Az új bejegyzéseket itt olvashatja!
Keddi tudósításunkat itt találja.
22:51: Nem sikerült elfogadni az oroszok ENSZ-határozatát az ENSZ Biztonsági Tanácsában – jelentette a BBC. Az idézett határozat segélyek bejutását kérte Ukrajnába, de nem tett említést Moszkva háborús szerepéről. A beszámolók szerint Oroszország és Kína egyedüliként igennel szavazott, a maradék 13 képviselő pedig tartózkodott. Az Ukrajna által kidolgozott rivális humanitárius határozatról a következő napokban szavaz majd az ENSZ közgyűlése.
22:44: A helyzet ellenére a munkakapcsolat semmit sem változott az orosz és az amerikai fél között az űrkutatásban – közölte a NASA vezetője. Az orosz állami ITAR-TASZSZ beszámolója szerint Bill Nelson erről egy szerdai sajtótájékoztatón beszélt. Az amerikai űrhivatal első embere szerint az amerikai asztronauták és az orosz kozmonauták közötti kapcsolat ugyanolyan a Nemzetközi Űrállomáson (ISS), mint volt, ahogy a houstoni és az orosz földi irányító partner együttműködése is töretlen, ahogy „azt korábban is vártuk”. Emlékezetes, ahogy arról beszámoltunk, tetőtől talpig ukrán nemzeti színekben érkezett meg az orosz űrhajósok legújabb váltása a Nemzetközi Űrállomásra.
22:30: Az orosz kikötőkből induló teherhajók száma 35 százalékkal csökkent azóta, hogy Oroszország egy hónappal ezelőtt megtámadta Ukrajnát, és a gabonaszállítások szenvedtek leginkább kárt – írja a The Wall Street Journal. A hajózásban széles körben használt LLoyd's List Intelligence adatai azt mutatják, hogy a március 16-án zárult héten 21 ömlesztettárut-szállító hajó vitt gabonát és szenet orosz kikötőkből a Balti- és Fekete-tengeren, ami 72 százalékos csökkenés az előző héten útnak induló 75 hajóhoz képest. „Ez egy nagy esés, és ez még rosszabb lesz” – idézett a lap egy szingapúri székhelyű brókert. „A Fekete-tenger tele van aknákkal, ami teljesen betesz a kereskedelmi hajózásnak. Az orosz vagy ukrán export áthelyezése ugyanakkor drága és nagyon kockázatos” – állítja a szakember. A Lloyd's szerint a Kínába tartó ömlesztettáru-szállító hajók száma felére csökkent az orosz invázió kezdete óta. Oroszország a világ legnagyobb búzaexportőre és a harmadik legnagyobb szénexportőr, míg Ukrajna, amelynek fekete-tengeri kikötőit jelenleg az orosz haditengerészet blokkolja, a világ ötödik legnagyobb búzaexportőre.
22:16: Az ukrán elnök arra kérte Joe Bident, hogy ne szankcionálja az orosz Roman Abramovicsot, hogy így segítse elő a béketárgyalásokat – írja információira hivatkozva a The Wall Street Journal. Az amerikai lap szerint a szankciókkal sújtott orosz oligarcha közvetítői szerepet próbál vállalni a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatandó tárgyalásokban. Abramovics 2003-ban vette meg az angol élvonalbeli Chelsea labdarúgó csapatát, amelynek „felügyeletét és gondozását” az orosz invázió megkezdése után 2 nappal, még az orosz oligarchák ellen életbe lépő szankciók előtt egy jótékonysági alapítványnak adott át. Mivel azonban a londoni futballklub is Abramovics befagyasztott nagy-britanniai vagyoneszközei közé tartozik, egyelőre lekerült a napirendről a Chelsea eladása. A Premier League egyébként még március 12-én megfosztotta Abramovicsot a londoni futballklub igazgatói tisztségétől.
Az orosz milliárdos korábban közigazgatási tisztséget vállalt Vlagyimir Putyin első két elnöki ciklusában: 2000 és 2008 között ő volt Csukcsföld kormányzója. Vélhetően így próbálja megvédeni az egyesületet attól, hogy az Oroszországot érintő szankciók hátrányosan érintsék.
22:12: A francia Renault bejelentette, hogy ismét felfüggeszti a gyártást a moszkvai üzemében – jelentette a BBC. A mai nap folyamán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy videókapcsolattal a francia parlament előtt felszólalva felszólította a Renault-t és más francia vállalatokat, hogy hagyják ott Oroszországot. „Le kell állítaniuk a nők és gyermekek meggyilkolásának finanszírozását” – mondta Zelenszkij a francia parlamenti képviselőknek.
A Renault a héten újraindította tevékenységét Moszkvában, miután Ukrajna orosz lerohanását követően szüneteltette a munkát.
21:54: Lemondott tisztségéről Roman Lescsenko ukrán mezőgazdasági miniszter – idézte az ukrán Ekonomija Pravda hírét az Ukrajinszka Pravda híroldal. A beszámoló szerint a miniszter egyelőre nem indokolta a lemondását, és máshonnan sem tudtak információt szerezni annak okáról. Lescsenko feladatait egyelőre helyettese, Tarasz Viszockij veszi át. Ukrajna Európa egyik legnagyobb mezőgazdasági ellátója, a háború miatt kieső termés és állati termékek érzékenyen érinthetik az élelmiszerellátást, s a szakértők többek között emiatt jelentős élelmiszerár-emelkedésre számítanak.
21:50: Az ENSZ egészségügyi világszervezete, a WHO szerint eddig 64 ukrajnai egészségügyi létesítményt ért támadás az orosz invázió kezdete óta – idézte a szervezet vezetőjét, Tedrosz Adhanom Gebrejeszuszt a Sky News. „A szolgáltatások és az ellátás zavarai Ukrajnában rendkívüli kockázatot jelentenek a szív- és érrendszeri betegségekben, a rákban, a cukorbetegségben, a HIV-ben és a tbc-ben szenvedők számára, amelyek az ország vezető halálozási okainak számítanak” – áll a WHO közleményében. A Sky ezzel összefüggésben korábban közölte, az Egyesült Királyság bejelentette, egy teherautó 175 ezer adag gyógyszert, köztük inzulint és antibiotikumot szállított a nyugat-ukrajnai Lemberg (Lviv) városába.
