Mi legyen a terrorizmus árváival?

Mi legyen a terrorizmus árváival?

Az Al-Hol menekülttábor lakói Szíriában (Fotó: ICRC/Cynthia Lee)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Hetek óta foglalkoztatja a belga közvéleményt annak a hat gyermeknek az ügye, akiket Szíriából telepít vissza a belga állam. A gyerekek belga állampolgárságúak, szüleik azonban évekkel ezelőtt az Iszlám Állam szolgálatába álltak, és vitték magukkal a családjukat is. A férfiak valamennyien meghaltak a harcokban, az édesanyák közül ketten maradtak életben. Az összes gyerek egy menekülttáborban él már hosszabb ideje, kurd fennhatóság alatt. A kurdok nyomatékosan kérik azokat az európai országokat, akiknek állampolgáraik valamelyik menekülttáborban vannak, hogy segítsenek ezeknek a személyeknek a visszatelepítésében. Szinte kizárólag gyerekekről van szó, a szülőket ugyanis – amennyiben még életben vannak – valamelyik iraki vagy szíriai börtönben tartják fogva, jó eséllyel kivégzés, illetve nagyon hosszú börtön vár rájuk azért, mert terroristák voltak.

Alexander de Croo belga pénzügyminiszter azt mondta: „Ezek a gyerekek az országunkban születtek, nem volt más választásunk.” Politikai ellenlábasa, a volt migrációügyi államtitkár, Theo Francken azonban kijelentette, egyáltalán nem biztos abban, hogy ezek a gyerekek árvák. Szerinte, ha később előkerülnek a szülők, akkor ilyen alapon őket is vissza kellene fogadni. Nem csak a téma jellege miatt vált ki éles politikai vitát az ügy: Belgiumban jelenleg nincs kormány, a május végi választáson megerősödött a bevándorlásellenes párt, és nagyon kiegyenlített eredmény született. Jelenleg 8–10 olyan párt is van, amelyik tagja lehet majd az új belga kormánynak – ha sikerül a személyekben és a programokban közös nevezőre jutni. Mindenesetre az ilyen viták nem segítik a megegyezést.

A város, ahol a terroristák gyermekei laknak | Magyar Hang

Egy komplett, orvosokból, szakértőkből, tévéstábból álló csoport utazott néhány hete abba a táborba, ahol a gyerekek vannak. Mindenre kiterjedő vizsgálatnak vetették alá őket és megnézték azt, hogy bármelyikük radikalizálódott-e, vagy fogékony-e a szélsőséges iszlám eszmékre. A hat gyermek közül kettő tízévesnél fiatalabb, négy pedig idősebb, sőt a legnagyobb – egy lány – már 18 is elmúlt. A legkisebb másfél éves, neki minél előbb gondos orvosi ellátásra van szüksége, mert súlyos beteg. A nagyszülők egyébként évek óta küzdenek azért, hogy a gyerekek visszakerüljenek Belgiumba, és remélik, családi környezetbe helyezik majd el őket.

Heidi de Pauw egyike volt azoknak a szakértőknek, akik felkeresték a gyerekeket az Al-Hol táborban. „Ezek a gyerekek érzelmi hullámvasúton mentek keresztül. Holott ugyanazt kellene csinálniuk, mint minden gyereknek: iskolába járni és játszani” – mondta egyik nyilatkozatában. Hozzátette azt is, hogy nem szabad naivnak lenni, ezek a gyerekek biztos nagyon sok mindent megtapasztaltak már. Az elmúlt években bombázásokat, lövöldözéseket éltek át, sőt volt olyan gyerek, aki szemtanúja volt saját szülei megölésének is. Ugyanakkor a belga állam eurómilliókat fordított már a radikalizálódás megelőzésére, Heidi de Pauw szerint abszurd lenne, ha nem hinnének saját rendszerük működőképességében.

A hatóságok azt szeretnék elérni, hogy a gyerekekről ne derüljön ki a „múltjuk” az új életükben, mert az újabb törést okozna az életükben. Ugyanakkor sorsukat, fejlődésüket a szokottnál is alaposabban figyelemmel kísérik majd.

Mióta az Iszlám Állam kalifátusa megbukott, Észak-Szíriában negyven különböző országból származó nő és gyerek – közöttük több száz árva – tartózkodik kurd fennhatóságú táborokban. Csak az Al-Holban több mint 70 ezren élnek, akik közül tízezren külföldiek, ezen belül 6500 kisgyermek.

Nem csak Belgium fogad vissza gyerekeket. Az elmúlt hetekben már 12 francia és két holland gyereket evakuáltak Észak-Szíriából, de Svédországba, Norvégiába és Németországba is vittek árván maradt gyereket.

A belga hatóságok adatai szerint összesen 413 belga állampolgárságú férfi és nő utazott Szíriába és Irakba és állt be a terrorszervezethez. Nekik együttesen 186 gyermekük van, akiknek 80 százaléka Belgiumban született. Néhányan visszatértek, de a gyermekek többsége még az egykori háborús övezetben tartózkodik. A legnagyobb részükről a hatóságok nem tudnak semmit.