Sorra reagáltak Európa politikusai a szerda reggeli orosz bejelentésre. A lengyel miniszterelnök még több támogatást akar Ukrajnának, az Európai Bizottság szerint Putyin kétségbeesett az orosz katonai kudarcok miatt, a horvát államfő szerint Ukrajnának meg kell nyernie a háborút.
A Vlagyimir Putyin orosz elnök által bejelentett részleges mozgósítás további mobilizációra kell, hogy sarkallja a szabad világot, a NATO-nak Ukrajna pénzügyi támogatásával és fegyverszállításokkal kell válaszolnia rá – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő szerdán. Morawiecki a délkelet-lengyelországi Nowa Deba település melletti gyakorlótéren nyilatkozott, ahol megtekintette a Niedzwiedz-22 fedőnevű lengyel-brit-amerikai hadgyakorlatot.
Oroszország folytatni fogja romboló tevékenységét, megpróbálja elérni Ukrajna elpusztítását, területei egy részének elfoglalását – értékelte a lengyel miniszterelnök. Rámutatott: az orosz fél az utóbbi időben több fájdalmas vereséget is elszenvedett, ezért újabb tervbe kezdett, a világ szeme láttára meg akarja változtatni a határokat, el akarja foglalni és annektálni az (ukrán) területek egy részét. Morawiecki szerint ebbe nem lehet beleegyezni. „Békében akarunk élni egy, az egész világhoz békésen viszonyuló Oroszországgal” – hangsúlyozta. Hozzátette: „Amikor azonban Oroszország megmutatja brutális erejét, nekünk is meg kell mutatnunk védekező erőnket”. Hangsúlyozta, hogy Oroszország nem győzhet Ukrajnában.
Felszólította a nyugat-európai politikai vezetőket, hogy további pénzügyi támogatással és fegyverszállításokkal segítsék Ukrajnát. „Lehetetlen, hogy a hősies ukrán ellenállás (...) most brutális és barbár orosz ellenakcióba ütközzék” – fogalmazott. Mint mondta, folytatni kell Ukrajna támogatását, mert ott vannak ma a „szabadság barikádjai”. Megígérte, hogy ő személyesen is készül mozgósítani és segítséget szervezni Nyugat-Európában.
Pawel Jablonski külügyminiszter-helyettes a PAP hírügynökségnek nyilatkozva úgy vélte, hogy az orosz elnök a konfliktus további eszkalálására fog törekedni és arra, hogy Ukrajna minél nagyobb veszteségeket szenvedjen. Oroszország azonban belső problémákkal küzd, Putyin lépéseinek hatékonysága rendkívül korlátozott lesz – mondta. Arra reagálva, hogy Putyin nukleáris fenyegetéssel vádolta meg a Nyugatot, és arra figyelmeztetett, hogy Oroszország területi épségének védelme érdekében minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni, a lengyel diplomata leszögezte: Moszkva valódi cselekvési lehetőségei olyanok, mint amilyeneket „már közel hét hónapja megfigyelhetünk Ukrajnában”. Hozzátette: Oroszországnak nagyon rossz szándékai vannak egész Európa felé, de eddig képtelen volt megvalósítani őket.
Európai Bizottság: Nyomást kell gyakorolni Putyinra
A szóvivő arra is felhívta a figyelmet, hogy az orosz elnök „nagyon veszélyes nukleáris hazárdjátékot játszik”, ezért a nemzetközi közösségnek nyomást kell gyakorolnia rá, hogy „hagyjon fel felelőtlen viselkedésével”. „Elfogadhatatlan hogy Putyin a nukleáris fegyvereket használja terrorarzenálja részeként” – hangsúlyozta Stano.
Elmondta, hogy az uniós tagállamok koordinációs megbeszélést tartottak az EU válaszlépéseivel kapcsolatban, de nem árult el részleteket az esetleges intézkedésekkel kapcsolatban. Megerősítette, hogy a megszállt ukrajnai területek jogilag továbbra is Ukrajna részei maradnak, „bármilyen eredményt is hoznak az illegális, látszatnépszavazásra irányuló orosz tervek”, az EU azt soha nem fogja elismerni.
Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke, aki éppen az ENSZ Közgyűlésének ülésszakán vesz rész New Yorkban, Twitter-üzenetében azt írta: „A Kreml mozgósít, miközben az országok az ENSZ-közgyűlésben az együttműködésért, biztonságért és jólétért dolgoznak”. Hozzátette: „ebben a háborúban egy agresszor van, Oroszország, és egy áldozat, Ukrajna. Az EU továbbra is rendíthetetlenül támogatja Ukrajnát.”
Újságírói kérdésre válaszolva, miszerint tart-e attól, hogy Oroszország atomfegyvert vet be, azt mondta: bár Putyin időnként fenyegetőzik ezzel, ő jelenleg nem ebben látja a fő problémát. „Oroszországnak gazdaságilag össze kellett volna roppannia az elmúlt hónapokban, de ennek éppen az ellenkezője történt” – mondta Milanovic, utalva az uniós szankciókra, amelyek szerinte nem érték el hatásukat.
„Nem szabad elfogadni”
Petr Fiala cseh kormányfő arról beszélt, hogy a mozgósítás kísérlet az Oroszország által indított háború további eszkalálására. Hozzátette, továbbra is szükség van Ukrajna támogatására, amit folytatni kell.
Az Európa Tanács főtitkára, Marija Pejcinovic Buric közleménye szerint az orosz erők által elfoglalt ukrán területeken bejelentett népszavazás a két ország közötti konfliktus további fokozódásához vezethet, megtartása Ukrajna területi integritásának megsértését jelenti. Marija Pejcinovic Buric kijelentette: a luhanszki, a donyecki és a herszoni régióban az Oroszországhoz való csatlakozásról tervezett népszavazást nem lehet megtartani az alapvető demokratikus alapelvek tiszteletben tartása mellett. Megszállás alatt tartott, fegyverek felügyelte népszavazás eredményét nem lehet elfogadni és elismerni – húzta alá. „Elutasítjuk a demokrácia ilyetén kigúnyolását és megerősítjük elkötelezettségünket tagállamunk, Ukrajna függetlensége, önálósága és területi egysége mellett” – tette hozzá az Európa Tanács főtitkára.
Vlagyimir Putyin pánikba esett, mert azt látja, hogy Ukrajna nyugati segítséggel kezd sikeresen fellépni az orosz agresszió ellen – jelentette ki Mark Rutte holland miniszterelnök Hágában a parlament ülésén. Rutte véleménye szerint nem növekszik az Oroszország felől érkező veszély, mert Moszkvának sem érdeke, hogy „érdekes eszközökhöz nyúljon”. A holland kormányfő azt mondta, most hidegvérre van szükség, azonban éberségre hívta fel a figyelmet. „Tény, hogy az oroszok egy Magyarország méretű területet foglaltak el Ukrajnában. Ennek biztosan nincs vége. Óvatosnak kell maradnunk, és továbbra is támogatnunk kell Kijevet” – hívta fel a figyelmet. Az NlTimes hírportál tudósítása szerint Ruttét hidegen hagyták a nukleáris erő esetleges bevetésére utaló orosz kijelentések. Véleménye szerint „ez csak egyfajta retorika, amilyet egyre gyakrabban hallani”. Azt is hozzátette, úgy véli, „az oroszoknak inkább pihenniük kellene egy keveset”.
Alexander De Croo belga szövetségi miniszterelnök hasonlóan reagált, mint a holland miniszterelnök, és nyugalomra szólított fel. „Úgy gondolom, hogy nyugalomra van szükség. Nem szabad olajat öntenünk a tűzre. Nem szabad indulatból reagálni” – jelentette ki a belga közmédiának nyilatkozva. De Croo szerint a Nyugatot nem lehet megfélemlíteni, „a nukleáris fenyegetés nem újdonság, ezt már Moszkva korábban is bevetette”. A kormányfő emlékeztetett arra, hogy Belgium a konfliktus kezdete óta összesen 55 millió euró értékben küldött fegyvereket Ukrajnának. „Egyértelműnek kell lennünk a hozzáállásunkban, és továbbra is támogatnunk kell Ukrajnát” – hangsúlyozta.
Nem volt mindenki ilyen kemény hangú, Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter például továbbra is azt ismételgette csak, hogy béke kell.