21:47: Már akár csütörtökön, de legkésőbb a napokban elkezdik leszállítani Ukrajna számára az amerikai elnök és a washingtoni törvényhozás által jóváhagyott legújabb, mintegy 800 millió dollár értékű fegyverszállítmányt – közölték amerikai tisztségviselők, miközben Joe Biden épp Brüsszelbe érkezett. Ugyan a névtelenséget kérő – al-Dzsazíra által idézett – illetékesek nem részletezték, pontosan milyen fegyvereket szállítanak, de azt elmondták, olyan védelmi rendszereket, amelyeket az ukrán erők már eddig is használtak.
21:41: Megszakítja együttműködését orosz kiadójával Stephen King – jelentette az orosz állami ITAR-TASZSZ hírügynökség. Az ismert amerikai író ügynöke útján arról tájékoztatott, az április 6-án megjelenő Billy Summers című regénye lesz jó ideig az utolsó, ami orosz nyelven megjelenik. Az orosz kiadó, AST arról írt, King határozatlan időre felfüggesztette az együttműködést. Az író korábban azt közölte, nem újítja meg oroszországi szerződését a publikálásra. Amennyiben nincs új szerződés, Stephen King könyveit a jogdíjak miatt 3-4 évig lehet még árulni.
21:30: A Kremltől független orosz The Insider hírportál közleménye szerint orosz újságírónőjükkel, Okszana Baulinával egy orosz rakétatámadás végzett, amelyet egy bevásárlóközpont elleni hajtottak végre Kijev Podilszkij kerületében. Korábbi hírek szerint a támadásban legalább nyolcan vesztették életüket. Baulina épp forgatott a területen, az orosz haderő pusztításait dokumentálta, amikor talált érte őt, és több civilt.
21:23: Oroszország azt kérte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségtől (IAEA), segítsen abban, hogy engedjék szabadon azokat az orosz atomerőművi munkásokat, akiket még február 23. óta tartanak őrizetben az ukrajnai rivnei atomerőműben – írja az orosz állami ITAR-TASZSZ hírügynökség. A beszámoló szerint az orosz kontingens az érvényes szerződések értelmében friss fűtőelemeket szállított az ukrán létesítménybe, ám ott őrizetbe vették őket, és azóta is abban a vagonban tartják őket fogva, amellyel a fűtőelemeket szállították. Moszkva egyúttal azt követeli Kijevtől, engedjék szabadon az orosz személyzetet.
21:16: Brüsszelbe érkezett Joe Biden – jelentette a brit Sky News. Az amerikai elnöknek a tervek szerint csütörtökön több találkozója is lesz a belga fővárosban, így részt vesz a NATO-, valamint a legfejlettebb országokat tömörítő G7 csúcsain, de uniós és energetikai vezetőkkel is tárgyal majd.
21:10: Az orosz állami ITAR-TASZSZ szerint az orosz jegybank tagadta a Bloomberg korábban általunk is idézett cikkében megjelent állításokat a vezetőjük, Elivra Nabjullina korábban elutasított állítólagos lemondási szándékáról. Az orosz pénzintézet rövid reakciójában a tényekkel ellentétesnek nevezték az amerikai gazdasági hírügynökség információit.
Újabb gazdasági csúcsvezető hagyta volna ott Putyint, de neki nem engedték
Elvira Nabjullinát épp a múlt héten nevezték ki újabb öt évre, annak ellenére, hogy ő korábban az említett ok miatt távozni szeretett volna a posztjáról.
20:51: A finn kormány teljesen kizártnak minősítette, hogy a hanhikivi atomerőmű megépülhessen, írja a finn Uusi Suomi napilap cikkére hivatkozva a 444. Az atomerőművet Paks II.-höz hasonlóan az orosz állami Roszatom cég építette volna, és nagyon hasonlónak tervezték a magyar atomerőműhöz. A magyar kormány szerint az Oroszország ellen az ukrajnai agresszió miatt kivetett szankciók nincsenek hatással Paks 2 megvalósítására. További részleteket itt olvashatnak! >>>
20:50: Emmanuel Macron francia elnök kijelentette: kész párbeszédet folytatni Oroszországgal és elnökével, Vlagyimir Putyinnal az ukrajnai háborúról „Bizonytalanság van” – mondta Macron az M6 nevű adónak, arról szólva, hogy Oroszország „elfogadhatatlan” fegyvereket használ, vagy hogy épp megtámadja a szomszédos országokat. A közelgő brüsszeli csúcstalálkozókról szólva az al-Dzsazíra által is idézett Macron arról beszélt: „Mi, franciák és európaiak mindent megteszünk annak érdekében, hogy megállítsuk ezt a háborút anélkül, hogy belépnénk abba.”
20:39: Az orosz médiafelügyelet blokkolja a Google News szolgáltatását Oroszországban – jelentette az orosz Interfax hírügynökség nyomán a pánarab al-Dzsazíra hírtelevízió. Az indoklás szerint erre részletek nélkül azért került sor, mert hamis adatokat is engedték terjedni a felületükön a katonai műveletekkel kapcsolatban.
20:34: Harkiv polgármestere, Igor Terekov Telegram-posztja szerint az invázió kezdete óta az orosz erők 1143 épületet romboltak le Ukrajna második legnagyobb, a korábban mintegy 1,42 milliós városában, ezek közül 998 lakóépület volt.
20:29: A Sky News rendkívüli híre szerint egy rakétatámadásban elhunyt egy orosz újságíró, Okszana Baulina. A Twitteren is megjelent tájékoztatás szerint a Kremltől független The Insider tényfeltáró portálnak dolgozó fiatal orosz újságírónő egy Kijev melletti támadásban vesztette életét. Korábban már két amerikai és három ukrán újságíró, sajtómunkás halt meg a háborúról tudósítva. A BBC idézett beszámolók alapján arról ír, Baulinát egy civillel együtt ölték meg és a támadásban további két civil is megsérült. Az újságíró korábban egyébként dolgozott a kedden újabb kilenc évre elítélt bloggerből lett politikus, Alekszej Navalnij korrupcióellenes alapítványának is.
