A választásokat követő hetekben fel fognak pörögni az események az európai nagypolitikában: személyekről kell dönteni. Már május 28-án, kedden találkoznak az állam- és kormányfők egy informális vacsorán Brüsszelben, hogy megbeszéljék a választások tanulságait.
A találkozót Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke hívta össze, a vezetőknek ugyanis négy személyről kell dönteniük – ha nem is kedden, de a közeljövőben. Új vezetője lesz az Európai Tanácsnak (ET), az Európai Bizottságnak (EB), az Európai Központi Banknak (EKB) és kell egy új külügyi főképviselő is. Ezt egy csomagban kell kezelni, a posztok közül talán az EKB első emberének tisztsége lóg ki, de az olasz Mario Draghi ugyanis már kilenc éve elnökli ezt a szervezetet, tovább nem lehet meghosszabbítani a mandátumát.
Donald Tusk utódjáról egyelőre csak találgatások vannak. Jean-Claude Juncker utódját a csúcsjelölti rendszer adja meg, vagyis a választásokon győztes párt listavezetője lesz az EB elnöke – legalábbis a pártok elképzelése szerint. Az ET tagjai közül ugyanis sokan csak vonogatják erre a vállukat, mondván, ez sehol sincs leírva, az uniós alapszerződés értelmében a bizottsági elnököt az állam- és kormányfők választják meg – szabadon, kötöttségek nélkül.
EP-választási körinterjú a véghajrában - kicsit másként | Magyar Hang
Európai Ügyészség, nyelvtanulás, álhírek, jogállamiság - ezek az EP-választási kampány slágertémái. A XXI. századi pártok jelöltjeit most nem csak ezekről kérdeztük, szóba került a disznóvágás és az avarégetés éppúgy, mint a kórházi menü és az irodalom. Körinterjú a véghajrában - kicsit másként.
Ugyanakkor az Európai Parlamentnek is hozzá kell járulni ehhez – vagyis vétójoguk van a jelölt személyét illetően. A külügyi főképviselő jelenleg az olasz Federica Mogherini, az ő utódját is meg kell találni, akit szintén a kormányfők tanácsa választ meg. Mindez várhatóan a június 20-21-i EU-csúcson történik majd. A döntésnél több szempontot is figyelembe kell venni: figyelni kell a területi kiegyenlítődésre, hogy lehetőleg újabb tagállamok is kapjanak posztot, a nemek közötti arányra, és hogy ne csak a legnagyobb országok képviselői üljenek vezető posztokon. Elkezdődik a parlamenti munka is, júliusban két plenáris ülésszak lesz, az elsőn, július 2-án megválasztják majd az Európai Parlament elnökét.
Nyáron az új bizottsági elnök megkezdi a biztosi kollégium felállítását, a tagállamok jelölése alapján, az elnök dönt majd a portfóliókról, ezekre felkéri a biztosjelölteket, akiket aztán majd szeptembertől az EP szakbizottságai hallgatnak meg és döntenek alkalmasságukról.
Az új biztosi testület november 1-jén kezdi meg a munkáját. Legkésőbb eddig – persze, mindig minden változhat – a briteknek el kell hagyniuk az uniót. Akkor is, ha nem szavazzák meg a kilépési megállapodást, ekkor jön a „kemény brexit”. Ekkortól megszűnik a most megválasztott brit EP-képviselők mandátuma, ezek egy részét visszavonják, a többit pedig szétosztják a tagállamok egy része között, a lakosságarányosabb képviseletet szem előtt tartva, de Magyarországnak nem lesz több képviselője. Az a lehetetlen helyzet is előfordulhat, hogy a brit kormány által jelölt biztos felkérést kap egy portfólióra, a parlamenti bizottság meghallgatja, alkalmasnak találják, aztán az első munkanapjára már nem megy be az illető, mert nem lesz rá jogosult. A szakterületét pedig újra kell osztani, ami azt jelenti, hogy az(ok) a biztos(ok), aki(k) megkapja/megkapják az ő szakpolitikáit, mehet(nek) ismét parlamenti meghallgatásra.
