Ötszázezer németországi török döntött úgy, hogy Erdoğant támogatja a vasárnapi török elnökválasztáson. Ez nagy többsége azoknak, akik az urnákhoz járultak: magasan a törökországi átlag felett, 67 százalékban szavaztak Erdoğanra. De vajon miért ennyire népszerű köztük a török elnök?
Recep Tayyip Erdoğant, Törökország eddigi elnökét 52,14 százalékos eredménnyel választották újra vasárnap. A Németországban élő másfél millió választásra jogosult – török állampolgársággal vagy azzal is rendelkező – török közül 732 ezren adták le a szavazatukat, döntő többségük, több mint 67 százalékuk Erdoğanra voksolt. A választási győzelmet több német városban, többek között Berlinben és Hamburgban is gyalogos és autós felvonulásokkal ünnepelték a németországi törökök.
A németországi választási eredmény Erdoğan számára Berlinben volt a legkevésbé kedvező. A német főváros, ahol a legnagyobb németországi török közösség él, ebből a szempontból kivételnek számított. A szavazatok 50 százalékát szerezte meg Erdoğanra, kihívója, Kemal Kılıçdaroğlu pedig 49 százalékot kapott.
A helyzet más nyugat-európai országokban sem nagyon eltérő. Franciaországban a szavazatok 66,57 százalékát, Ausztriában 73,88 százalékát, Hollandiában 70,45 százalékát szerezte meg a hivatalban lévő elnök az ott élő török lakosság körében. A skandináv országokban már alacsonyabb ez az arány, Dániában 60,47 százalék, Norvégiában 54,23. Bár a választást a németországi törökök szavazatai nélkül is megnyerte volna a hivatalban lévő elnök, a német közéletben ismét felmerült a kérdés, hogy miért Erdoğant támogatják – a törökországit is meghaladó arányban – a török választók.
Az identitás dönthetett
Miközben Olaf Sholz német kancellár gratulált az újraválasztott török elnöknek, és a Németország és Törökország közti szoros szövetségi viszonyról és erős társadalmi-gazdasági kapcsolatokról írt Twitter-bejegyzésében, a szövetségi agrárminiszter, a török származású, zöldpárti Cem Özdemir megjegyzést tett azokra a németországi törökökre, akik autós felvonulással ünnepelték a választási eredményt. A politikus a Twitteren azt írta, hogy az ünneplők „azért dudálnak, mert választást nyert valaki, aki az országot valamiféle nyitott börtönné változtatja, miközben ők itt élvezik a liberális demokrácia előnyeit”. A kritika sem maradt kritika nélkül, Johann Wadephul, a CDU-CSU frakcióvezető-helyettese szintén a Twitteren kérte számon Özdemirt, hogy ezzel a kormány álláspontját közvetíti-e, aztán megjegyezte: szerinte inkább kérdéseket vet fel ez a kijelentés, mint hogy válaszokat adna.
Arról, hogy miért szavaznak a németországi törökök Erdoğanra, többnyire Törökországgal foglalkozó szakértők és török származású politikusok próbáltak választ adni. Az ő nyilatkozataikból az derült ki, hogy jórészt az identitás körül foroghatott a választás azon törökök számára, akik a leadták a szavazatukat. A török választási kampányban egyébként is központi téma volt az identitás és a biztonság. – A vallásos emberek Erdoğanban a szabad vallásgyakorlás garanciáját látták, és ez a fejkendő viselését is magában foglalja – mondta a Tagesspiegelnek Caner Aver, az esseni Törökország-kutató központ munkatársa. Ez pedig szerinte beépült a Németországba bevándorolt törökök tudatába, akik a következő generációnak is továbbadták ezt a gondolkodást. Az elemző szerint az elsősorban Németországban aktív török lobbiszervezet, az UID sikerrel tematizálta a németországi törökök körében ezt a konzervatív-vallásos vonalat. – Ha valaki konzervatív, és még diszkriminációt is tapasztalt, nagyobb eséllyel fordul az UID felé – vélekedett a berlini napilapnak. Ezen kívül úgy véli: Erdoğant olyan államférfinek tekintik a Németországban élő törökök, aki képes volt regionális nagyhatalommá tenni Törökországot.
Értékesnek érezhetik magukat
Laut Yunus Ulusoy, ugyanannak az esseni intézetnek a munkatársa szintén azzal magyarázta az eredményt a Die Zeit hetilapnak, hogy a múlt század közepén Németországba bevándorló törökök az anatóliai konzervatív-vallásos életstílust hozták magukkal, és ezt az identitást továbbadták a következő generációnak. Szerinte a fiatalabb generáció, aki már Németországban szocializálódott, azt tapasztalta: töröknek vagy muszlimnak lenni nem különösebben nagy érték Németorszában. – Erdoğan azt az érzést adja nekik, hogy értékesek, és hangsúlyozza a Törökországhoz való tartozásukat – magyarázta az elnök választási sikerének titkát.
Lale Akgün, az SPD politikusa is azt emelte ki a német közmédiának: Közép-Anatóliából többnyire szociálisan hátrányos helyzetű emberek vándoroltak be hatvan évvel azelőtt. A politikus azt is hozzátette: emellett néhány vallási egyesület is Erdoğan-párti propagandát terjeszt Németországban, példaként a Ditib és a Milli Görüs nevű szervezeteket említette.