🚨ALERT: Russian journalist Oksana Baulina has been killed by missile fire in Kyiv, #Ukraine. She was reporting for the Russian investigative site @the_ins_ru. Journalists must not be targets of war! pic.twitter.com/3WlIpRMR80
— RSF (@RSF_inter) March 23, 2022
20:20: Őrizetbe vett 19 személyt a kárpátaljai rendőrség a munkácsi városházán, miután betolakodók egy csoportja megzavarta a munkácsi városi tanács ülését, és erőszakkal próbálták elfoglalni az épületet és az igazgatás szerveit – jelentette az ukrán Unian hírügynökség és az 0312.ua hírportál nyomán a 444. A beszámolók szerint az embereket a helyi politikai prominens ruszin alakja, a jelenleg is parlamenti képviselő Viktor Baloha bérelte fel. „A támadók nem reagáltak a rendőrök felszólítására, hogy azonnal hagyják abba a közrend megsértését, megpróbálták megzavarni a munkájukat, és megpróbálták megtámadni a rendőröket. A bűnüldöző szervek munkatársai 19 személyt vettek őrizetbe, akiket a járási rendőrkapitányságra szállítottak" - áll a kárpátaljai rendőrség Facebook-oldalán közzétett üzenetben. A 19 személy őrizetbe vételét követően az 0312.ua szerint maga Baloha is betört a városházára, és megkezdte a helyiségek bezárását, hogy megzavarja az ülésen a döntéshozatalt.
Az esetet követően a kárpátaljai katonai közigazgatás vezetője, Viktor Nikita is, aki azzal fordult a kárpátaljai politikai élet összes szereplőjéhez, hogy háborús időkben hagyjanak fel az erőszakos politizálással és a kicsinyes populizmussal, ne keltsenek feszültséget a régió egyes közösségein belül.
Baloha már a kilencvenes évek végén Munkács polgármestere volt, majd előbb Leonyid Kucsma, később Viktor Juscsenko szövetségese lett a Mi Ukrajnánk párt tagjaként, parlamenti képviselővé is választották. A narancssárga forradalom után, 2005-ben a Jurij Jehanurov majd később Viktor Janukovics kormányában is miniszter volt, majd megyei kormányzó lett. Később az Egységes Párt képviselőjeként jutott parlamenti mandátumhoz 2012-ben és 2019-ben is bejutott az országos törvényhozásba, ez utóbbit követően a több kisebb pártot összefogó A jövőért elnevezésű politikai alakulat frakciójához csatlakozott.
19:45: Nem vehetnek részt orosz és belarusz sportolók, sem sportvezetők a 2022-ben Budapesten megrendezésre kerülő vizes világbajnokságon – jelentette közleményében a nemzetközi úszószövetség. A FINA állásfoglalása szerint az orosz szövetség arról tájékoztatott, hogy az év hátralévő részében az összes orosz sportolót visszavonják a FINA összes versenyéről. A nemzetközi szövetség korábban számos, Oroszországba tervezett vizes eseményt is törölt, így az év végén Kazanyba tervezett rövidpályás úszó világbajnokságot is. A FINA szerint az eseményt december 17 és 22 között megtartják, ám tárgyalásokat kezdtek lehetséges házigazdákkal az esemény átvételéről.
A nemzetközi szövetség fegyelmi testülete közben eljárást indított Jevgenyij Rilov orosz úszó ellen a FINA szabályainak esetleges megsértése miatt, miután a tokiói olimpián két aranyérmet nyert sportoló állítólag részt vett a moszkvai Luzsnyiki Stadionban tartott háborúpárti tüntetésen. A FINA ügyvezetője ezzel kapcsolatban kérte a testület eljárásának felgyorsítását.
19:35: Az amerikai külügyminisztérium szerint az orosz hadsereg háborús bűnöket követett el Ukrajnában. A brit Sky News hírcsatorna által is idézett Antony Blinken azt mondta, hírszerzési források alapos tanulmányozását követően állítja ezt. Az amerikai külügyminiszter a csütörtöki NATO és EU-csúcs előtt azt is elmondta, ezen információikat megosztják a szövetségeseikkel, partnereikkel és a nemzetközi szervezetekkel is.
19:20: Az orosz reakciótól tartva, hiába kérték, Izrael nem engedélyezte a Pegasus kémprogram eladását Ukrajnának és Észtországnak – jelentette cikkében a The New York Times. Az amerikai lap beszámolója szerint a két kormányzat évek óta szerette volna használni az izraeli szoftvert, hogy ezzel hallgassanak le orosz készülékeket, ám az izraeliek féltek, hogy ha Moszkva tudomást szerez az eladásról, akkor romlanak emiatt a két ország kapcsolatai. Az amerikai lap már korábban is beszámolt róla, hogy az izraeli kormányzat illetékesei tavaly augusztusban is visszautasították Kijev vásárlási szándékot jelző kérését. Az ukrán, illetve az észt fél, sem a Pegasust fejlesztő NSO cég nem kommentálta érdemben az esetet. A balti államok – Észtország mellett Lettország és Litvánia – részei voltak a Szovjetuniónak, miután az a második világháború elején bekebelezte a térséget. A függetlenségüket visszanyerve a három balti köztársaság nem túl lelkes híve Oroszországnak, és az oroszellenes érzelmek nem csak a politikában mutatkoznak meg. Ennek egyik egyik jele, hogy Észtországban működik a NATO kibervédelmi egysége.
