Néhány hónappal az őszi választások előtt elolvadt a német Zöldek előnye. A kereszténydemokraták a tavaszi botladozás után újra vezetik a népszerűségi listákat, miközben a Zöldek körül egyre több a rossz hír és a bizonytalanság. Nagy reményekkel indult kancellárjelöltjük, Annalena Baerbock különösen sokat veszített hitelességéből, de egyre többen értetlenkednek az ökopárt több elképzelése kapcsán is.
A Szász-Anhaltban tartott tartományi választásokon elért átütő kereszténydemokrata siker után várható volt, hogy az eredmény érezteti hatását az országos támogatottságban is. Így is lett, hiszen a CDU 27–28 százalékkal újra a legnépszerűbb, míg a tavasszal az élre vágó Zöldek 22–24 százalékos támogatottságra estek vissza.
A trendváltásban szerepet játszik, hogy a kereszténydemokraták lezárták belső vitáikat, a járványhelyzet javulásával pedig csökken a társadalom idegessége. Egyre tömegesebb az oltás, a németeknek már 83 százaléka szeretne vakcinához jutni, és immár tud is. Nem véletlen, hogy a 16 év után távozó Angela Merkel kancellár népszerűsége is újra növekszik. Ehhez jött még a Szász-Anhaltban tartott választások eredményének pszichés hatása, utóbbi azonban csupán a CSDU erősödését magyarázza, a Zöldek szabadesését nem.
Az ökopárt lendülete ugyanis már valamikor májusban megtört. Egy ideig ugyan fej fej mellett haladt a két párt, ám érezhető volt, hogy a Zöldekben nem nagyon van több erő. Hiába értékeli a németek jelentős része, az Infratest Dimap intézet felmérése alapján 28 százaléka, a legfontosabb kihívásnak manapság a klímavédelem problémáját, a kínált megoldások tekintetében már nagyobb a bizonytalanság. A társadalom mintegy fele azt még támogatná, hogy emeljék a repülőjegyek árait, vagy például 130 kilométer per órára csökkentsék az autópályákon a maximális sebességet. A Zöldek azon felvetésével azonban, hogy 2030-ra 10 százalékkal dráguljon a benzin, a németek 78 százaléka kategorikusan nem ért egyet. Baerbock nem gondolta át, hogy a literenkénti 16 centes áremelési javaslata nemcsak a keleti tartományokban, de a nyugatiakban sem arat tetszést. A németek többsége ráadásul – a Zöldekkel ellentétben – nem állítaná le az Északi Áramlat földgázt szállító vezeték építését sem. Ahogy közelednek tehát a választások, úgy válik egyre többek számára világossá, hogy a Zöldek ökoradikalizmusa mivel jár a mindennapi életben.
Az ökopárt iránti bizalmat meg-megrendítik a körülöttük megszaporodott furcsaságok is. Amióta ugyanis egyértelművé vált, hogy a párt kormányra kerülésével komolyan számolni kell, a sajtó is többet foglalkozik vele. S mintha változna a megítélésük is. Míg tavasszal még egyértelműen erős médiahátszélben törhettek az élre, most már meg-megkapargatja a sajtó politikusaik múltját is. Így például a kancellárjelölt Annalena Baerbockét is. A maximalista, mindig felkészült, talpraesett politikus képe pedig több helyen repedezni kezdett. Kiderült például, hogy Baerbock 2018 óta rendre elfelejtette bejelenteni a Bundestag igazgatóságánál a képviselői fizetése mellett szerzett jövedelmét, amelyre a társelnöki tisztséghez kapcsolódó pótlékok révén tett szert. De feltűnő „pontatlanságokat” találtak a kancellárjelölt hivatalos életrajzában is. Így például nem az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságában (UNHCR) visel tagságot, hanem az UNO-Flüchtlingshilfe nevű egyesületben, amely az UNHCR-nek szervez pénzgyűjtő akciókat Németországban. Ezek a jóindulattal is figyelmetlenséggel, hanyagsággal magyarázható esetek egyértelműen gyengítették Baerbock tekintélyét, a tiszta és kormányképes politikus imázsát.
Mégpedig nem is kicsit. A Zöldek kancellárjelöltje egyetlen hónap alatt elveszítette támogatóinak több mint egyharmadát: míg május elején még 43 százalék támogatta, addig ma már csupán a németek 28 százaléka tartja alkalmasnak kancellárnak. Eközben a ZDF országos köztelevízió megbízásából havonta készített Politbarometer címet viselő kutatásból az is kiderült, hogy a CDU–CSU jobbközép pártszövetség jelöltjét, a megválasztásakor még rendkívül alacsony, 20 százalék alatti elfogadottságú Armin Laschetet már a németek 43 százaléka látja alkalmasnak a kancellári tisztségre. Még többen (48 százalék) gondolják ezt a szociáldemokrata (SPD) Olaf Scholzról, ő azonban pártja alacsony támogatottsága miatt gyakorlatilag kiesik a versenyből. Éppen ezért árulkodók a csupán a két fő jelöltet figyelembe vevő kérdésre adott válaszok: ebben az összevetésben a németek 59 százaléka szavazna Laschetre, míg 31 százalék Baerbockra.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2021/25. számában jelent meg június 18-án.
