Felkavarta az állóvizet, hogy az oroszok elsőként jelentkeztek be azzal: elkészültek az új típusú koronavírussal (Covid-19) szembeni oltóanyaggal. Bár a hatásairól egyelőre nem sokat tudni, eredményekről pedig főleg nem, de sokan már tudni vélik, hogy az oltáselleneseknek kedvezhet az orosz vakcinával szembeni szkepszis.
Az erős bírálatok ellenére nemrég még a nyugati fejlesztésű vakcinák kapcsán is azt hallhattuk, biztosan lehetnek majd mellékhatások. Ezt egyes esetekben a gyors fejlesztés szükségszerű velejárójának tekintik, az oroszok kapcsán viszont kevésbé megbocsátóak. Mindebben szerepe lehet annak is, hogy az eddigi évtizedekben számos jogos bírálatot kapott Vlagyimir Putyinnal, illetve a rendszerével kötik össze az új anyagot.
A fejleményekre elkezdtek reagálni a hazai kutatók is, akik szintén különbözőképp látják a helyzetet. A Magyar Nemzet néven megjelenő kormánylapnak nyilatkozott a Koronavírus-kutatási Akciócsoport vezetője, Jakab Ferenc, aki szerint bár az orosz vakcina nem esett át tömeges tesztelésen, de működhet.
Jakab egy különös párhuzamot is hozott, szerinte ugyanis a vakcinafejlesztési verseny olyan, mint az űrkutatás. Csakhogy a „mindenki előbb szeretne a Holdra jutni” párhuzam erősnek tűnik, amikor emberéletek forognak kockán, és egy korszakos válság megoldási kísérleteiről beszélünk. Miközben nyilván a különböző fejlesztők versenyt futnak az idővel, addig a politikai alapú vetélkedést félre kellene tenni ebben a kérdésben. Az persze nyilvánvaló, hogy egy olyan rendszer, mint Putyiné, előnyben részesítheti ezt. Kérdés ugyanakkor, hogy a többiek ezzel szemben félre tudják-e tenni.
Az orosz bejelentés átpolitizálódását segítette, hogy Putyin már arról is beszélt: az egyik lánya megkapta az oltóanyagot. Ezzel egyrészt erősítette, hogy eljutottak a végső fázisig, mikor tömegesen lehet beadni az anyagot, másrészt a bizalmat is próbálta építeni. Hiszen az emberek azt gondolhatják: ha Putyinnak bármi kételye is lenne, azért csak nem a saját lányát használná kísérleti alanynak.
A Pécsi Tudományegyetemen kutató Jakab a napilapnak azt mondta: az első orosz oltóanyag egy adenovírus-DNS-en alapuló vektorvakcina, amibe a SARS-CoV-2 egyik génjét építették be. A virológus szerint bizonyos, hogy azt több száz emberen már letesztelték, de nem juthatott el a harmadik, tömeges tesztelést előíró fázisig. – Ebből következik, hogy egyelőre nehéz megítélni, hogy mennyire hatékony az oltóanyag, hiszen semmilyen tudományos publikáció nem támasztja alá az eddigi vizsgálatokat, illetve azt sem tudjuk, milyen vizsgálatokat végeztek, és azok milyen eredménnyel zárultak – mondta Jakab, aki szerint az elsőségnek nyilván vannak politikai motivációi. Kifejtette, számos országban dolgoznak a fejlesztésen, legalább hat-nyolc kutatócsoport a klinikai tesztelések fázisában van.
Az oltóanyaggal kapcsolatos szkepszisének adott hangot a szegedi kutató, Letoha Tamás. A korábban a kormánypárti sajtóban (Mandiner, Hír Tv) szintén megjelenő, Kemenesi Gábor és Boldogkői Zsolt által kritizált (és azokra reagáló) Letoha nem biztos abban, hogy az orosz anyagnak nem lesznek hosszú távú mellékhatásai.