19:08: Az amerikai gazdasági hírügynökség, a Bloomberg szerint Anatolij Csubajsz orosz gazdasági vezető mellett akadt még egy pénzügyi csúcsvezető, az orosz központi bank vezéren aki le akart mondani az Ukrajnát ért orosz invázió miatt, ám lemondását nem fogadta el Vlagyimir Putyin. Az ügy fonákja, hogy Elvira Nabjullinát épp a múlt héten nevezték ki újabb öt évre, annak ellenére, hogy ő korábban az említett ok miatt távozni szeretett volna a posztjáról. További részleteket ide kattintva találnak! >>>
18:54 A Google ígéretet tett, hogy szüneteltet minden olyan hirdetést, amely megbocsátóan kezeli, semmibe veszi vagy kihasználja az ukrán-orosz konfliktust. Ezzel a Google csatlakozik számos más nagy közösségi média platformhoz, amelyek az elmúlt időszakban új, tartalmakat korlátozó intézkedéseket jelentettek be. Ez magában foglalja az orosz állami média, az RT és a Szputnyik csatorna blokkolását az Európai Unió területén. A Google korábban már bejelentette, hogy már nem értékesít online hirdetéseket Oroszországban. (The Guardian)
18:27 A svéd élelmiszeróriás, a Nestlé mégis kivonja népszerű termékeit, például a KitKatet és Nesquiket az orosz piacról, miután ukrán politikusok kritizálták a céget, amiért továbbra is jelen van Oroszországban. A Nestlé már korábban felhagyott oroszországi befektetéseivel, és mostantól csak létfontosságú élelmiszert – gyermekételeket és gyógyászati, illetve kórházi felhasználású élelmiszert – forgalmaz. Szombaton Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy tüntetésen levetített videóüzenetben kritizálta a Nestlét, amiért még mindig üzleti tevékenységet folytat Oroszországban. A BBC emlékeztetett: egyre több nemzetközi brand, többek között a McDonald's, a Coca-Cola és a Starbucks szünteti be üzleti tevékenységét Oroszországban az ukrajnai orosz invázió miatt. A többi vállalat kisebb része döntött úgy, hogy továbbra is előállít nem létfontosságú termékeket az országban. Olyan cégek is vannak, mint az M&S és a Burger King, amelyek úgy foglaltak állást, hogy a kompex franchise szerződések lehetetlenné teszik, hogy bezárják oroszországi üzleteiket.
18:12 Ismét elesett egy orosz parancsnok a ukrajnai háborúban: Alekszej Sarovról, a a 810. Fekete-tengeri tengerészgyalogos dandár parancsnokáról van szó, akinek a halálát a orosz médiának orosz hivatalos források is megerősítették a SkyNews szerint.
18:05 Egy áldozata és két sérültje volt szerdán a Kijevet sújtó bombázásnak – ezt az ukrán főváros polgármestere, Vitalij Klicsko közölte, online posztja szerint folyamatos bombázásnak van kitéve a főváros. Oroszország tagadja, hogy civilek lennének a támadások célpontjai. (The Guardian) A főpolgármester szerdán újságíróknak arról is beszélt, hogy az ukrán haderő meghiúsította az oroszoknak azt a tervét, hogy körbevegyék Kijevet. Klicsko szerint visszaszorították az orosz erőket a Kijevtől nyugatra fekvő Makariv városából és az ukrán fővárostól 20 kilométerre északnyugatra található Irpinyből, ahol az elmúlt hetekben harcok folytak. (BBC)
17:25 Az Európai Unió egyeztetéseket kezdeményez az ukrán menekültek országok közti elosztásáról a „méltányos tehermegosztás” érdekében. Ylva Johansson belügyi biztos azt mondta, nem fogják meghatározni, hogy hány menekültet kell felvennie az egyes országoknak. Elmondása szerint el szeretnék kerülni a legutóbbi, 2015-16-os nagy menekülthullám során elkövetett hibákat, amikor a 27 tagország keservesen összeveszett azon, hogy melyikük hány menekültet vegyen fel az egymillióból, aki a szíriai háború elől menekült. A „méltányos tehermegosztás” ügyében a tagállami miniszterek hétfőn tárgyalhatnak, és a belügyi biztos utalt arra, hogy ezt a gyakorlatot fejleszteni kellene.
17:20 Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrajnai konfliktusról tárgyalt telefonon Naftáli Benet izraeli miniszterelnökkel szerdán – közölte a Kreml. (The Guardian)
17:12 264 civil áldozata volt a háborúnak Kijevben az orosz invázió kezdete óta – közölte Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere sajtótájékoztatón. Az áldozatok között elmondása szerint 4 gyermek volt. Azt is elmondta: a harcok jelenleg Ljutyizs falu térségében folynak, amely 20 mérföldre (32 kilométerre) fekszik Kijevtől. A főpolgármester szerint az ukrán erőknek sikerült visszaszerezni az ellenőrzést a város északkeleti és északnyugati területei felett.
17:03 A lengyel kormányfőhelyettes elítélte a katyni mészárlás áldozatai nyughelye, a harkivi temető bombázását – írja az MTI. A PAP lengyel hírügynökség harkivi tudósítója szerda reggel számolt be arról, hogy az orosz kazettás bomba eltalálta a Harkiv melletti Pjatyihatki temetőjét, ahol a szovjet Belügyi Népbiztosság által kivégzettek, köztük az 1940-es katyni mészárlás lengyel áldozatai nyugszanak. – A halottak iránti tisztelet az emberségünk mércéje, és a civilizációnk alapját képezi – írta a Twitteren Piotr Glinski lengyel kormányfőhelyettes, kulturális és örökségvédelmi miniszter. Hozzátette: a temető lebombázása „egy következő, Oroszországot a civilizált világból kitaszító bűntett”.
16:20 A francia parlament előtt beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, akit videón kapcsoltak be az ülésterembe. Zelenszkij arra kérte a francia képviselőket, hogy emlékezzenek egy perc csenddel azokra, akik életüket vesztették a háborúban. Ukrajna elnöke arra kérte a francia cégeket, hogy vonuljanak ki Oroszországból. – A Renault-nak, az Auchannak, a Leroy Merlinnek és a többieknek fel kell hagynia azzal, hogy az orosz háborús gépezetet szponzorálják. Abba kell hagyniuk a gyermekek és nők gyilkosaink finanszírozását – fogalmazott Zelenszkij a Le Mond szerint.
Előző nap az ukrán elnök egy Oroszországgal kötött lehetséges tűzszünet feltételeiről beszélt Emmanuel Macon francia elnökkel, szerdán pedig Japánt és más ázsiai országokat buzdított arra, hogy fokozzák az Oroszországgal szembeni szankciókat. Felhívta Japánt, hogy vezessen be kereskedelmi embargót Oroszország ellen és arra kérte a japán cégeket, vonuljanak ki Oroszországból. (Skynews) Azt pedig a Twitteren közölte Zelenszkij, hogy szerdán Boris Johnson brit miniszterelnökkel is beszélt telefonon, aki a bejegyzés szerint biztosította támogatásáról Ukrajnát a most következő NATO-G7-és EU-csúcsok előtt. Zelenszkij azt írta: a háborúról és az Ukrajnának nyújtott védelmi támogatásról is beszéltek.
