Nagy-Britannia fontolóra vette katonai jelenlétének komoly mértékű növelését az európai kontinensen, mindenekelőtt Kelet-Európában - közölte vasárnap a Downing Street. A londoni miniszterelnöki hivatal szerint ennek célja az európai határok megerősítése lenne „a fokozódó orosz agresszióval szemben”.
A tájékoztatás nem pontosítja, hogy a brit kormány összesen hány katona európai telepítésének felajánlását tervezi. Johnson hivatala azonban egyenes utalást tett arra, hogy a csapaterősítés a Baltikumra összpontosítana: London a vasárnap ismertetett tervek szerint mérlegeli az Észtországban állomásozó brit katonai kontingens létszámának kétszeresére emelését és védelmi fegyverzetet is küldene a balti köztársaságba. Nagy-Britannia jelenleg több mint 900 katonát állomásoztat Észtországban.
Boris Johnson a tájékoztatáshoz fűzött nyilatkozatában hangsúlyozta: a fontolóra vett intézkedéscsomaggal a brit kormány azt az egyértelmű üzenetet küldi a Kremlnek, hogy nem fogja eltűrni Oroszország destabilizáló tevékenységét és mindig kiáll NATO-szövetségesei mellett. A brit miniszterelnök közölte: elrendelte, hogy a brit fegyveres erők készüljenek fel alakulatok kivezénylésére Európa egész területére már a jövő héttől, hogy Nagy-Britannia képes legyen szárazföldi, tengeri és légi támogatást nyújtani NATO-szövetségeseinek.
A Downing Street vasárnapi tájékoztatása szerint London kormánytisztviselőket küld Brüsszelbe a jövő héten azzal a feladattal, hogy véglegesítsék a NATO-val a segítségnyújtási felajánlás részleteit. A londoni miniszterelnöki hivatal megerősítette: Johnson a hét elején telefonon tárgyal majd Putyinnal és személyesen is felkeresi a térséget, hogy hangot adjon annak a véleményének: az elrettentés és a diplomácia elegyének sikeres alkalmazása nélkül több ezer emberélet veszhet oda Oroszországban és Ukrajnában egyaránt.
A brit kormányfő szerint ha Vlagyimir Putyin orosz elnök a vérontás és a rombolás útját választja, az tragédia lenne Európa számára. Johnson hozzátette: biztosítani kell, hogy Ukrajna szabadon dönthessen saját jövőjéről.
A Downing Street nem közölte, hogy Boris Johnson mely országokba látogat a következő napokban, de azt bejelentette, hogy Ben Wallace brit védelmi miniszter a héten – Johnson nevében – felkeresi Magyarországot, Szlovéniát és Horvátországot.
Mindeközben a brit külügyminisztérium hétfőn várhatóan bejelenti szankciós keretrendszerének megerősítését, hogy a szankciókkal Oroszország stratégiai és pénzügyi érdekeltségeit is célba lehessen venni. Erre Liz Truss külügyminiszter is tett már utalást egy minap előadásában, kijelentve: az Ukrajna elleni esetleges orosz katonai akció következményei között olyan összehangolt szankciók is lennének, amelyek az orosz pénzügyi rendszert érintenék.
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában ugyanakkor határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy a NATO-erők Ukrajnában közvetlen fegyveres konfrontációba kerülhetnek-e az orosz hadsereggel. Stoltenberg úgy fogalmazott: különbséget kell tenni a NATO-szövetségesek és Ukrajna között. Ukrajna partner, amelynek a NATO segítséget nyújt védelmi képességei fejlesztéséhez, és az ukrán hadsereg most sokkal nagyobb és erősebb, mint 2014-ben, az akkori orosz katonai fellépés idején - mondta az atlanti szövetség főtitkára.
Hangsúlyozta ugyanakkor: a 100 százalékos biztonsági garancia – amelynek alapján ha egy NATO-országot támadás ér, arra az egész szövetség reagálna – a NATO-tagországokra vonatkozik, Ukrajnára nem. Stoltenberg külön kiemelte: a NATO-nak nincsenek tervei arra, hogy harcoló alakulatokat küldjön Ukrajnába.