– A koronavírus elleni új orosz vakcina alapját jelentő adeno-asszociált vírusok (AAV-k) olyan, nem humán patogén virális ágensek, amelyek nagy hatékonysággal képesek ez emberi szervezet sejtjeibe juttatni és ott kifejeztetni tetszőleges géneket. Mivel az AAV-k képesek az emberi örökítőanyagba is beépülni („integrálódni”), ezért megzavarhatják bizonyos emberi gének normál működését, ezzel is megágyazva daganatos folyamatok kialakulásának (ez az ún. „inszerciós mutagenezis”). Az AAV-alapú génterápiás eljárások bizonyos ritka, egy gén hibájára visszavezethető (ún. monogénes) genetikai betegségekben képesek jelentős terápiás hatékonyságot produkálni, de csakis az említett mellékhatás figyelembe vétele mellett. Nem véletlen, hogy a világ gyógyszergyárai, bár rendelkeznek az AAV-alapú terápiás eljárások kifejlesztéséhez szükséges magas szintű technológiai készségekkel, óvatosak az AAV-alapú koronavírus vakcinák alkalmazásával. Az AAV-k által okozott mutációk hatása pedig csak évek múlva derülhet ki, és ez a potenciális mellékhatás függetlenül jelenhet meg a célként elért immunitástól – fejtette ki Facebook-oldalán a kutatóorvos.
A klinikai tesztekkel foglalkozó szervezetek szövetsége (ACTO) is arról nyilatkozott, hogy az oltóanyagot nem tesztelték kellő alapossággal, a University College London Genetikai Intézeténél dolgozó Francois Balloux egyenesen meggondolatlannak és őrültségnek nevezte a lépést. Szerinte a nem megfelelően tesztelt vakcinával végzett tömeges oltás etikátlan, és katasztrofális következményekkel járhat. Balloux aggodalmát fejezte ki a védőoltások lakossági elfogadásának esetleges romlása miatt is.
A világ kutatói Balloux-hoz hasonlóan szintén az elsők közt említik azon félelmüket, hogy az emberek nem fognak bízni a vakcinában. A New Haven-i Egyetem Oroszország-szakértője például a Guardian-nek azt mondta: Putyin most csökkenthette azok számát, akik még hajlandóak beoltatni magukat. Mindez viszont azért is különös, mert a Stat News cikkére hivatkozva nemrég a 444 még azt írta: szinte biztos, hogy a védőoltásoknak kellemetlen mellékhatásai lesznek. Ezek közt említve a fejfájást, izomfájdalmat, fáradékonyságot és lázat. Példaként lett említve az amerikai Moderna és a kínai CanSino oltóanyaga: utóbbi egyik tesztalanyát a második adag beadása után nemsokkal 39,5 fokos lázzal szállították kórházba. A Statnak megszólaló kutatók arról beszéltek, hogy a kellemetlen mellékhatások elkerülhetetlenek, ezért azokra fel kell készíteni a közvéleményt.
Az orosz anyaggal szemben egyébként orosz kutatók is felszólaltak. Az orosz klinikai kutatóintézetek szövetségének elnöke, Szvetlana Zavidova azt mondta, csak szégyent érez a történtek miatt. Úgy látja, a gyorsított regisztrációval Oroszország nem veszi át a vezetést, csak annak felhasználóit, az orosz polgárokat teszi ki felesleges kockázatnak. Alekszej Csumakov virológus pedig a Qubit által szemlézett anyagban kifejtette: az orosz kutatóknak nincs akkora beleszólásuk az engedélyeztetési folyamatba, mint amerikai társaiknak. Ott elmondása szerint a szövetségi gyógyszerfelügyeleti hatóság (FDA) jobban támaszkodik a szakmai véleményekre. Csumakov szerint az orosz fejlesztésű anyag lehet, hogy jó eredményeket ért el, viszont húsz százalék esélyt lát rá, hogy csak ront majd a helyzeten.
Az orosz egészségügyi miniszter, Mihail Murasko azt állította, a vakcina kiemelten hatékony és biztonságos. A gyártást a Binnopharm zelenográdi üzemében kezdték el, és állítólag másfél millió dózist képesek évente előállítani, ám reménykednek, hogy hamarosan bővíteni tudják a gyártókapacitásukat. Az oroszok a tervek szerint szeptemberben kezdik a gyártást, és októberben a tömeges oltást. A készítmény forgalomba 2021. január 1-jétől kerülhet.
