Az Egyesült Államok előbb a kivonulással magára hagyta Afganisztánt, majd azonnal elővette a gazdasági fegyverét. A humanitárius katasztrófa sújtotta ország kormányának még a központi bank korábban befagyasztott pénzeit sem adja vissza. S hogy mennyire nem szereti Washington a tálibokat, azt mutatja, hogy a minap Afganisztánt a NATO-n kívüli szoros szövetséges státusától is megfosztotta. Amerika azonban nemcsak a tálibokat, hanem az egész Afganisztánt bünteti.
A napokban jelentette be Joe Biden, hogy megfosztja Afganisztánt az Egyesült Államok NATO-n kívüli szoros szövetségesének státusától. Ezt a jogállást Ronald Reagan vezette be még 1987-ben, és a Amerikának az észak-atlanti szövetségen kívüli stratégiai partnereit illette. Ilyen volt akkor Egyiptom, Ausztrália, Dél-Korea, Izrael és Japán. Legutóbb, már Biden elnöksége idején Kolumbia és Katar vált ilyen szoros szövetségessé. Afganisztánt még 2012-ben, Barack Obama emelte erre a státusra, egyben most a közép-ázsiai ország lett az első állam, amelyet megfosztanak tőle.
A döntés része annak a nyomásgyakorlásnak, amely amerikai részről a hatalomba visszatért tálibokra nehezedik. Az érthető, hogy az Afganisztánt a belső erőviszonyok megváltozása után pánikszerűen elhagyó Washington nem szereti az egyébként az utóbbi időben éppen a Nyugat felé nyitni próbáló tálibokat. A Biden-kormány a kivonulás után rögtön elővette a gazdasági fegyverét, és azóta is hatékonyan forgatja.
E politika látványos eleme volt, hogy a tálib hatalomátvételre válaszul a Fehér Ház 9,4 milliárd dollárt fagyasztott be az afgán központi bank főképp a New York-i Federal Reserve Banknál tartott nemzetközi tartalékaiból. Emellett Washington szankciókat vezetett be, és megakadályozta, hogy a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank milliárdos gyorssegélyt folyósítson. Washingtont a közben kibontakozó humanitárius katasztrófa árnyékában egyre többen bírálták emiatt, ezért az amerikai kormány e hónap közepén úgy döntött, hogy 3,5 milliárd dolláros pénzalapot hoz létre Washington az afgán jegybank lefoglalt vagyonából. Így az összeget ugyan az amerikai indoklás szerint a politikai befolyásolás veszélye miatt nem kapja meg a tálibok uralta ország központi bankja, de korlátozottan használható lesz bizonyos kiadások fedezésére. Az alap számláját a bázeli székhelyű Nemzetközi Fizetések Bankja (Bank for International Settlements) –, amelyet gyakran a jegybankok jegybankjaként is emlegetnek – fogja vezetni. A számlán szereplő forrásokból többek között fedezhetik az áramimportot, befizethetik az ország nemzetközi pénzügyi intézményekkel szembeni tartozását, illetve új valuta nyomtatását finanszírozhatják.
A döntés azonban nem oldja meg az Afganisztánt sújtó gazdasági és humanitárius válságot. A tálibok hatalomra kerülése után a GDP 20 százalékkal csökkent, az afgánok több mint a fele pedig éhezik, vagy nem jut elég élelemhez. Az ENSZ szerint Afganisztán 38 millió lakosának 22 százaléka él az éhínség közelében, további 36 százalék pedig heveny élelmezési bizonytalansággal néz szembe. Közben 2021-ben az elmúlt 30 év legnagyobb szárazsága sújtotta Afganisztánt, ezen a nyáron pedig újabb természeti csapások súlyosbították a helyzetet. Az ország délkeleti részét június 22-én földrengés rázta meg, rá egy hónapra pedig a keleti régiókban tettek hajléktalanná ezreket az áradások. Házak, utak mentek tönkre, a víz elmosta a termést, és az áradás sok helyütt vitte az állatokat is.
Az afgán gazdaság számára, amely már így is a szárazsággal, a koronavírus-járvánnyal, valamint más külföldi segélyek és befektetések elvesztésével küzdött, ez a halálos ítéletet jelentette. A szankciók és a vagyonbefagyasztás szabadesésbe taszította az afgán gazdaságot. A bankok bezártak, a béreket nem fizették ki, az infláció és a munkanélküliség pedig az egekbe szökött. Nem véletlenül, hiszen a költségvetés 95 százaléka korábban a külföldi segítségből tevődött össze, ez pedig a tálibok visszatérésével töredékére csökkent. A politikai földindulás jó egy évre leállította a humanitárius segélyeket is.
Ezen a helyzeten az idén már megjelenő néhány száz milliós amerikai segély nem sokat segít, legfeljebb a Fehér Ház nyugtathatja vele a lelkiismeretét. Az afgán központi bank befagyasztott készleteinek másik fele érezhetően segíthetne, ám ennek a sorsáról per dönt. A tervek szerint ugyanis az Egyesült Államok ellen 2001. szeptember 11-én elkövetett merényletek áldozatainak hozzátartozóit kompenzálhatják belőle.
