Különös választási kampányom van túl a boszniai Szerb Köztársaság. Habár Milorad Dodikot augusztusban a bíróság hat évre eltiltotta a politikától, ő büszkén pózolt a választási plakátokon Siniša Karannal, a Független Szociáldemokraták Szövetségének (SNSD) elnökjelöltjével. Sőt, az utóbbi hetekben Dodik óriási aktivitást mutatott nem csak a hazájában, hanem Szerbiában is, ahol Aleksandar Vucic elnökkel tárgyalt. Dodik buzgósága persze korántsem véletlen. A közvélemény-kutatások alapján Karan igen komoly kihívót kapott Branko Blanuša személyében, aki az ellenzéki SDS (Szerb Demokratikus Párt) jelöltje, de más pártok is támogatják. Így most egyre többen bíznak abban, hogy 2006 után végre olyan párt adhatja a szerb entitás elnökét, aki nem Dodik pártjából került ki.
A verseny így nagyon is kétesélyesnek tűnik, ami miatt többen azzal számolnak, hogy ha Blanuša nyer, az a Szerb Köztársaság politikai irányváltását is magával hozhatja. A politikus kampányában nagy szerepet kapott a korrupció és átláthatóság kérdése, így a győzelme lendületet adhat az olyan reformoknak, amelyek célja a közpénzek jobb kezelése, az entitás erőforrásainak védelme. Emellett sokan úgy vélik, hogy ha az ellenzéki jelölt győz az elnökválasztáson, az csökkentené a szerb szeparatista törekvéseket is Boszniában. Ezzel szemben ha Karan győzne, a legtöbben biztosra veszik, hogy a háttérben továbbra is Dodik diktálná a boszniai szerb politika lépéseit, ami nem jelenthet mást, mint a szeparatizmus folytatását, amivel aláásná az idén 30. születésnapját ünneplő Daytoni Egyezményt.
Érdemes azonban hozzátenni, hogy az utóbbi hetekben több elemző is felvetette, hogy korántsem biztos, hogy Dodik szerepvállalása pozitívan sül el a választásokon. Emlékeztetőül: a politikust augusztusban a másodfokú bíróság egy éves börtönbüntetéssel is sújtotta, amit ő pénzzel megváltott. Dodik támogatása Karannak azonban sokaknak azt jelentheti, hogy a feszültség Szarajevóval folytatódni fog az elkövetkező időszakban is, amiből korántsem biztos, hogy Banja Luka jön ki győztesen. Viszont ha a mérsékeltebb jelölt ülne az elnöki székbe, az jobb együttműködést jelenthetne a boszniai állami intézményekkel – legalább is az elkövetkező egy évben. Ugyanis az új elnök mandátuma nagyjából egy évre szólna, hiszen csak a Dodik-féle ciklus végéig lenne hatalmon.
Éppen emiatt sokan arra figyelmeztetnek, hogy könnyen előfordulhat, hogy most vasárnap kifejezetten alacsony lesz a részvétel, hiszen jövő évben újra választásokat tartanak. Így ha Orbán Viktor barátai a szerb entitásban elbuknák az elnökválasztást, jövőre újabb lehetőséget kapnának, hogy bizonyítsanak.
Ettől függetlenül a vasárnapi elnökválasztás kulcsfontosságú Bosznia-Hercegovina jövője szempontjából. Ugyanis itt nem pusztán arról van szó, hogy ki váltja Dodikot, hanem arról, hogy a Szerb Köztársaság politikája mennyire mozdul el az elmúlt évek konfrontatív, szeparatista irányvonalától. Egy mérsékeltebb vezetés stabilizáló hatással lehet az entitásra és az egész országra, míg egy keményvonalas folytatás újabb válságokat idézhet elő.