16:12 Az Orosz labdarúgó-szövetség (RFU) váratlanul közölte: érdekelné a 2028-as vagy a 2032-es Európa-bajnokság megrendezése iránt, annak ellenére, hogy csapataikat az ukrajnai invázió miatt eltiltották az UEFA- és a FIFA-versenyektől. Szergej Anokhin, az RFU igazgatótanácsának tagja most mégis bejelentette: pályáznak mindkét bajnokság megrendezésére. Arra lehetett számítani, hogy az UEFA az Egyesült Királyságot és Írországot jelöli majd meg a 2028-as Európa-bajnokság házigazdájanként, mert egyedül ők jelentkeztek. A pályázati határidő a mai, szerdai nap.
15:20 A NATO erősíti keleti szárnyát, mert a szövetség egyre inkább tart attól, hogy Kína támogathatja Oroszországot a háborúban, Magyarországra is új harccsoportot telepítenének – erről Jens Stoltenberg NATO-főtitkár beszélt sajtótájékoztatón Brüsszelben. – Kína politikai támogatást nyújtott Oroszországban, többek között azzal, hogy égbekiáltó hazugságokat és dezinformációt terjeszt – mondta a főtitkár. Azzal kapcsolatos aggodalmakról is beszélt, hogy Oroszország „anyagai támogatást” nyújthat Oroszországnak, és ismét figyelmeztetett: a vegyi fegyverek használata „megváltoztathatná ennek a konfliktusnak a természetét, ez a nemzetközi jog súlyos megsértését jelentené, és messzemenő következményekkel járna”
A holnapi NATO-csúcson a NATO-országok vezetői Stoltenberg szerint megegyezhetnek arról, hogy támogatják a szövetség keleti szárnyának hadrejét azzal, hogy négy új harccsoportot telepítenek Bulgáriába, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába a már meglévők – a balti államokban és Lengyelországban – mellett, így összességében a NATO már nyolc mutinacionális harccsoporttal rendelkezne keleti szárnyán. Részletek itt >>>
14:27 Vlagyimir Putyin felszólította a Gazpromot, hogy az „ellenséges országokkal” kötött olaj- és gázszerződéseit váltsa át rubelre, hogy ezzel lendítse fel a valuta árfolyamát. Putyin a Komerszant szerint úgy látja, semmi értelme annak, hogy az orosz árukat az EU-ba és az Egyesült Államokba szállítsák, majd cserébe dollárban és euróban fizessék ki őket.
14:10 Belarusz felszólított egyes ukrán diplomatákat, hogy hagyják el az országot. Az Oroszországgal szövetséges állam továbbá bezárni készül a Brestben található, a lengyel és az ukrán határhoz közeli ukrán konzulátust. Minderről a belarusz állami hírügynökség, a Belta számolt be.
13:55 A Nestle visszahívja Oroszországból az olyan brandjait, mint amilyen a KitKat vagy a Nesquik. A Nestle szóvivője szerint bébiételt és orvosi-gyógyszerészeti termékeket továbbra is előállítanak Oroszországban, de elsősorban ezekre koncentrálnak majd, így termékeik nagy részét nem teszik elérhetővé a háború miatt.
13:40 Lemondott és elhagyja az országot az orosz klímamegbízott, Anatolij Csubajsz, ezzel tiltakozva Vlagyimir Putyin háborújával szemben. Ezzel ő lett a legmagasabb szintű tisztségviselő, aki szakított a Kremllel az invázió miatt. A Bloomberg szerint a 66 éves Csubajsz azon kilencvenes évekbeli gazdasági reformerek közé tartozott, akik megmaradtak Putyin kormányában is, viszont szoros kapcsolatot tartottak fenn a nyugatiakkal. Dmitrij Peszkov egyelőre nem kommentálta Csubajsz távozását.
13:20 Csehország a kárpátaljai Ungváron készül létrehozni ideiglenes ukrajnai diplomáciai képviseletét, amely a február végén bezárt kijevi nagykövetség és a lembergi konzulátus helyett intézné a folyó ügyeket – közölte szerdán Aneta Kovárová, a cseh külügyminisztérium sajtóosztályának munkatársa a CTK hírügynökség kérdésére válaszolva. Kovárová szerint Csehország március 16-tól a lengyelországi Przemyslben és a szlovákiai Kassán működtet egy-egy konzulátust. A kassai konzulátus munkatársai hetente néhány alkalommal átmennek Ungvárra, ahol fogadják az ügyfeleket. A csehek most megfelelő épületet keresnek Ungváron, ahol a közeljövőben tartósan megnyithatnák diplomáciai képviseletüket.
„A biztonsági helyzet alakulásától függően a következő szakaszban azzal számolunk, hogy munkatársaink tartósan Ungváron maradnak és ott fognak dolgozni. Jelenleg a hivatal helyszínét mérlegeljük” – mutatott rá Aneta Kovárová. Az ungvári cseh konzulátus megerősített személyzettel dolgozna, s rövid időn belül Radek Matula nagykövet is csatlakozna hozzájuk – szögezte le a prágai külügyminisztérium képviselője. Az ungvári cseh diplomáciai képviselet létrehozásáról a múlt héten egyeztetett Martin Smolek, cseh külügyminiszter-helyettes és Volodimir Csubirk, a kárpátaljai kerületi tanács elnöke.
Aneta Kovárová szerint az ungvári képviselet kiemelten foglalkozna majd az ukrajnai menekültek ügyeivel, illetve segítséget nyújtana az Ukrajnában működő cseh szervezeteknek és állampolgároknak. Petr Fiala cseh kormányfő szerda reggel bejelentette, hogy az ukrán menekültek száma Csehországban már meghaladja a 300 ezret. Közülük mintegy 220 ezren már megkapták azt a speciális vízumot is, amely ideiglenes tartózkodásra jogosít fel az országban. Az ukrán menekültek pénzbeli segélyt, szállást és ellátást kapnak a cseh államtól, s engedély nélkül vállalhatnak munkát. (MTI)
12:50 Kína nem támogatja, hogy Oroszországot kizárják a G20-ak közül. A külügyminisztérium szóvivője, Vang Ven-pin (Wang Wenbin) ezt azt követően jelentette be az AFP cikke szerint, hogy az ötlet felvetődött az Egyesült Államok és más szövetségesei részéről. Oroszország viszont bejelentette, hogy részt kíván venni az idei jakartai G20-as ülésen. Vang Ven-pin pedig úgy nyilatkozott: a G20 a fő fóruma a nemzetközi gazdasági együttműködésnek, aminek Oroszország fontos tagja, és egyetlen tagnak sincs joga kizárni egy másik országot.
