják. A keresetükben el akarják elérni, hogy a bíróság véglegesen tiltsa el Trumpot attól, hogy vészhelyzetet hirdessen ki, és falat építhessen kongresszusi jóváhagyás nélkül.
Amerikában ugyanis az elnöknek van jogköre ugyan elnöki rendeletekkel (executive order-ekkel, végrehajtandó utasításokkal) kormányozni, de csak a Kongresszus által jóváhagyott törvényes keretek között. Olyan kérdésekben, amelyekről törvény rendelkezik, az elnöki rendelet nem végrehajtható, érvénytelen, ahogy ez a világon mindenhol így van. A keresetet benyújtó államok szerint Trump úgy hirdetett ki vészhelyzetet, hogy annak kihirdetési feltételei nem állnak fenn.
Trump nem hátrál, felépíti az Amerikai Nagy Falat | Magyar Hang
Rendkívüli állapotot fog kihirdeti, hogy megvalósíthassa kampányígéretét.
Az elnök erre egyébként számított is, február 15-én a Fehér Ház Rózsakertjében, amikor kihirdette a rendeletét a sajtó előtt, elmondta, hogy minden bizonnyal be fogják perelni, majd el fogja veszíteni a fellebbviteli bíróságon is a pert, és majd a Legfelső Bíróságon fogja megnyerni azt csak (emlékeztetőül: jelenleg ott öt bevallottan konzervatív bíró ül négy liberális bíróval szemben, pont Trump jelöltje, Brett Kanavaugh biztosította be a konzervatív többséget).
A demokrata vezetők szerint egyáltalán nem volt szükség vészhelyzet kihirdetésére az ügyben, ez ugyanis szerintük a Kongresszus megkerülését jelenti, ami alkotmányos aggályokat vet fel. Így ugyanis az elnök hozzáférhet a nemzeti vészhelyzetek, természeti katasztrófák kezelésére félretett összeghez, és további forrásokat terelhet el kongresszusi jóváhagyás nélkül az építkezésre, összesen 8 milliárd dollár (nagyjából 2250 milliárd forint) értékben.
A „mexikói fal" miatt részben leállt Amerika | Magyar Hang
Megbénult a finanszírozás az elnök és a demokraták költségvetési vitája miatt, 420 ezren dolgoznak fizetés nélkül az ünnepek alatt.
A Nemzeti Vészhelyzeti Törvény 1976-os kihirdetése óta összesen 59 vészhelyzetet hirdettek ki az elnökök, melyek közül 32 mai napig hatályban van. A pert indító államok szerint egyáltalán nem szükséges vészhelyzetet kihirdetni az amúgy tényleg létező problémára; és kérdezik, hogy hogyan lehet megoldás erre az, hogy 3-4 év múlva felépül egy fal, miben segíti a jelenlegi krízis megoldását az, most, ha később egy minden bizonnyal könnyen kijátszható akadályba ütköznek a bevándorlók. Az, hogy igazából vészhelyzet kihirdetésére nem volt szükség, maga Trump is elismerte a rózsakerti beszédében, ezzel a saját pozícióit igencsak lerontotta.
A keresetben a benyújtók konkrétan ki is mondják: „Trump elnök beismerte, hogy a vészhelyzet kihirdetése amiatt történt meg csak, hogy saját elképzeléseinek megfelelően gyorsabban építhesse fel a falat. »Hosszabb idő alatt is megépíthetném a falat. Nem volt szükség arra hogy ezt csináljam. De inkább gyorsabban csinálnám meg«”, idézik az elnököt a beadványban.
Környezetvédelmi és állatvédő szervezetek szintén beperelték az elnököt a rendelet kihirdetése miatt, a kongresszusi demokraták pedig egy hatoldalas levelet küldtek az elnöknek, melyben tájékoztatták arról, hogy vizsgálatot indítanak ellene az elnöki hatalmával való visszaélése miatt. Mellettük republikánus szenátorok (mint Marco Rubio vagy Susan Collins) és konzervatív publicisták is, mint Ann Coulter is kritizálták az elnököt a rendelete miatt, mert bár szerintük is van bevándorlási válság, de az alkotmányt fontosabbnak tartják.
