Merjünk-e Horvátországba utazni?

Merjünk-e Horvátországba utazni?

Strand a horvátországi Brac szigetén (Fotó: Nick Savchenko/Flickr)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Azt nem tudni, hogy Robert Louis Stevenson (1850-1894) skót író járt-e Horvátországban, az viszont biztos, hogy ő teremtette meg a disszociatív személyiségzavar archetípusát Dr. Jekyll és Mr. Hyde személyével. A másként többszörös személyiségzavarként emlegetett kórkép meghatározó jellemzője, hogy az egyénnek két vagy több elkülönült személyisége van. Ha nem is köt ki a pszichiátrián, mindenképpen zavarodottnak érezheti magát az az ember, aki azt szeretné megtudni, érdemes-e most Horvátországba utazni.

Egyfelől van a riogatás. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) honlapja azt mutatja, a horvát tengerparti térség jelenleg a kockázatos, sárga besorolás alá esik, de sajtóhírek szerint a növekvő esetszámok miatt hamarosan várhatóan Zágrábbal együtt átkerül a piros jelzésű, azaz a súlyosan fertőzött régiók listájára. „Ez különösen rossz hír az idegenforgalomból élőknek – írja a távirati iroda. – Sajtóhírek szerint ugyanis a turisták már elkezdték lemondani szeptemberi előfoglalásaikat.”

Mint az a konzuli szolgálat honlapján olvasható, a sárga besorolás a fokozott biztonsági kockázatot jelentő országok és térségek kategóriája. A piros kategória: „Ez a legszigorúbb biztonsági figyelmeztetésünk. Az e kategóriába tartozó országokban válsághelyzet, fegyveres összetűzések, háborús cselekmények, zavargások, természeti katasztrófák, betegségek vagy egyéb – a személyi biztonságot közvetlenül veszélyeztető – események tapasztalhatók. Javasoljuk, hogy e célországokba ne tervezzen utazást, vagy törölje tervezett utazását. Amennyiben már az országban tartózkodik, javasoljuk, hogy minél előbb hagyja el az országot, amíg a kereskedelmi járatok erre lehetőséget biztosíthatnak. Amennyiben úgy dönt, hogy a Konzuli Szolgálat felhívása ellenére az országban marad, a Konzuli Szolgálat nem tudja garantálni Önnek a segítségnyújtást” – olvasható a szolgálat oldalán.

Csúcsforgalom van

Ami a lemondásokat illeti, azoknak is kettős a természetük. A beszámolók szerint egyfelől ugye a turisták kezdték el lemondani a foglalásaikat, az erre szakosodott fórumokon viszont arról is lehet olvasni számtalan beszámolót, hogy a szállásadók is. Néhány példa (a szállások nevét mi pontoztuk ki):

„Sziasztok! Megint én, tegnap este lemondták a szállásunk, így az utolsó pillanatban kérnék segítséget. A helyszín fixen Crikvenica/Selce/Novi Vinodolski, tehàt ezen a vonalon valahol. Augusztus 25-29. Ha esetleg valaki tudna ajánlani egy fiatal egyetemista pár számára is megfizethető szállást, elképesztő hálásak lennénk. Köszönöm szépen”

„booking által visszaigazolt, 100 %-ban kifizetett, szállásadóval telefonon leegyeztetett szállásra mondták a helyszínen, hogy sajnos nincs már kiadó apartman.”

„Apartman (...), Pula. Airbnb-n automatikus foglalás után (nem kéri a kiadó visszajelzését), a teljes összeg átutalása után (erre lehetőséget ad), két héttel az utazás előtt ír, hogy mondjam le, mert nem szabad a hely, kiadta bookingon. Kérdeztem, tudja-e, hogy jutok a pénzemhez, mennyi idő, hiszen kifizettem és most itt állok a csalódott gyerekekkel pénz nélkül, erre közölte, hogy ő nem dolgozik az airbnb-vel. Foglaljak másik időpontra a bookingon. (Nem tettem, már csak azért sem, mert akkor tudunk menni, nem máskor.) Airbnb-elindítottam a lemondást, jelezve, hogy a tulaj kérésére, így végül ő mondta le.”