12:30 Nem a fegyverkezés, hanem a béke építése jelent megoldást Ferenc pápa szerint, aki ismét az ukrajnai helyzetről beszélt az általános audiencián szerdán. Ukrajna olaszországi nagykövete jelenleg biztonsági okokból veszélyesnek nevezte az egyházfő esetleges látogatását. Ferenc pápa az audiencia résztvevőit arra kérte, imádkozzanak, hogy a világot kormányzók megértsék, „fegyvereket vásárolni és fegyvereket gyártani nem jelent megoldást. Megoldást egyedül az ad, ha közösen dolgozunk a békén”. A katolikus egyházfő hangoztatta: „a háborúval minden elveszik, a háborúban nincsen győzelem, minden vereséget szenved (...) a háború az emberiség veresége”. Hozzátette, hogy az emberiségnek meg kell szabadulnia az önpusztítástól. Kijelentette, hogy az otthontalanná válók, a menekülők, az áldozatok, a sebesültek, az egyik és a másik oldalán életüket vesztő katonák, „mind a halál hírnökei”.
A 85 éves pápa elmondta, hogy a háború iránti gyűlöletet nagyapja ültette el benne, aki az első világháborúban a Piave-folyó frontvonalán harcolt, és személyesen tapasztalta meg a háború pusztítását. Ferenc pápa emlékeztetett, hogy március 25-re imanapot hirdetett a háborútól történő szabadulásért: Gyümölcsoltó Boldogasszony napján Oroszországot és Ukrajnát felajánlja Szűz Mária Szeplőtelen Szívének. A vatikáni Szent Péter bazilikában tartott pápai szertartással egy időben Konrad Krajewski bíboros, pápai főalamizsnás Fatimában ugyanezt a felajánlást végzi el, mint Ferenc pápa küldötte. A Szentszék által vállalt közvetítői szerepet méltatta Jaroszlav Melnyik ukrajnai nagykövet a SkyTg24 hírtelevíziónak adott interjúban szerda reggel.
Ferenc pápa kedden telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, aki Kijevbe invitálta az egyházfőt. A nagykövet úgy reagált: a pápa esetleges látogatásához mindenekelőtt tűzszünet kell a biztonság garantálására. (MTI)
12:05 Emlékezetünkbe mélyen bevésődtek az orosz katonai agresszió emlékei, amelyek arra intenek minket, hogy legyünk szolidárisak Ukrajnával – erről beszélt a Varsó polgármesterével, Rafal Trzaskowskival közös videóüzenetben Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere. A két városvezető a lengyel-magyar barátság napja alkalmából beszélt a két nép kapcsolatáról, továbbá az orosz invázióról és Ukrajna támogatásáról.
A katyni mártírok emlékműve előtt állva Karácsony Gergely kifejtette, „a lengyelek és a magyarok történelme sok ponton összekapcsolódik: mindkét nép jól tudja, milyen harcolni a szabadságért, az elnyomás ellen, emlékezetünkbe mélyen bevésődtek az orosz katonai agresszió emlékei, amelyek arra intenek minket, hogy legyünk szolidárisak Ukrajnával, és támogassunk minden olyan nemzetközi kezdeményezést, amely minél hamarabb véget vet a putyini agressziónak.” A főpolgármester úgy látja, a magyar és a lengyel kormány is elárulta azokat az értékeket, amelyekért a két nép évszázadok óta küzdött. Karácsony szerint nem elveik vannak, hanem rövid távú hatalmi érdekeik, ezért szövetségük kártyavárként omlott össze, viszont „a lengyel és magyar demokraták most is összetartanak.” Trzaskowski ehhez hozzátette, bár úgy tűnhetett, hogy a lengyel és magyar kormány viszi tovább a két nép történelmi szövetségét, de valójában együtt tiporják az európai és demokratikus értékeket.
11:44 Ezúttal a japán külügyminisztériumnak küldött videóüzenetet Volodimir Zelenszkij, megköszönve, hogy az ázsiai országok között vezető szerepet játszottak az orosz invázió elítélésében, illetve szankciók kivetésében. A Reuters szerint Japán tovább tervezi fokozni a nyomást, és kereskedelmi embargót vethet ki az orosz javakra. Csütörtökön a svéd parlamenthez is szólhat egy üzenetben az ukrán elnök.
11:30 Nemzetközi együttműködés keretében a Magyar Jégkorong Szövetség (MJSZ) vendégül látja az áprilisi divízió I/B világbajnokságra készülő ukrán jégkorong-válogatottat. Ehhez a kormányzat, a nemzetközi szövetség, valamint azon keresztül több nemzeti szövetség is segítséget nyújt – az MJSZ szerdai közleménye szerint. Az ukrán nemzeti csapat, amely a Miskolci Jégcsarnokban edzhet, vasárnap érkezett meg Miskolcra, és hétfőn már meg is kezdte a jeges felkészülést a lengyelországi világbajnokságra. A DVTK Jegesmedvék a hazai szövetség aktív közbenjárásával és segítségével látják vendégül az ukrán jégkorong-válogatottat, amely a háborús helyzet miatt nem tud otthon készülni.
