Mit csinálnak jól? Szingapúrban nem öli meg a koronavírus az orvosokat
Hosszú záridővel készített felvétel, amelyen egy védőmaszkos nő megy Szingapúr üzleti negyedében 2020. február 7-én (Fotó: MTI/EPA/Wallace Woon)

Az új koronavírus világszerte szedi áldozatait a fertőzésnek különösen kitett egészségügyi személyzet körében is, pedig most különösen nagy szükség lenne a szakértelmükre és jelenlétükre. Szingapúrban – ellentétben más országokkal – az elmúlt években nem építették le az egészségügyi tartalék kapacitásait, sőt, rendszeresen szimuláltak vészhelyzeteket a kórházakban.  

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke, Kincses Gyula is arról beszélt a 444.hu-nak, hogy a nemzetközi adatok alapján a járvány az egészségügyi dolgozókat veszélyezteti a legjobban. Mint kiszámolta, az átlag populációhoz képest tízszeres a megfertőződési arány az egészségügyi dolgozók körében.

Sokhelyütt a betegek hajmeresztő nemtörődömsége miatt kapják el a kórt: a Fülöp-szigeteken kilenc orvos hunyt el csak amiatt, mert közülük ketten olyan pácienst kezeltek, aki hazudott arról, hogy merre járt korábban – írja a hongkongi South China Morning Post napilap. Spanyolországban több mint 5400 egészségügyi dolgozót fertőzött meg a vírus, ők adják a betegek 14 százalékát. Olaszországban, ahol a fertőzöttek száma már a 92 500-hoz közelít, egy orvos azért halt meg, mert neki nem jutott védőkesztyű. 

Lemondanak egyhavi bérükről a politikusok Szingapúrban az egészségügyi dolgozók javára | Magyar Hang

Miközben a városállam megállította a járvány terjedését, Indonéziában a titkolózás ellenére egyre több házra teszik ki a kis sárga zászlót, ami annak a jele, hogy valaki meghalt. Jakartából jelentjük.

A szingapúri példa azonban okot adhat az optimizmusra. A városállamban – ahol a CNN szerint a védekezéshez hozzátartozik az is, hogy a kormányzat bevonja azon állampolgárok útlevelét, akik megszegik a házikarantén előírásait – több mint 800 fertőzöttet tartanak számon (mindössze hárman hunytak el), őket mind kórházban kezelik, de alig egy tucat egészségügyi dolgozó kapta el a vírust. Ráadásul nagyobb részük nem a kórházban, hanem máshol fertőződhetett meg. Pedig volt olyan eset, amikor 41 orvos illetve ápoló került egy középkorú tüdőgyulladásos beteg közvetlen közelébe, akit intubálni kellett, és akkor még nem tudták, hogy a páciens koronavírusos.

Miután ez kiderült, mind a 41 dolgozó két hét karanténba került, ám egyikük sem fertőződött meg. Mindannyian N95-ös orvosi maszkot (ez az európai szabvány szerinti FFP2-nek felel meg) viseltek ugyanis, amely az apró részecskék 95 százalékát szűri meg. Szakértők szerint ez a példa is bizonyítja, hogy a magas fokú védelmet biztosító maszk viselése, a kézfertőtlenítés és a megfelelő higiénia betartása kulcsfontosságú a fertőzés elkerülése szempontjából. 

Erre egyébként a járvány kiindulópontjául szolgáló Kínában sem voltak felkészülve, védőeszköz hiányában kezdetben mintegy kétezer egészségügyi dolgozó betegedett meg a koronavírusban. Amint elegendő védőeszközt kapott az egészségügyi személyzet, a fertőzések száma drasztikusan visszaesett a körükben. Szingapúrban azért ilyen jól felkészültek, mert tanultak a 2002-2003-as SARS-járványból, amely elsősorban az ázsiai országokat sújtotta.

Bocsánatot kértek az elhunyt orvostól, aki időben szólt a járványról, de rémhírekkel vádolták | Magyar Hang

Li Ven-liang már december 30-án figyelmeztetett, rendőrségi eljárás indult ellen, bizonytalan körülmények között hunyt el.

A mintegy 5,5 milliós városállamban akkor 238-an betegedtek meg, és 41 százalékuk kórházi dolgozó volt. Ezért járványügyi tervet készítettek, amelynek keretében rendszeresen gyakorolták, hogy mi a teendő terrorista támadás vagy járvány idején, illetve elegendő védőfelszerelést és egészségügyi berendezést halmoztak fel, így ők most nem szenvednek hiányt ezekben, sőt, többhavi készlettel rendelkeznek. Sikerük egyik titkának tartják azt is, hogy a Covid-19-járvány idején a kórházi dolgozókat több csoportra osztják fel, amelyek felváltva és egymástól függetlenül dolgoznak, így nem fertőzik egymást, és van elég idejük pihenni is.

A szingapúriak tapasztalata is mutatja, mennyire fontos a megfelő védőeszközök használata, a gond csak az, hogy számos országban, így Magyarországon sem volt, illetve még nincs elegendő belőlük. Vasárnapra virradóra ugyan újabb 3,27 millió maszk érkezett hazánkba, kérdés azonban, hogy ezek milyenek. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara korábban Orbán Viktornak írt leveléből is kiderül, még mindig kevés a védőfelszerelés. Bár kaptak maszkokat, de Babonits Tamásné, a kamara általános elnöke szerint „a kamarához érkező visszajelzések alapján mennyiségileg és minőségileg még nem elegendő a betegellátáshoz a később tömegessé váló fertőződések idején”. Mint hozzátette, volt olyan intézmény, ahol a fejenként napi két darab, egyszer használatos sebészi maszk mellé kaptak a kollégák egy vasalót, hogy hővel fertőtlenítsék azokat. 

A Magyar Orvosi Kamara szerint nincs elég védőeszköz az egészségügyi dolgozók számára | Magyar Hang

Az orvosok korfája magas, 60 évnél idősebb, ezért ők veszélyeztetettebbek. Az alacsony bérek miatt az önkéntes túlmunka felmondása is szóba került.

Azok az országok tehát, amelyek későn ébredtek, most kétségbeesett versenyfutást folytatnak a védőfelszerelések beszerzéséért. Kína már helyzeti előnyben van, és adományoz, illetve nagy tételben értékesít védőfelszereléseket, de vannak problémák. A hollandok például több százezer Kínából érkezett védőeszközt (amelyek egyébként N95-ös minősítéssel rendelkeztek) használhatatlannak nyilvánítottak.