„Vodice, (...) Apartman, lefoglalva. 5-én mentünk volna 12-ig. 2-án írt,hogy sorry, de akkor helyben azonnal fizettek neki…”

„Apartmani (...), Novi Vinodolski. 3 órával az érkezés előtt mondta le a Bookingon keresztül. Teljes összeg el volt utalva. Nem mondott indokot. Booking nem tudott másik szállást ajánlani, így nekünk kellett 2 kisgyerekkel keresni, késő estére találtunk…”

Az egyik legnagyobb online utazási irodánál magánemberként érdeklődve azt tudtuk meg, a fenti példák kirívó esetek, néhány alkalommal valóban előfordulnak, azonban nem jellemzőek. A tájékoztatás szerint a jelenséget az magyarázza, hogy csúcsforgalom van a térségben, jelentős a szállások iránti érdeklődés, ezért néhányan az azonnal, esetleg többet fizetőknek adják ki szállásaikat. A csúcs az iskolakezdés miatt a gyerekes családok elmaradásával szokás szerint egyre inkább mérséklődik, az utószezon szeptember végéig tart. Az iroda munkatársa utazásra buzdított, ami abból a szempontból mindenképpen érthető, hogy ebből él.

Nem tapasztalnak tömeges lemondásokat

A magyar utazók szálláslemondásairól Horvát Mira, a Horvát Idegenforgalmi Közösség (HIK) főmunkatársa ezt a tájékoztatást adta: „több utazási iroda visszajelzése alapján írjuk, hogy nincsenek lemondások, esetleges érdeklődések vannak a várható szeptemberi »helyzettel« kapcsolatban de tömeges lemondásokat nem tapasztaltak”.

A szállásadók részéről történt lemondásokról pedig ezt: „Sajnáljuk mindazokat, akik ilyen helyzetbe kerültek és határozottan elítéljük az effajta eljárásokat. Az ilyen egyének rontják a horvát turizmus és mindazon házigazdák/szálláskiadók hitelét, akik becsületesen végzik a munkájukat, és akik számára a vendég mindig az első helyen áll – és ők vannak többségben. Tudomásunkra jutott pár ilyen eset – s nem csak magyar, hanem más országokból érkező turistákat illetően is – és reményeink szerint ilyen helyzetek a jövőben nem fognak előfordulni.”

A Horvát Idegenforgalmi Közösségnél jövő hétre ígértek részletes tájékoztatást a lemondott szállások ügyében, így várhatóan arra is akkor kapunk majd választ, mit tehet, aki kifizette a szállását, de nem tudta elfoglalni, mert másnak adták ki.

Nem hivatalos információink szerint a horvát tengerparti térség esetleges piros kategóriába átsorolása nem jelent majd érdemi változást azoknak, akik rendelkeznek oltásokkal. A hivatalos információkét érdemes felkeresni a konzuli szolgálat oldalát, ami ide kattintva érhető el. Az ott közölt információk szerint jelenleg a világjárvány miatt nem javasolják a külföldre utazást, de Horvátországba be lehet utazni.

A HIK tájékoztatása szerint január 1-től augusztus 24-ig összesen 395 ezer magyar turista 2 165 000 vendégéjszakát töltött el Horvátországban, ahol a magyarok átlagosan 5,5 napot töltenek el. A tavalyi év azonos időszakához képest ez 83 százalékos növekedés a turisták, és 79 százalékos növekedés a vendégéjszakák számát illetően.

A magyar turisták többsége (több mint 50 százalék) hagyományosan a magánszállást választotta, ez a szállásforma 75 százalékos növekedést ért el. A legnagyobb növekedést (valamint a korábbi évekhez mért különbséget) a szállodák érték el (+ 110 százalék), ahol a magyar turisták átlagosan 4,5 napot tartózkodnak. Érezhető növekedés tapasztalható továbbá a hajós turizmusban is, amit egyre több magyar választ nyaralásához.

A legnagyobb turisztikai forgalom a magyar piacról Primorje-Gorski Kotar megyében (Kvarner) realizálódott (555 000 vendégéjszaka), ezt követi Isztria megye (435 000 vendégéjszaka), majd Split-Dalmát megye 416 000 vendégéjszakával. A magyar vendégek Split-Dalmát megyében tartózkodnak az átlagnál tovább, egészen pontosan 6,2 napig.