Az Északi Áramlat bővítésében részt vevő cégekkel szembeni szankciók mellett már ideológiát is gyártott a Fehér Ház, amellyel az amerikai cseppfolyósított gáz (LNG) európai exportját próbálja elősegíteni. Az Egyesült Államok „a szabadság amerikai molekuláiként” ajánlja az orosznál jóval drágább gázt, és akárcsak a geopolitikai térnyerést szolgáló „demokráciaexport” esetében, agresszívan igyekszik megtisztítani a terepet a gáz exportja előtt. Míg Donald Trump az európai energiabiztonságot félti, addig az új kommunikáció ideológiai támaszt is ad az amerikai LNG vásárlásához. Washington azonban nemcsak saját gáza számára akar piacot szerezni. Évtizedek óta kiemelt európai geopolitikai célja, hogy megakadályozza a német technológia és az orosz források egymásra találását. Az Északi Áramlat e mindkét felet erősítő gondolkodás megtestesülése, így aztán Washington kettőzött erővel dolgozik kisiklatásán.
Mindez azonban eddig nem nagyon hatotta meg az orosz gáz legnagyobb felvásárlóját, Németországot. Ezt jól mutatja, hogy Klaus Ernst, a Bundestag gazdasági és energetikai bizottságának elnöke azzal vágott vissza a berlini amerikai nagykövetnek az Északi Áramlattal kapcsolatos fenyegetéseire, hogy Németország nem Amerika gyarmata, és ez a nyomásgyakorlás szembemegy a német gazdasági érdekkel. Elkötelezett támogatója az orosz gáz szállítását megkönnyítő beruházásnak Angela Merkel is. A kancellár a projekt elé szintén folyamatosan akadályokat gördítő Európai Bizottságnak adta nemrégiben értésére, hogy az új gázdirektíva sem állhat a vezeték bővítésének útjába. Az új elképzelés a kitermelő és a szállító szétválasztásával megtörné a Gazprom monopóliumát, és a harmadik fél hozzáférésének garantálásával csökkentené a szállítási kapacitást. Ha a jogszabályt érvényesítenék az Északi Áramlatra is, az adott esetben azt jelentené, hogy a kapacitás fele kihasználatlan maradna.
Trump több frontot nyitott a kereskedelmi háborúban | Magyar HangKiállt az Északi Áramlat mellett a közelmúltban a szlovák kormányfő és az osztrák államfő is. Alexander Van der Bellen a Vlagyimir Putyinnal folytatott tárgyalásai előtt beszélt arról, hogy Bécsnek esze ágában sincs kiszállni a projektből. „Ha olcsóbb lenne az amerikai gáz, akkor elgondolkodnánk, de így semmilyen gazdasági alapja nincs annak, hogy Ausztria változtasson eddigi energiapolitikáján” – mondta az osztrák elnök.
Washington azonban nem adja fel. A kongresszus újabb szankciókkal akadályozná meg az Északi Áramlat bővítésének befejezését. Ezúttal az építkezésben részt vevő cégeket fenyegeti különböző gazdasági korlátozásokkal, mégpedig azokat – a svájci Allseas, az olasz Saipem és az orosz MRTSZ –, amelyek hajói részt vesznek a csövek lefektetésében. De a legújabb képviselői tervezet azokat a társaságokat is büntetné, amelyek biztosítják ezeket a hajókat.
A világ végképp a nemzeti önzésből fakadó konfliktusok korszakába lépett | Magyar HangNem véletlen tehát, hogy az amerikai LNG mind nagyobb teret nyer Európában. Az abszolút számokat tekintve piaci részesedése még messze van az orosz vezetékes gázétól, ám azért figyelemre méltó, hogy 2018 júliusa óta 10,4 milliárd köbméterre nőttek európai szállításai. Ez 272 százalékos bővülést jelent, egyben azt is, hogy 12,6 százalékos részesedésével az idei télen az Egyesült Államok volt az Európai Unió legnagyobb gázszállítója. A jövőt illetően pedig sokat sejtet, hogy az Egyesült Államokban jelenleg három cseppfolyósító üzem dolgozik exportra, miközben egy éve még csak egy volt. Közben újabb három üzem áll beindítás előtt, kettőt pedig építenek. Így a mostani, évi 40 milliárd köbméteres cseppfolyósító kapacitás 2025-re 130 milliárdra nő.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/25. számában jelent meg, 2019. június 21-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/25. számban? Itt megnézheti!