„Hosszú előkészítő munka zajlott annak érdekében, hogy az ukrán válogatottat a Miskolci Jégcsarnokban fogadhassuk – mondta Egri István, a DVTK Jegesmedvék elnöke. – Folyamatosan kapcsolatban voltunk a magyar szövetséggel, valamint az ukrán csapattal, és sikerült minden nyitott kérdésre megoldást találni. Alaposan át kellett szerveznünk a mindennapjainkat, és kompromisszumokat kellett hoznunk a jég- és öltözőbeosztás, valamint sok egyéb témában. De a jelenlegi helyzetben kötelességünknek éreztük, hogy segítsük az ukrán válogatott felkészülését, amely kitűnő körülmények között dolgozhat az előttünk álló napok során.” (MTI)
10:57 Negyvenöt orosz diplomatát tervez kitiltani Lengyelország, kémkedéssel vádolva őket. A döntésről az ország biztonsági-kémelhárítási szervezete, az ABW számolt be. Stanislaw Zaryn szóvivő elmondása szerint a listát továbbították a lengyel külügyminisztériumnak, kérve az érintett személyek lengyel földről való kitiltását. Ezzel párhuzamosan az orosz nagykövetet bekérették a külügyminisztériumba. A RIA Novosztyi szerint Oroszország kész a válaszlépésekre, amennyiben diplomatáit valóban kitiltják Lengyelországból.
10:45 NATO-békefenntartók Ukrajnába vezénylése közvetlen összeütközéshez vezethet Oroszország és a szövetség között - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Nemzetközi Kapcsolatok Moszkvai Állami Egyetemén (MGIMO) elmondott szerdai előadásában. „Lengyel kollégáink már bejelentették, hogy közeledik a NATO-csúcs, és békefenntartókat kell küldeni (Ukrajnába). Remélem, értik, miről van szó. Ez a legközvetlenebb összeütközés lesz Oroszország és a NATO fegyveres erői között, amelyet mindenki nemcsak hogy el akart kerülni, de azt hangoztatta, hogy elvileg soha nem történhet meg” – jelentette ki Lavrov. Elmondta, nehezen haladnak az orosz és az ukrán delegáció közötti tárgyalások, ennek oka szerinte az, hogy Kijev folyamatosan változtatja álláspontját. (MTI)
10:20 Szakítson az eddigi Kelet-Európa-politikájával, és állítson fel egy rendes haderőt a térségben a NATO – erre szólított fel a csütörtöki NATO-ülés előtt Jonatan Vseviov, az észt külügyminisztérium képviselője. Szerinte Európa és az észak-atlanti szövetség nem térhet már vissza abba az állapotba, amelyben az orosz invázió február 24-ei kezdete előtt léteztek, egy teljesen új biztonsági környezethez kell igazodni. „Új Ukrajna lesz, új Oroszország. Lesz egy új Európa. Nincs visszatérés február 23-ához” – mondta Vseviov a Guardiannek adott washingtoni interjújában.
10:07 Biztosítja a kormány az ukrajnai háborús menekült gyerekek iskoláztatását – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerdán az MTI-vel. A közlemény szerint az Ukrajnában dúló háború miatt gyerekek tízezrei lépték át az elmúlt hetekben Magyarország határát, közülük sokan a hazatérés lehetőségére várnak, mások továbbutaztak, de napról napra emelkedik azoknak a száma, akik menedékes kérelmet nyújtanak be, és tanköteles korú gyermekeiket magyar óvodákba és iskolákba íratják be. Az óvoda- és iskolaválasztás szabadsága őket is megilleti, a körzetes intézményeknek azonban az érintetteket fel kell venniük – hangsúlyozták. Az óvodai nevelésben 3 éves kortól kötelező részt venni – hívták fel a figyelmet, hozzátéve, hogy ez a korosztály rendkívül gyorsan megtanulja a nyelvet.
Az iskolákban is cél a gyerekek minél gyorsabb integrációja és felzárkóztatása, illetve adott esetben a magyar nyelv megtanítása – írták. A kormány ezért a kötelező iskoláztatáson felül heti öt délutáni, egyéni foglalkozást biztosít az érintett tanulóknak, és havi 130 ezer forint többlettámogatást biztosít az Ukrajnából érkező menekülőket befogadó iskoláknak, köznevelési és szakképző intézményeknek – ismertették. A kormány április 20-áig megnyitja az érintetteknek a magyarországi érettségire jelentkezés, illetve a korábbi jelentkezés módosításának lehetőségét, és ingyenesen biztosítja, hogy Magyarországon érettségi vizsgát tegyenek – olvasható az Emmi közleményében.
09:51 Vlagyimir Putyin nem tűnik érdekeltnek egy mihamarabbi tűzszünetben az olasz kormányfő, Mario Draghi szerint. A miniszterelnök a parlamentben beszélt arról, hogy Oroszország csak húzza az időt, és nem látszik, hogy valóban szeretne megállapodni. Draghi a Reuters szerint sürgette Kínát is, hogy ne támogassa Oroszországot, és segítsen békét teremteni Ukrajnában.
09:36 Egyelőre megerősítetlen jelentések szerint az oroszok lebombáztak Csernyihivben egy olyan hidat, ami kulcsfontosságú volt a civilek kimenekítésében és a humanitárius segély szállításában. Az ukrán belügyminiszter tanácsadója, Anton Gerascsenko a Telegram-oldalán számolt be az értesülésről, a csernyihivi regionális vezetés fejére, Vjacseszlav Csauszra hivatkozva.
09:23 Egy londoni biztonságpolitikai elemzőintézet, a McKenzie Intelligence Services a pusztítás alapján arra a következtetésre jutott, hogy egyetlen bomba, méghozzá egy lézer irányítású KAB-500L bomba becsapódása okozta a tragédiát a mariupoli színháznál. Részletek itt>>>
09:07 Undorító, kriminális és amorális módon járt el a Nyugat a volt orosz elnök, Dmitrij Medvegyev szerint. A korábbi miniszterelnök, Oroszország Biztonsági Tanácsának jelenlegi alelnöke a Reuters szerint kifejtette, az Egyesült Államok megpróbálta megalázni, korlátozni, megosztani és elpusztítani Oroszországot, és azt kockáztatja, hogy az Egyesült Államok a szenilitásba esők utolsó menedékévé válik. (Ezzel feltehetőleg Joe Biden elnököt kívánt gúnyolódni.)
08:51 Kedden 1638 menekültet fogadott a rendőrség a társszervekkel együtt a fővárosban – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) szerdán a police.hu oldalon. A különvonatokkal Kőbánya felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba. Az érkezők között 572 gyermek volt – írták. A fővárosi és vidéki szálláshelyeken 99 ember, köztük 72 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg – tették hozzá.
A BRFK a Készenléti Rendőrséggel és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendészeti hallgatóival Kőbánya felsőn segíti az Ukrajnából érkező menekülteket. A főkapitányság 31 ukrán tolmáccsal kötött megbízási szerződést, és saját állományából is biztosít tolmácsot – ismertették. A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot a katasztrófavédelem, az idegenrendészet, a MÁV, a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, a fővárosi kormányhivatal, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben. (MTI)
08:30 Luhanszk kormányzója szerint sikerült megegyezni egy időleges tűzszünetben, hogy ezalatt ki tudják menekíteni a városban ragadt civileket. Szerhij Hajdaj a Telegram-csatornáján számolt be róla, hogy a fegyvernyugvás helyi idő szerint reggel kilenc órától lesz érvényben.
08:15 Mindeddig 121 gyerek vesztette életét az ukrajnai háborúban, közölte szerdán az ukrán főügyészség a Telegramon. A sebesült kiskorúak száma eközben 167. A legfrissebb ENSZ-jelentés szerint március 21-éig 953 civil áldozatot szedett a háború, 1557-en pedig megsérültek. A halottak közt 192 férfi, 142 nő, 12 kislány és 26 kisfiú volt, illetve további 40 gyerek és 541 felnőtt, akiknek a neme egyelőre tisztázatlan.
08:00 A Roszatom egyik alvállalkozója több, a Paks II.-beruházáshoz tartozó építkezésen dolgozó munkavállalónak is felmondott a héten. Részletek itt>>>
07:45 A Pentagon elítélte Dmitrij Peszkovot, amiért nem zárta ki, hogy Oroszország nukleáris fegyvereket használjon az ukrajnai háború során. A Kreml szóvivője ugyanis egy keddi interjúban arról beszélt, bizonyos esetben valóban ehhez a lépéshez folyamodhatnak. Korábban pedig Vlagyimir Putyin beszélt arról, hogy magasabb készültségi szintre helyezi Oroszország nukleáris arzenálját. Peszkov most azt mondta, ha Oroszország a létében érzi fenyegetve magát, akkor nyúlhat ezekhez a fegyverekhez. Az Egyesült Államok védelmi minisztériumának szóvivője, John Kirby ennek kapcsán úgy fogalmazott: ez nem az a mód, ahogy egy felelős nukleáris hatalom viselkedne.
07:30 Vlagyimir Putyin részt kíván venni azon a G20-as csúcstalálkozón, amelynek idén Indonézia ad otthont. Erről Oroszország jakartai nagykövete számolt be szerdán, nem sokkal azt követően, hogy a csoport több tagja Oroszország kizárását követelte. Ljudmila Vorobijeva egy szerdai sajtókonferencián kifejtette, nemcsak a G20, de sok más szervezet is megpróbálja kiutasítani Oroszországot, a nyugat reakcióját pedig ő teljesen eltúlzottnak tartja. Az Egyesült Államok és szövetségesei valóban vizsgálják, hogy Oroszország tagja maradjon-e a G20-aknak, vagy utasítsák ki. További részletek itt>>>
07:10 Az utóbbi napokban, bizonyos frontszakaszokon az ukrán védelmi erők az orosz támadók megállításán-lassításán túl azzal is próbálkoznak, hogy ellentámadásokat indítsanak, és ezzel bizonyos elfoglalt területeket visszaszerezzenek az oroszoktól. Részletek itt>>>
6:50 Emmanuel Macron francia államfő kedden ismételten beszélt orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal, de az egyórás telefonbeszélgetésen nem sikerült megállapodásra jutni a francia fél által kért tűzszünetről Ukrajnában – jelezte a francia elnöki hivatal. Ez volt a nyolcadik alkalom, hogy az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta a francia és az orosz elnök telefon beszélt egymással.
„Egyelőre nincs megállapodás, de Macron elnök meg van arról győződve, hogy folytatni kell az erőfeszítéseket” – tudatta az Elysée-palota. A francia elnökség álláspontja szerint „nincs más megoldás, mint a tűzszünet, valamint jóhiszemű tárgyalások Oroszország részéről Ukrajnával”. „Macron elnök Ukrajna mellett áll” – hangsúlyozta a francia elnöki hivatal. Moszkva csak annyit közölt az AFP hírügynökség szerint, hogy a megbeszélést a francia fél kezdeményezte, és annak témája az ukrajnai helyzet, valamint az ukrán és az orosz fél között folyamatban lévő tárgyalások voltak. (MTI)
6:28 Összefoglaljuk a legfrissebb fejleményeket:
- Putyin elnök szóvivője CNN-nek adott interjújában nem zárta ki az atomfegyver bevetésének lehetőségét, ha Oroszország létét fenyegetné veszély.
- Az Egyesült Államok erre reagálva elmondta, hogy egy felelős atomhatalom nem viselkedhet ilyen meggondolatlanul.
- A nyugati hírszerzők szerint az orosz támadás továbbra is megtorpant, és az ukrán városokat körülzárni szándékozó orosz támadók védelmi pozíciókat vesznek fel.
- Folytatódik Mariupol ostroma, 100 ezer civil rekedt a városban, gyakorlatilag minden közszolgáltatás nélkül.
- Kedden 7000 embert sikerült kimenekíteni Mariupolból.
- Az Egyesült Államok várhatóan újabb szankciókat jelent be Oroszország ellen, miután Biden elnök tárgyalt a G7-tel és a NATO-val Brüsszelben.
- Zelenszkij ukrán elnök videohíváson keresztül fog beszédet intézni a csúcs résztvevőihez, várhatóan még több légvédelmi fegyvert kér majd.
6:20 Az ukrán miniszterelnök-helyettes élesen kritizálta a magyar kormányt.
A Telex beszámolója szerint Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes a Facebookon azt írta, hogy a magyar kormány ukrajnai agresszióval kapcsolatos álláspontja alig tekinthető nem oroszbarátnak.
Verescsuk felsorolja az Orbán-kormány elmúlt hetekben tanúsított, sokak szerint visszatetsző viselkedését. Azt, hogy a magyar kormány nem küld fegyvereket Ukrajnának (sőt még azt sem engedi, hogy az ország területén áthaladjanak a szállítmányok).
Részletek cikkünkben.
